Hogyan ismerhetitek meg a végső igazságot? 2010.05.04.

TÉMA: A világ gondolkodási szisztémája arra az alapvető félreértésre alapult, hogy Isten vagy az igazság tárgyiasítható, tanulmányozható, mint egy távoli, elkülönült tárgy.  Az igazságot azonban csak úgy ismerhetitek meg, ha eggyé váltok az Igazság Szellemével.

Az Igazság Istennője, impozáns név, nem igaz, legalábbis annak szánták, de kinek?  Mert én rám, Pallasz Athénére, akire ezt a címet az emberek ráakasztották, rám nincs egyszerűen hatása az emberek bohóckodásának.  Ez csak az emberek számára hatásos.

Így láthatjátok, hogy van az emberiség mögött egy olyan tudatszint, amely szeretne mindent a legmagasabb státuszba emelni, amely státusz természetesen az Istené vagy az Istennőé.  Az egyistenhívő vallásokban pedig az Isten, a férfi Isten, amely mindig egy távoli Isten, egy tárgyiasult Isten.  Ez az a titok, amelyet az emberiség vagy nem képes vagy nem akar megérteni.  Megfigyelhetitek ennek a jelenségnek a meglétét az összes kultúrában, civilizációban, amelyek a Földön valaha léteztek, azonban jelenleg már nem léteznek. 

De miért nem léteznek a korábbi civilizációk?  Mert nem engedték el azt a tudatszintet, amely az Istenüket, vagy az isteneiket tárgyiasítja.  Látjátok, hogy ez a bukott angyalok tudatszintje, a különváltság tudatszintje, az egységtől való elkülönülés tudatszintje?  Mert mi történik akkor, amikor Isten egységétől elkülönítitek magatokat?  Nem lesztek Istennel egységben, ezért nem lesztek Istenben.  Éppen ezért Isten számotokra egy rajtatok kívül álló tárggyá válik. 

Isten valami olyasmivé válik, amelyet egy tárggyá lehet redukálni, amelyet bizonyos ismertetőjelek alapján, amelyeket szavakban vagy elképzelésekben rögzítetek, ismerhettek csak.  Azonban ezek a szavakat és elképzeléseket az emberek hozták létre, akik pedig a dualitás tudatszintjébe süllyedtek.  Azok, akik pedig megtapasztalják az egységet Istennel bizonyosan tudják, hogy nincs szó vagy elképzelés az anyagi világban annak leírására, amely Isten Lényének teljességét képes volna átadni.         

Amit itt a közvetítő fizikai teste mögött láttok, az az a szentély, amelyet az ókori görögök nekem, Pallasz Athénének, emeltek vagyis inkább annak a rólam alkotott elképzelésüknek, a hamis Istenüknek, a beléjük rögzült istenképüknek, amelyhez imádkozni akartak a valós Igazság Istennője helyett.  Nem hozzám, az igaz, élő Igazság Istennőjéhez akartak imádkozni, mert az mit jelentene?  Azt jelentené, hogy eggyé válnak velem, mert másképpen az nem lehetséges.

Imádkozni akartak hozzám, de az ima azt jelzi, hogy egy távoli tárgyhoz fohászkodtok, olyanhoz, amely rajtatok kívül van.  Mert, ha tudjátok azt, hogy Isten bennetek van, ha beléptetek Isten országába, amely bennetek van, ahogy Krisztus mondta, akkor nincs szükségetek arra, hogy Istenhez imádkozzatok.  Csak hagynotok kell, hogy a belső Isten rajtatok keresztül kifejezésre juttassa önmagát, igazam van?

Ez az egyetlen formája annak, amelyre az élő Isten vágyik, és azok, akik az élő Istent képviselik, mint a Felemelkedettek Serege, vagy nevezhettek bennünket isteneknek vagy istennőknek, mert nem az elnevezés számít, vágynak.  Arra vágyunk, hogy rajtatok keresztül juthassunk kifejezésre, és nem arra, hogy távoli tárgyként hozzánk imádkozzatok, vagy bennünket tanulmányozzatok azt gondolva, hogy a lineáris, analitikus elmétekkel képesek vagytok minket megismerni, mivel bizonyos tulajdonságokat aggattatok ránk, és ezáltal bezártatok bennünket bizonyos berögzött elképzeléseitekbe, amelyeket magatoknak kitaláltatok .

