• Jézus misztikus tanításai
• A Felemelkedett Mesterek fénye
• A Felemelkedett Mesterek válaszai
• A transzcendencia eszköztára

• Ne utasítsátok vissza az ajándékomat!
• Az új Aranyszabály
• Az én Atyámnak házában sok lakóhely van
• Lehetetlen küldetésben Istentől
• Az Egyetemes Krisztusság korának elindítása miatt érkeztem
• Kiket próbál Jézus ezzel a weblappal elérni?
• Legalább ennyit tudjunk az életről!
• Miért fontos, hogy békét kössünk Jézussal?

Lehetetlen küldetésben Istentől

Jézus üzenete Kim Michaels-n keresztül 2004.01.03.

A ti Jézusotok vagyok.

Az idősebb testvéretek vagyok.  Nagyon sokan ismertek még azokból az időkből, amelyek már rég feledésbe merültek.  Úgy ismertek engem, mint aki veletek egyenlő, és nem egy idol, nem egy bálvány, aminek a többségetek jelenleg ismer.  Az a vallás, amely állítása szerint engem képvisel a Földön az változtatott engem bálvánnyá, és helyezett talapzatra.  Ez az oka annak, hogy az enyéim elérhetetlennek tartanak.

Jelenleg nagyon különleges küldetésben járok, amelyet néhányan lehetetlen küldetésként is neveznek.  Szeretteim, mint ahogy láthatjátok, ha az emberi faj elmúlt évezredeinek történelmét tanulmányozzátok, az emberiség valójában olyan tudatszint csapdájában került, ahol teljességgel a valóság figyelmen kívül hagyása dominál.  Ez a szándékosan előidézett helyzet tette lehetetlenné, hogy megértsétek azt, hogy kik is vagytok, hogy honnan is jöttök valójában, és miért vagytok a Földön. 

Tipikus példaként és ennek a tudatszintnek a jellemzéseként hadd említsem azt a helyzetet, amelyben Pontius Pilátus előtt álltam a megpróbáltatásaim során azt állítva, hogy az igazság tanúsítása miatt érkeztem.  Szeretteim, emlékeztek-e, hogy mit válaszolt ő erre?  Azt kérdezte: „Mi az igazság?” Biztosíthatlak benneteket, hogy Pontius Pilátus nem gúnynak szánta ezt. Ő ugyanis művelt, és nem gonosz ember volt.  Nem is akart elítélni engem, mivel meg volt győződve arról, hogy teljesen ártatlan vagyok azokban a vádpontokban, amelyeket ellenem a hit törvényeskedői felhoztak. 

A kérdése a lélek olyan agóniájával szakadt ki belőle, mint aki tudja, hogy az élettel kapcsolatban van valami, ami megismerhető, amelyet azonban valahogy nem képes megragadni.  A lélek számára ez olyan fajta kín, amikor tudja, hogy van egy létező valami, amit azonban nem érhet el.

Hogyan segítsük az embereket az igazság meglátásához?

Mint láthatjátok, szeretteim, ahogy már számtalanszor megpróbáltam elmagyarázni, létezik a spirituális lényeknek egy hierarchiája, amelyet több névvel is illetünk, de amelyet én a mostani összefüggésben a Felemelkedettek Seregének nevezek.  Mi vagyunk az emberiség tanítói.

Közülünk néhányan már nagyon régóta a Földdel foglalkoznak.  Sokan fizikailag is megtestesültek már a Földön ugyanannak a tudatszintnek a csapdájába kerülve, amelyben jelenleg ti is vagytok.  Fokozatosan kezdtünk a tudatunkban lévő felhők, a fátyol szétoszlatásához, hogy megpillanthassuk az igazságot.  Ezt az igazságot magunkba fogadtuk, hogy az a megtestesülésünket követően kovásszá váljon, és az egész tudatszintünket feljebb emelve eljuttathasson bennünket később arra a pontra, ahol jogosultakká váltunk a felemelkedésünk folyamatára.  Így kerültünk véglegesen a fény otthonába itt a felemelkedett valóságban.  Ettől kezdve sokunk spirituális tanítóként kezdett el tevékenykedni arra törekedve, hogy segítségül szolgáljunk azon testvéreink tudatának felemelésében, akik a Földön még az újraszületések körforgásának a csapdájában ragadtak.

Szeretteim, mint láthatjátok, az emberiség spirituális tanítói évezredek óta azt vitatják, hogy hogyan segíthetnék az emberiséget abban, hogy az hozzákezdjetek ahhoz a lépcsőzetes folyamathoz, amely egy magasabb tudatszintre juttat el benneteket, egy olyan szintre, ahol képessé váltok az igazság megragadására.  Mi, a Felemelkedettek Serege, egy csapatként működünk, amely azonban nem jelenti azt, hogy mindannyian egyformák lennénk, vagy teljesen egyetértenénk abban, hogy mit tartunk az emberiség megsegítése érdekében a legjobb módszernek. 

