43. Az ember bukása

Amikor a Tudatos Én először ereszkedett az anyagi világba még korlátozott önészleléssel rendelkezett.  Az ÉN VAGYOK kiterjesztéseiként léteztünk, bár sem ennek, sem szellemi egyéniségünknek nem voltunk tudatában.  Nem ismertük Isten törvényeit sem, ezért sértettük meg azokat, és ezzel anélkül rontottuk le az energiát/csökkentettük annak rezgését, hogy tudtuk volna, hogy mit teszünk. Valószínűleg igazságtalannak tűnne, ha azokért az elkövetett cselekedeteinkért lennénk felelősek, amelyekkel azokat a törvényeket sértettük meg, amelyeket nem is ismertünk.  Természetese nem ez a helyzet.

Egy új társteremtő első anyagi világba ereszkedése nem hasonlítható ahhoz, ha valakit iránytű nélkül küldünk a dzsungelbe.  A társteremtő először egy felügyelet alatt álló szférába kerül, olyan tanító felügyelete alá, aki közvetlenül az anyagi világ feletti szellemi világban létezik.  A tanítónak az a feladata, hogy az új társteremtő számára szeretetteljes magyarázattal szolgáljon a cselekedeteinek következményeit illetően. Ekkor a tanítvány karmájáért is a tanító vállalja a felelősséget. Ha pedig a tanítvány „megtanulta” az adott „leckét”, akkor az időközben megteremtett karmát a tanító egyenlíti ki annak érdekében, hogy a tanítvány folytathassa a tanulást anélkül, hogy az általa okozott hibák ebben megakadályoznák.
 
A világ sok vallásában található ilyen ideális állapotról szóló történet, elképzelés.  A nyugati társadalmakban a legismertebb példa erre az „Édenkert története”.  Ez a történet mitológiai formában illusztrálja azt, hogy mi történt az emberekkel a Földön.  Ádám és Éva ugyanis nem voltak egyedül a Paradicsomban.  Minden egyes ember a szellemi tanítója közvetlen felügyelete alatt ilyen édenkerti állapotban kezdte a létezését.  Azonban, mint ahogy az Édenkert történet bemutatja, az emberek elkezdtek kételkedni a tanítójukban, így el kellett hagyniuk a kertet.  A valóságban azonban nem erőszakkal lettek onnan kiűzetve, hanem saját tudatszintjük rezgésének csökkenésével szűnt meg számukra a kert tudatos észlelése, és így veszítették el a kapcsolatot a tanítójukkal is.
 
Miután a társteremtők elveszítették a tanítójukkal való közvetlen kapcsolatot, a szellemi törvény szerint a tanító már nem viselhette a tanítványai karmáját a továbbiakban.  A tanító már nem lehet azért a karmáért felelős, amelyet a tanítvány úgy teremt, hogy ő már nem felügyeli.  A társteremtők a cselekedeteik következményeiből a különválást megelőzően a tanítójuk szerető közreműködésével tanulhattak.  A bukást követően a társteremtők azáltal tanulhattak, hogy a cselekedeteik következményeit visszatükröző kozmikus tükör visszavetítette mindazt, amit kibocsájtottak.  A teremtéstörténet ezt így írja le: „orczád verítékével egyed a te kenyeredet” (Mózes 3,19)

Más szavakkal, az „A terv”alapján a társteremtőknek nem kellett volna soha az emberi szenvedést megtapasztalniuk, hanem a tanítójuk útmutatásai pufferként tartották volna egyensúlyban a cselekedeteiket és a karmájukat.  Miután azonban a társteremtők elveszítették a tanítójukkal való kapcsolatot a „B terv” lépett életbe.  Mivel innentől a társteremtők nem voltak az útmutatásokra nyitottak, ezért abból kellett tanulniuk, hogy megtapasztalták a cselekedeteik következményeit.  Ezt nevezik a kemény ütések iskolájának, az Isteni Irányítás iskolájával szemben.

Azok a társteremtők, akik magukat a tanítójuktól elkülönítették, elvesztették a tanítóik irányítását, és ennek következményeként még több karmát teremtettek, amelyet maguknak kellett viselniük.  Az egyensúly törvénye alapján, ha az anyagi világegyetemben karmát teremtünk, akkor mindaddig nem emelkedhetünk vissza a szellemi valóságba, ameddig a karmánkat ki nem egyenlítjük.  A szellemi tantermekben a társteremtők tisztább testekben éltek, amelyek nem betegedtek meg, és nem is öregedtek.  A karma eredményeként azonban a fizikai test elkezdett öregedni, és betegségek alakultak ki, amelyek tovább rövidítették az életet.  Így lehetetlenné vált az, hogy a társteremtők a fizikai testük halála előtt ki tudják egyenlíteni a karmájukat.  Annak érdekében, hogy a társteremtők további lehetőséghez juthassanak önmaguk megváltása érdekében a reinkarnációs „C terv” lépett életbe.  Ennek értelmében mindaddig újra és újraszületünk a Földön, ameddig nem tanuljuk meg a leckéinket, és nem egyenlítjük ki a karmánk bizonyos részét.

44. Visszakapcsolódás a szellemi tanítónkhoz

Az oldal tetej?reUgrás a lap tetejére

Utolsó módosítás: 2022-05-11 13:44:23

Újdonságok:

Az INV24 Mihály Arkangyal védjél meg invokáció lefordításra került.  Mivel igen jelentős spirituális védelmet képvisel, ezért minden spirituális érdeklődésű olvasónak nagy segítségére lehet.  Az invokációkat a mesterek ajánlása alapján 9 egymást követő napon érdemes elmondani a hatékonyság érdekében.

2021-09-14 10:28:35

A 2021-es évre vonatkozó Gautama Buddha, Mária Anya és St. Germain üzenet lefordításra került.

2021-04-08 13:20:31

A jelenlegi nemzetközi közegészségügyi helyzetre való tekintettel Kim Michaels  az Astrea Elohimhoz szóló egyik invokációját átalakította úgy, hogy azt most felhasználhatjuk a koronavírus elleni spirituális védelemre.   WINV38 Invokáció Astreához a koronavírus felemésztése érdekében Aki teheti, kapcsolódjon be egy kezdeményezésbe, amely Észtországból indult ki a mai napon, és úgy szól, hogy mondjuk közösen a fenti invokációt reggel, vagy este 8 órakor, vagy mindkét időben.  Isten áldjon mindenkit és a Földet!

2021-03-31 23:40:05

Gautama Buddha 2020-as újévi üzenete lefordításra került.

2020-03-10 21:07:59

Az 1.04 Hívás a Nagy Isteni Vezetőhöz novéna lefordításra került, amely a Teremtői tervünk megismerésében nyújt segítséget.

2020-01-24 18:01:53