Visszagondolva arra az időre, amikor ez a műemlék épült, sok évvel ezelőtt, amikor a Pallasz Athéné szobor jelentette azt a legnagyszerűbb szobrot, amelyet valaha ember teremtett, amely belekerült abba az épületbe, amely az emberek által valaha megépített legnagyszerűbb épület volt, most gondoljatok az akkori emberek észjárására.  Kérdezzétek meg magatoktól: „Ez az emlékmű az Igazság Istennőjének, Pallasz Athénénak épült-e, vagy azon az emberek egójának, akik ezt létrehozták?” Látni fogjátok, hogy valójában az emlékmű az egójuk méretét jelzi és azt a vágyukat, hogy beírhassák magukat a történelembe azáltal, hogy olyan emlékművet hoztak létre, amely hosszú ideig fennmarad majd. 

Abban az értelemben idáig sikeresek voltak, hogy bár az ősi Pallasz Athéné kultusz már többnyire eltűnt, az emlékmű azonban még mindig áll.  Sőt azt még ahhoz a mozgalomhoz is hozzákapcsolták, amely később demokrácia néven vált ismertté, habár az a demokrácia, amelyet a görögök elképzeltek, az nem az a valódi demokrácia volt, aminek az elképzelését a felemelkedett valóságban őrzik, amely demokrácia még teljességében nem manifesztálódott egyetlen nemzetben sem a Földön. 

Így, szeretett tanítványaim, láthatjátok, hogy amennyiben örök és állandó tanítványok akartok lenni, akiknek egy távoli témakört kell tanulmányozniuk, mivel engem Pallasz Athénét, egy távoli tárggyá redukáltatok, amelyet tanulmányozhattok, és amelyet a külső, lineáris elmétekkel megismerhettek, nos, akkor azt kell mondanom nektek, hogy nem vagytok igaz tanítványok.  Lényegében a szellemi úton van egy időszak, amikor valóban tanulmányokra van szükségetek, mert még nem válhattok eggyé, még nem értétek el azt a spirituális érettséget.  Azonban elérkeztek egy olyan pontra, amikor túl kell lépnetek azon, hogy az igazság tanítványai legyetek, hanem helyette eggyé kell válnotok azt igazsággal. 

Be kell fejeznetek az igazság keresését a régi, vagy az újabb könyvek tanulmányozásával, vagy akár az újabban nyilvánosságra hozott tanítások segítségével, mint ahogy ezen a korszakon ez a közvetítői is keresztül jutott.  Mert látjátok-e, hogy a valóság az, hogy egyetlen közvetítőn keresztül sem tudjuk kimondani azt, amelyre az adott közvetítő elméje nem nyitott, amelyet az nem fogad be?  Éppen ezért, ha ennek a közvetítőnek az lenne a vágya, hogy önmagát az igazság végső forrásaként állítsa be, ha tisztelt és nagyra becsült személlyé szeretne az emberek megítélése alapján válni, akkor most nem adhatnám át azt a tanítást, amelyet átadok nektek.  Akkor arra kényszerülnék, hogy vagy egyáltalán ne szólaljak meg, vagy oly módon szóljak, amely azt az elképzeléseteket konzerválja, amelyet a felemelkedett mesterek korábbi kinyilatkoztatásai során kaptatok, amikor még nem volt meg  a jelenlegi nyitottság sem a közvetítő elméjében, sem a tanítványokéban. 

De amint láthatjátok, a progresszív kinyilatkoztatás csak akkor progresszív kinyilatkoztatás, ha a tanítványok azt fogadják el, amit kapnak, majd pedig megsokszorozzák azt a szívükben, és arra használják fel, hogy a tudatszintjüket annál a tudatszintnél feljebb emeljék, mint amilyen tudatszinten a tanítást kapták.  Így válhatnak nyitott kapukká a progresszív kinyilatkoztatások számára, és így a progresszív tanításokat, a progresszív kinyilatkoztatásokat egy lépéssel tovább vihetitek a létra fokán, hogy mi, a Felemelkedettek Serege kinyilváníthassuk mindazt, amit ki szeretnénk nyilvánítani. 

Így látható, hogy a Felemelkedettek Seregével való eggyéválás lesz a Felemelkedettek Serege tanítványának, vagy a csélájának a következő logikus lépése.  Nem becsültök engem akkor, ha magatoktól távolinak észleltek engem, ha engem magatok fölött láttok, ha valamilyen távoli mennyben lévő tárgyként tekintetek rám, akit azért tárgyiasítottatok, mert még mindig a lineáris, dualista, analizáló elmétek fogságában vagytok.  Ez az elme engem távoli tárgyként akar láttatni veletek, mert nem szeretné azt, hogy a saját dualitása, a saját következetlensége, a saját ellentmondásai napvilágra kerüljenek. 