Közöttünk az évszázadok során sok megbeszélés zajlott arról, hogy hogyan segíthetnénk hozzá az emberiséget Isten Élő Igazsága koncepciójának a megragadásához.  Őszintén el kell, hogy mondjam, hogy a mennyei lények közül sokan hiszik azt, hogy lehetetlen az emberiség nagyját eljuttatni oda, hogy megragadhassák Isten Élő Igazságát.  Ez a témája nagyon sok megbeszélésnek.  Én magam ahhoz a csoporthoz tartozom, akik a szívükben őrzik annak reményét, hogy valahogy meg lehet találni annak az útját, hogy megértessük veletek az igazságot, az Élő Igazságot önmagatokról és Istenről.

Miért olyan nehéz az embereknek meglátni az igazságot?

Azért jöttem, hogy megkíséreljem egy olyan útnak a bemutatását, amely lehetőséget ad az embereknek az igazság megragadására.  Azért jöttem, hogy egy lehetetlen küldetést kíséreljek meg, hogy hozzásegítsem az embereket ahhoz, hogy amit sokan közülük észlelnek, bár képtelenek megragadni, és hozzá kapcsolódni, az létezik.  Emiatt kiáltja az ő lelkük is ugyanazt, amit Pontius Pilátusé, amikor az az örök kérdés szakadt ki belőle, hogy: „Mi az igazság?”

Mielőtt valahogy sikerülne teljesítenem a lehetetlen küldetésemet, előtte, elő kell készítenem a terepet azzal, hogy elmondom, hogy miért olyan nehéz az embereknek megragadniuk az igazságot.  Szeretteim, mint látjátok nagyon régen, valójában akkor, amikor az idő még nem úgy létezett, ahogy ezen a bolygón azt ma ismerik, Isten úgy döntött, hogy megteremti azt az anyagi világegyetemet, amelyben léteztek.

Amikor Isten egy új világegyetemet teremt, akkor azt a saját lényéből és tudatából hozza létre,de nem abban a teljességben teremti meg, amely rá jellemző.  Ennek az az oka, hogy Isten nem az, akinek az emberiség Őt gondolja.  Nagyon sokan ugyanis bálványként tekintenek Istenre.  Úgy gondolják, hogy Isten mindenható, hogy Isten tökéletes.  Ha pedig valami tökéletes, akkor annak teljesen tökéletesnek kell lennie, amely nem változhat, nem fejlődhet tovább.  Ez azonban téves felfogás, amely abból a tudatszintből ered, amelybe az emberiség süllyedt.

Hamarosan szó lesz majd erről a tudatszintről is, de elöljáróban hadd mondjam el, hogy ez a tudatszint torz képet fest Isten természetéről és valóságáról.  Az igazság Istennel kapcsolatban az, hogy Ő tökéletes, de nem az emberi mértékek szerint.  Isten nem áll egyhelyben, nincs egy szinthez rögzítve.  Ennek az az oka, hogy Isten az örök Teremtő. 

Mint ahogy azt a „Christ is born in you” (A Krisztus megszületik bennetek) című könyvemben elmagyaráztam, Isten kettős természettel rendelkezik.  Az Ő egyik aspektusa a tiszta Létezés állapota.  A Létezés állapota teljesen mentes a változásoktól, és az az állapot teljességgel forma nélküli.  Isten másik aspektusa az, amelyet én a Teremtőnek nevezek.  A Teremtő természete a teremtés, amely formával jár együtt.  Ezért Isten teremtői aspektusa állandó változásban van.  Isten nem egy fehér szakállú öregember, aki egy hatalmas trónon ül a Mennyben.  Isten olyan, mint egy folyam, amely állandóan hömpölyög.  Isten egy folyamat.  Isten a fejlődés, az öntranszcendencia folyamata.

Hogyan fejődik Isten, és hogyan lép túl önmagán?  Azáltal fejlődik, hogy világokat és világegyetemeket teremt maga köré a saját lényéből és tudatából.  Isten úgy teremt tehát, hogy a saját tudatának és a Lényének részeit zárja egy adott formába.  Ez a forma korlátokkal rendelkezik, korlátok közötti állapotban van jelen, mely korlátokat az idő és a tér képezik, amelyeket ismertek ebben a világban.