De mit kíván tőletek az, hogy a tanítványságon eggyel túllépjetek?  Azt kívánja, hogy hajlandóak legyetek arra, hogy ne tartsatok előlem, az Igazság Istennője elől, semmit titokban.  Én pedig a lényetekbe jutva segítek nektek abban, hogy egy magasabb tudatszintre jussatok; de miféle tudatszint gyorsulás az, amit én, Pallasz Athéné, nektek felajánlhatok?  Az a szintű gyorsulás, amely Istenre jellemző rezgés, amelyet én testesítek meg a Föld számára, amely az élő igazság.  Az élő igazságban természetesen semmi sem maradhat rejtve.  Nem lehet benne ellentmondás, következetlenség sem a nézetekben, sem az elképzelésekben.  De hogyan juttok túl az elképzeléseitekben, véleményetekben és a hitetekben lévő következetlenségeken?

Szeretteim, egy úton juthattok túl ezeken, azáltal, hogy feladjátok az összes elképzeléseteket, véleményeteket és hiteteket.  Igen, jól hallottátok, mindegyiket fel kell adnotok.  Mert láthatjátok, hogy mindaddig, amíg önmagatokat tanítványként látjátok, mindaddig, amíg azon a tudatszinten vagytok, hogy engem távoli tárgynak gondoltok, akit tanulmányozni lehet, és akit felfedhettek, nos akkor minden véleményetek, nézetetek és elképzelésetek dualista tudatszintről ered, amely tudatszint Istent tárggyá alakítja ahelyett, hogy eggyé válna vele. 

Ez az egyszerű igazság, az egyszerű igazság szavakkal kifejezve, de érthető-e ez számotokra?

Nos, ez azon múlik, hogy elértetek-e arra a pontra, amikor elegetek lett a saját egótok körforgásainak játékából, valamint a bukott lények egójából, akik belevisznek benneteket abba a labirintusba, amelyről azt állítják, hogy minden fordulóban izgalmas kinyilatkoztatásokra leltek, és a közeljövőben elértek ahhoz a végső csúcsponthoz, ahova az Akropolisz is épült, ahol Pallasz Athéné vár majd benneteket a belső szentélyben.  Nem, szeretteim, nem várlak benneteket az Akropolisz belső szentélyében, és más egyéb helyeken sem.  Én kizárólag a saját szívetek belső szentélyében várok rátok. 

Ha már nem önmagatokon kívül kerestek engem, mert ráébredtetek arra, hogy nem tanulmányozandó tárgy vagyok, valamint nem maradok imák és felfedezések tárgya, mivel valójában én az egy élő, lélegző Jelenléte vagyok Istennek, akivel eggyé válhattok, és így felgyorsíthatom a lényeteket.  Nem oly módon, hogy olyanná váljatok, amelyek nem vagytok, hanem hogy véget vessetek annak, amik nem vagytok, hogy véget vessetek annak, hogy nem önmagatok vagytok, hogy azzal azonosítjátok magatokat, amelyek nem vagytok.   Mert azáltal, hogy az én rezgésemmel léptek kapcsolatba, megtapasztalhatjátok az anti-énetek alternatíváját, és ennek következtében már nem tarthatjátok fenn azt az illúziót, hogy ti az anti-énetek vagytok, és hogy csak az anti-énetek létezik, és azt, hogy a dualitás illúziója valamilyen megdönthetetlen igazságot képvisel. 

Mert valójában ez az a kijelentés, amely elterjedt a világban oly sok gondolkodási rendszerben, hitrendszerben, politikai rendszerben, amelyeket létrehoztatok, filozófiai rendszerekben, mint amelyek során az ókori görög filozófusok ezen a helyen véget nem érő vitákat folytattak erről vagy arról a rendszerről, miközben egyikük sem jutott el a végső igazsághoz és valósághoz.  A végső valóságot semelyikük nem érte el, szeretteim, mert nem voltak hajlandóak arra, hogy meglássák azt, amelyről most beszéltem.  Látjátok, hogy azok a görög filozófusok, akik itt működtek, és tanítványokat gyűjtöttek maguk köré, hogy bölcseknek tűnjenek az emberek között, hiszen pontosan ezt akarták, az emberek között akartak bölcsnek tűnni, éppen ezért a saját egójukat emelték magasabbra, valamint azok egóját, akik őket tárgyiasították, mint ahogy a filozófusok tárgyiasították az isteneket és az istennőket.

Nincs olyan végső valóság, amelyet szóval ki lehetne fejezni, vagy amelyet az anyagi világegyetem le tudna írni.  A végső igazság, az élő igazság úgy érhető el, ha eggyé váltok vele, ha erre hajlandóak vagytok.  Ha hajlandóak vagytok továbbjutni az úgynevezett emberi igazságokon, amelyeket oly sok filozófus, vagy oly sok szakmai hozzáértéssel rendelkező szakember terjeszt, akik saját magukat a többi szakember fölé szeretnék helyezni, akik azon igyekeznek, hogy követőket szerezzenek az emberek közül ahelyett, hogy Isten valóságával válnának eggyé.  Ez a nyers valóság.

Eljuthattok bármilyen filozófiai rendszerhez, semelyikben sem fogjátok megtalálni az élő igazságot.  Tanulmányozhatjátok a felemelkedett mesterek tanításait, vagy az AskRealJesus weboldal tanításait, és nem találtok rá az élő igazságra, hanem az igazság kifejeződésére lelhettek.  Ez iránymutatóként szolgálhat ahhoz, hogy az igazság rezgésével eggyé válhassatok, hogy Jézus és más felemelkedett mesterek rezgésével válhassatok eggyé.  De ez csak akkor történhet meg, ha az igazság külső kifejeződésén már túlléptetek, ahelyett, hogy tárgyiasítnátok azt, és valamilyen végső magaslatokba emelnétek, úgy feltűntetve, mint ha az az igazság többi kifejeződésénél jobb, fontosabb kifejeződése lenne.  Mert bizonyosan vannak az igazságnak olyan más kifejeződései, amelyek eljuttatnak benneteket az igazság Szellemével való találkozáshoz, de csak akkor, ha hajlandóak vagytok azokon túllépni, mert az szükséges, hogy hajlandóak legyetek mindenen túllépni. 

Még a szavak, amelyek elhangzanak, azok is csak szavak, ha nem ruházzátok fel őket a szívetek élő szellemének áramlásával. Akkor azonban követhetitek ezt az áramlást, követhetitek a szavakon túlra az Élő Szellemig, amely ÉN VAGYOK.  Ha pedig kapcsolatba kerültetek az Élő Szellemmel, akkor fogjátok megismerni Pallasz Athéné élő igazságát, csakis akkor.  Soha nem ismerhetitek azt meg az emlékmű megtekintésével, vagy közvetítők által átadott üzenetek olvasásával, vagy meghallgatásával.  Csak akkor ismerhetitek meg, ha a szíveteken keresztül ismeritek meg azt.  Engem pedig csak akkor ismertek meg a szíveteken keresztül, ha velem eggyé váltok, és önmagatokat már nem tekintitek tőlem elkülönültnek.  Ha már nem félek attól, hogy az igazságom fénye beragyog a lényetek minden zugába, minden rejtekébe, a gondolataitok, az érzelmeitek és cselekedeteitek minden aspektusába, minden elképzelésetekbe, önazonosság-képetekbe, világnézetetekbe, Istenképetekbe, minden olyan struktúrába, amelyet az elmétekben megteremtettetek, amelyekről Jézus olyan nyíltan beszélt a Szent Péter Bazilikában.   

TÉMA: A hamis tanítók összekapcsolták az athéni Akropoliszt a római Szt. Péter Bazilikával.  Pallasz Athéné most széttöri ezt a kapcsolatot az Igazságának Lándzsájával

Kijelentem nektek, hogy egyenes kapcsolat van az Akropolisz és a Szt. Péter Bazilika között.  Ezt a kapcsolatot a bolygótokon sok évvel ezelőtt a hamis tanítók légiói hozták létre, akik úgy gondolták, hogy félrevezetik az emberiséget.  Mint ahogy ez a közvetítő mostanában leírta, észlelte azt, hogy jelen van egy olyan tudatszint, amely önmagát Görögországból Rómába helyezte át, majd onnan más civilizációkba és így tovább.  Ez a hely, az Akropolisz, volt a hamis tanítók fókuszpontja, a Föld hamis hierarchiájának a fókuszpontja azóta, amióta megépült.  Mert azok által épült fel, akik a hamis hierarchiát képviselték, bár önmagukat okosan a magasabb igazságok képviselőinek álarca mögé rejtették.  

Ez tehát egy ősi fókuszpont, amely már hosszú ideje van jelen itt.  Jóval a Római Katolikus Egyház létrejötte előtt keletkezett az a sötét ív, amely valójában nem egy olyan ív, amelyet a levegőn keresztül átívelve képzelnétek el, hanem ez a sötétség íve, amely a Földbe hatol.  Amely egyre erősebbé vált azzal párhuzamosan, ahogy a katolikus egyház erősödött, mindaddig, amíg végül a bazilikában odahorgonyzódott ahol Péternek az úgynevezett szarkofágja áll.  Amely valójában az igazság síremléke, az élő igazság szarkofágja, és annak a tendenciának, hogy az igazságot struktúrákba akarták zárni, ahogy azt Péter tudatszintje demonstrálta.     

Mint ahogy láthatjátok, ez az ősi fókuszpont már nagyon régóta jelen van ezen a helyen, de én, Pallasz Athéné, most megemelve az Igazság Lándzsáját beledöföm a rázkódó lándzsám hegyét egyenesen ebbe az ősi emlékképbe, amely ezáltal azonnal megsemmisül az Igazság Lándzsájától, amely a szívemből tör elő.  Rázkódjon bele, rázkódjon bele a föld is, hogy tudomásotokra jusson az, hogy változás történt, egy ősi emlékkép nyoma tűnt el, és a dualitás tudatszintjének két fókuszpontja közötti kapcsolat mostanra megsemmisült, szét lett hasítva teljesen, így már nincs meg a korábbi földalatti kapcsolat a kettő között. 

Azt kell, hogy mondjam nektek, hogy ez egy nagy jelentőséggel bíró esemény, mert új lehetőséget jelent nemcsak a Föld lakói számára, a görög nép, az olasz nép, a Föld katolikusai számára, hanem különösképpen azok számára, akik a felső 10%-hoz tartoznak, bárhol éljenek is.  Azok számára, akik spirituálisan a legtudatosabbak, akikben benne van az a potenciál, hogy magasabbra jussanak, magasabb tudatszintre kerüljenek, és túllépjenek a dualista igazságon, és megláthassák a valóságot.  Megláthassák azt, hogy van valami, ami túl van a dualizmuson, hogy van több annál, amelyet megismerhetnek az emberek által gyártott igazságoknál, amelyeket a gondolkodásmódjuk vagy az elképzeléseik alapján határoztak meg, vagy a kőbe vagy elefántcsontba vésett szobraik által, vagy az által, amivel rendelkeznek.  Mert el kell mondanom, hogy nem maradhatnak fenn ezek az emberi egó emlékművei.  Megrázkódnak, összeomlanak és eltörlődnek majd azoknak az embereknek a tudatában, akik hajlandóak továbblépni a visszafojtott külső elképzeléseken, és hajlandóak meglelni az élő, belső igazságot.  Ezt a jövendölést vetítem előre, ezt az utasítást adom, ezt a fénykibocsátást teszem ma meg. 

Omoljanak össze ezek a struktúrák az emberek elméjében, hogy megláthassátok a rejtett igazságot, amely ugyan nem teljesen rejtett, de mivel az emberek figyelme oly mértékben ezekre a struktúrákra fókuszál, így nem képesek a struktúrákon túlra látni!   Mivel a papírra került ábrákra és szavakra fókuszálnak, azért nem képesek meglátni a fehér lapot, a tiszta fehér papírt, amelyen társ-teremthetnének, megteremthetik Isten országát a Földön, a jelenlegi nem Istennek nem országa helyett. 

TÉMA: Pallasz Athéné felajánlja a támogatását a tanítványok közül azoknak, akik nem titkolnak el előle semmit, akik ezáltal ráláthatnak a lényükben lévő összes igaztalanságra, majd miután nyitott kapuvá válnak az Igazság Lándzsája számára, felfedhetik a világ igaztalan dolgait.

Nos, én azt mondom nektek, spirituális tanítványoknak, hogy forduljatok a szívemhez, forduljatok a Lényemhez, ha merészelitek, ha meg meritek tenni azt, hogy szembenéztek a saját következetlenségeitekkel, a hitetek tévedéseivel, ha elég bátrak vagytok ahhoz, hogy mindezeket napvilágra hozzátok az igazság fényében, amely ÉN VAGYOK.  Forduljatok hozzám, gyengéd leszek veletek annak ellenére, hogy én vagyok az igazság élő, lélegző lángja.  De minél jobban ragaszkodtok az igaztalan dolgokhoz, annál inkább érzékelitek majd úgy, hogy a lángom éget benneteket.  Ha azonban elengeditek az igaztalanságokat, akkor a lángom nem éget majd benneteket. 

Ehelyett felemel majd benneteket a mennyekbe, ahol hirtelen az emberi labirintus, az emberi ártalmas kigőzölgések felett, és a Maya energiafátyla felett találjátok magatokat.  Mindezek felett találjátok majd magatokat, és olyan nézőpontból nézhettek, mintha Pallasz Athéné szemén keresztül néznétek.  Az én nézőpontomból nézhettek, és akkor hirtelen nem is értitek majd, hogy hogyan is lehettetek valaha bizonyos filozófiai rendszereknek a csapdájában, azt gondolva, hogy valamelyikük rendelkezik a végső igazsággal, a mennybe vezető úttal. 

Mert nem hazugság-e az, hogy követhettek olyan külső rendszert, amely garantálja azt, hogy általa eljuthattok a mennybe anélkül, hogy az igazsággal szembe kellene néznetek a saját lényeteken belül, vagy szembesülnötök a saját egótok következetlenségeivel, és azzal a hazugsággal, amelyet a tudatos énetek fogadott el annak igazolásaként, hogy miért hagytátok ott a tanítótokat, aki szintén az igazságot képviselte, legyen az Maitreya, vagy más tanító egy másik misztérium iskolában, vagy egy másik valóságban?

Mert láthatjátok, hogy nem csak az egó az, amely benneteket visszatart az igazsággal való egységetektől, hanem az a döntésetek is, hogy nem találtok vissza a tanítótokhoz, ahogy ezt Maitreya a könyvében elmagyarázza.  Mindig van egy olyan döntés, amelyet nem az egó hoz meg, mivel az egó annak a döntésnek a következtében született.  Az egó a döntés „gyermeke”, a döntést  pedig a tudatos énetek, a Tudatos Én hozta meg.    Milyen ostoba dolog tagadni azt, hogy ti hoztátok meg a döntést, mivel ha ráébredtek arra, hogy a lényetek leglényegesebb része, a tudatotok esszenciája hozta meg a döntést, akkor mi a teendő?  Nem tudjátok semmissé tenni azáltal, ha tagadjátok, hogy a ti döntésetek volt, csak és kizárólag azáltal, ha szembenéztek vele, és vállaljátok érte a felelősséget.

Én pedig felhívom a figyelmeteket arra, hogy próbáljatok ki engem vezetőtökként, hogy felismerjétek az igazságot és az igaztalan dolgokat.  Segíteni fogok nektek abban, hogy helyesen válasszátok ki az igazság szavait a lényetekben.  Ha pedig már elválasztottátok a saját lényetekben az igazság szavait, akkor kezdhettek hozzá ahhoz, hogy a világban is megtegyétek azt, segítve másokon.  Mert ez az egó egy másik fajta álcázási stratégiája, hogy a figyelmeteket elvonja, hogy megossza azt annak érdekében, hogy ne a saját lényetek igaztalanságaira fókuszáljatok, hanem másokéra, vagy a világéra. 

Nem látjátok-e, hogy a világ számos filozófiáját szándékosan azért hozták létre a hamis tanítók, hogy a leginkább spirituális embereket tévútra vigyék, azt gondolva, hogy arra kell fókuszálniuk, hogy felfedjék a számtalan igaztalanságot a világban, és megszabadítsák az embereket azoktól, miáltal a saját figyelmeteket a világ igazságtalanságaira fókuszálva kényelmesen elfelejtkeztek a saját igaztalanságaitokról önmagatokban.  Ez pedig nem vezet spirituális haladáshoz. 

Ehelyett a spirituális haladás illúziójába kerültök, amely a spirituális büszkeségből ered, amikor úgy gondoljátok, hogy mivel képesek vagytok a világ hamis dolgait napvilágra hozni, ti azért műveltebbek, spirituálisabbak vagytok azoknál, akik ezeket a hamisságokat elhiszik.  Ám ez nem így van.  Ti valójában nagyobb csapdában vagytok a saját egótok által, mint a többi ember, akik ugyan elhiszik a hamis tanításokat, de nem gondolják magukról azt, hogy sokkal különbek másoknál, mint ahogy ti hiszitek magatokról, mert látjátok a hamisságokat.  
Fejezzétek be azt, hogy az önmagatokon kívüli igaztalanságokra figyeltek!  Fókuszáljatok a saját lényetek igaztalanságaira!  Ha pedig már túljutottatok egy bizonyos olyan időszakon, amikor önmagatokra figyeltetek, és megtisztítottátok magatokat, és Isten elé, az Igazság Istene, Istennője elé mertek állni meztelenül, és nem éreztek szégyent a meztelenségetek miatt, mert ráébredtetek arra, hogy a meztelenségetek a tisztaságotok jele, annak a jele, hogy hajlandóak voltatok megtisztítani a lényeteket a mesterséges elemektől, amelyek egy olyan  réteget képeztek, amely elfedte az igazságot, azt a spirituális egyéniséget, amelyet Isten nektek adományozott, mielőtt az anyagi világba szálltatok volna alá. 

Ez a tisztaság, ez a tiszta spirituális egyéniség még mindig változatlanul a ti ÉN VAGYOK Jelenlétetekhez van horgonyozva, dacára annak, hogy mi történt veletek, és milyen tapasztalatokat szereztetek az anyagi világegyetemben.  A külső elmétek azonban soha nem fog visszakapcsolni benneteket a spirituális egyéniségetekhez, mivel a külső elmétek képtelen meglátni az igazi egyéniségeteket a Maya filterén keresztül.  Ezért soha nem lesz arra képes, hogy meglássa azt az igazi egyéniségeteket, amely a dualitáson túl található, amely túl van azon az önazonosságon, amelyet a tudatos énetek és az egótok közösen teremtett meg, miután a tudatos énetek úgy döntött, hogy a dualitásba süllyed. 

Valójában azonban egyedül a tudatos énetek, a Tudatos Én az, amely át tudja hidalni a szakadékot, és meg tudja önmagát fosztani a világi önazonosságotoktól annak érdekében, hogy a Maya világán, a dualitás világán, az anyagi valóságon túlra vetíthesse ki önmagát, és ráébredjen arra, hogy valójában ő a tiszta tudat, és nem más.  Tiszta tudatként, pedig megválaszthatja minden egyes pillanatban azt, hogy mi legyen.  Mindegy mennyire tökéletesen dolgoztátok ki a földi önazonosságotok struktúráját, amelyet az életútjaitok ezrei során hoztatok létre; a tudatotok bármikor dönthet úgy, hogy a továbbiakban már nem azonosítja önmagát azzal, hanem visszatér a tisztaság pontjához, ahol ismét ráébredve megtapasztalhatja önmagát úgy, mint a Teremtő tiszta Lényének kiterjesztése, mint tiszta tudat, amely nincsen semmilyen alacsonyabb szintű önazonosság csapdájában. 

Abban a pillanatban, amikor a tudatos énetek tiszta tudatként tapasztalja meg önmagát, képessé válik arra, hogy elérje, kapcsolatba kerüljön az igazi egyéniségével, amely az ÉN VAGYOK Jelenlétetekhez van horgonyozva.  Ekkor kapcsolatba kerül mindazokkal a pozitív momentumokkal, amelyeket a kauzális vagy okozati testetekben gyűjtöttetek össze számtalan életútjaitok során.  Ekkor válik a Tudatos Én igazán nyitott kapuvá, hogy a „mint fent, úgy lenn” megvalósulhasson.  Ti pedig ekkor váltok az élő Krisztussá, aki nyitott kapuként szolgál az Igazság Szellemének, amely ezáltal beáramlik a világba, és a Krisztusi tudat magasabb nézőpontja alapján vonja igazán kérdőre a valótlanságokat, ahelyett hogy a dualista tudatszint alapján vonná kérdőre a világ igaztalanságait, és tenné azokat nyilvánvalóvá.  Ilyenkor ugyanis az egyik dualista érv szegül szembe a másik dualista érvvel, amelynek során soha sem juttok el az átfogó áttöréshez, és nem tudjátok megszabadítani az embereket a dualizmus illúziójától. 

Nos, hogyan szeretnétek az életetek hátralévő részét leélni?  Úgy akarjátok-e leélni, hogy közben olyanokkal civakodtok, akik a dualista tudatszint csapdájában vannak, vagy szántok egy kis időt arra, és tesztek bizonyos erőfeszítést annak érdekében, hogy visszakapcsolódjatok a lényetek valóságához, ezáltal nyitott kapuvá válva az Igazság Szelleme számára?  Akkor én, Pallasz Athéné, az Igazság Lándzsáját elsőként a ti lényetekbe döföm, ha hajlandóak vagytok arra, hogy nekem lehetőséget adjatok ahhoz, hogy felfedjek mindent a lényetekben, amely nem igaz.  Miután megtisztultatok, a lándzsa hegye az általatok biztosított nyitott kapun keresztül behatolhat a világba, ahol hasonlóképpen napfényre hozhat, és megkérdőjelezhet minden igaztalanságot. 

Ezt a kérdést teszem fel nektek.  Ha hajlandóak vagytok elfogadni a kihívásomat, akkor hajlandóak vagytok egyenesen az Igazság Lándzsájának a hegyébe sétálni, hogy az behatolhasson a lényetekbe, amely kezdetben fájdalmas lehet.   Amikor azonban kezditek megérezni azt, hogy az Igazság Lándzsája hogyan hatol át a lényetek valótlanságainak világán, és visszakapcsolódtok a lényetek igaz boldogságához, ahhoz a békességhez, boldogsághoz és gyöngyöző örömhöz, amely Isten saját öröme afelett, hogy önmagát formában fejezi ki, akkor az anyagi világban az ti életetek is az öröm kifejeződésévé válik. Sokkal inkább, mint ahogy terhetekre van az az alacsonyabb szinten érzékelt önazonosságotok, amelynek a csapdájában vagytok, amely elszívja a létezésetek minden örömét.

Mert valójában ez az az ősidők óta fennálló illúzió, hogy a Szellemeteknek alkalmazkodnia kellene, vagy önmagát limitálnia kellene, vagy önmagát azonosítani kellene az anyagi világban bármivel.  Ez az az ősidők óta fennálló illúzió, amelyen minden spirituális útkeresőnek túl kell jutnia, ha a Krisztusságot akarja manifesztálni, ahelyett, hogy a spirituális büszkeségét manifesztálná, és azt gondolná, hogy mennyire elől jár a szellemi úton, mert megismert egy igaz tanítást, és azáltal felismeri más tanítások hibáit. 

Ha tehát tényleg hajlandóak vagytok arra, hogy feljebb emelkedjetek, akkor forduljatok hozzám, Pallasz Athénéhez.  Legyetek hajlandóak végigjárni azt a 33 lépcsőfokot, amelyet én nektek ajánlok az Igazság Istennőjének igazi misztérium iskolájában.  Kövessétek ezt a 33 lépcsőfokot, miközben én belső szinten vezetlek majd benneteket, és egy ponton, lehet, hogy még külső szinteken is, elérkezhettek arra a pontra, amikor eljuttok a tökéletes nem kötődés pontjához, amikor nem kötődtök másokhoz azáltal, hogy meg akarnátok őket változtatni, meg akarnátok őket menteni, vagy csatározni akarnátok velük.  Ehelyett teljes mértékben hajlandóakká váltok nyitott kapuként szolgálni az Igazság Szelleme számára, hogy megtehesse a dolgát rajtatok keresztül, anélkül, hogy ezt analizálgatnátok, vagy hogy a külső elmétekkel tudnátok előre, hogy mi fog történni, anélkül, hogy azt kellene éreznetek, hogy az Igazság Szellemének igazodnia kellene az elmétek bármilyen struktúrájához.

Szeretteim, mit jelent nyitott kapuvá válni úgy, ahogy azt Jézus mondta, ahogy ő azzá vált?  Nos, nem jelenti-e azt, hogy a kapu csak akkor van nyitva, ha teljes mértékben meg van tisztítva minden akadálytól, minden struktúrától?  Ezért forduljatok hozzám, és legyetek hajlandóak arra, hogy megvizsgáltok és megkérdőjeleztek minden struktúrát, amelyet az elmétekben felépítettetek.   Azokat a struktúrákat, amelyek a Szellemeteket átmenetileg sírba zárták egy börtönben, ahonnan a Tudatos Én azt hiszi, hogy nem tud elmenekülni. Nem menekülhet mindaddig, amíg teljesen és véglegesen nem vállalja a felelősséget önmagáért, és nem észleli azt, hogy a saját döntése volt az, amelynek következtében most úgy érzi, hogy az anyag fogságába került, annak ellenére, hogy a korábbi döntései egy szempillantás alatt eltűntethetővé válhatnak. 

Én, Pallasz Athéné, azokra várok, akik hajlandóak hozzám fordulni.  Én vagyok az Igazság Istennője.  Forduljatok hozzám, hogy létezhessetek, ha akartok.  Ekkor hamarosan látni fogjátok azt, hogy milyen az Igazság Istennőjének igaz rezgése.                     

Ugrás a lap tetejére

Utolsó módosítás: 2022-05-11 13:44:23