Mint látjátok, szeretteim, a teremtés folyamata az állandó változás folyamata.  Éppen ezért Isten semmi olyat nem teremt, amelyet állandónak, vagy változatlannak szánna.  Istennek az a szándéka, hogy minden, amit teremtett, fejlődjön, túllépjen önmagán.  De mi a célja ennek a fejlődésnek, öntranszcendenciának?  Az a célja, hogy a teremtmények ráébredhessenek arra, hogy honnan származnak, vagyis arra, hogy Isten lényének kifejeződései, anyagi megnyilvánulásai, egyéniesülései.  Erre ráébredve a teremtmény ráébredhet arra is, hogy a Teremtőjével ismét eggyé válhat.  Nem olyan módon, hogy eltűnjön az önálló létezése, hanem olyan formán, hogy maga is teremtővé válik, új teremtővé alakul, aki folytathatja a teremtés véget nem érő folyamatát.

Ha tehát Isten egy formai világot teremt, akkor az a világ az Ő tudatából keletkezik.  Nem rendelkezik azonban teljes önfelismeréssel azzal kapcsolatban, hogy honnan származik, és milyen potenciállal rendelkezik, és nem rendelkezik azzal a felismeréssel sem, hogy hogyan léphet túl az adott világ a korlátain, a saját valósága megtagadásának állapotán, és hogyan ébredhet rá arra, hogy ténylegesen Isten része, amely valójában soha sem vált külön Istentől?  Annak érdekében, hogy a teremtett világ öntudatra ébredését segítse, Isten önészleléssel, tudattal rendelkező lényeket küld ebbe a világba.  Ezek a tudattal rendelkező lények az ő képére, hasonlatosságára teremtetnek, vagyis rendelkeznek azzal a tudat-kapacitással, hogy ráébredhessenek az önazonosságukra, mint Isten egyéniesülései, és ezáltal Isten teremtőtársaiként, társteremtőként tevékenykedhessenek.

Ennek eredményeként Istentől kiindulva a lények egy hierarchiája jött létre, a Teremtőtől számos spirituális lényig, a spirituális lények egész soráig, végül azokig a lényekig, akik önként vállalták azt, hogy az anyag világába merüljenek annak érdekében, hogy segítsék a világegyetem önészlelésre ébredését, az önazonosságának, az eredetének és a lehetőségeinek a felismerését.  Ezek a lények ti vagytok, szeretteim.  Ti vagytok azok az isteni előcsapatok, akik arra jelentkeztetek, hogy az anyag világába merülve hozzásegítsétek az egész világegyetemet a felemelkedéséhez, az öntudatra, az önészlelésre ébredéséhez. 

Technikailag az anyag világába merülésetekkel elkerülhetetlenül elveszítettétek az önészlelésetek egy részét, azt, hogy kik is vagytok és honnan jöttetek.  Nem veszíthetitek azonban soha el azt a képességeteket, hogy visszaszerezzétek mindezek észlelését, hiszen Isten tudatának egy részecskéjét hordozzátok.

Az emberek azt hiszik, hogy önállóan cselekedhetnek

A történetben most előrébb ugrok, és arról a tudatszintről beszélek, amelyben a legtöbb ember jelenleg önmagát észleli.  Az a tudatszint, amelyet jelenleg megtapasztaltok, az nem az a tudatszint, amelyet Isten eredetileg nektek szánt.  A jelenlegi tudatszintetekbe ti egy hosszú és fokozatos folyamat során süllyedtetek bele, amelynek a mechanikáját már máshol említettem.  Most nem részletezem ezt, mert eltérítene a célomtól. 

Ennek a tudatszintnek, amelynek a csapdájába kerültetek az a lényege, hogy úgy észlelitek, hogy teljes mértékben önmagatokban cselekedhettek.  Szó szerint azt hiszitek, hogy önellátó lények vagytok, akik rendelkeznek azzal az erővel, hogy önállóan cselekedhessenek ebben a világban, akiknek ezen az anyagi világegyetemen túl semmire sincs szükségük ahhoz, hogy itt élhessenek és munkálkodhassanak.  Azt hiszitek, hogy a túlélésetekhez kizárólag anyagi táplálékra van szükségetek étel-ital formájában.  Azt feltételezitek, hogy a napi tevékenységetekhez szükséges energiát az általatok elfogyasztott ételekből nyeritek, vagy a bőrötökön keresztül felvett fényből, esetleg egyéb anyagokból. 

Az emberiség teljes mértékben különválasztotta magát a forrásától, amely forrás természetesen Isten maga.  Néhány ember önmagát kizárólag a fizikai testével, a fizikai világegyetemmel azonosítja.  Ennek eredményeként szó szerint azt hiszik, hogy az anyagi világegyetem önellátó szféra, amelynek semmire sincs szüksége ezen a világegyetemen kívül ahhoz, hogy létezhessen.  Ezen emberek közül sokan valóban megrögzötten hiszik azt, hogy nincs Isten, mivel úgy gondolják, hogy nincs is rá szükségük. 

Nyilvánvalóan sok olyan ember van a Földön, akik hisznek Istenben ilyen vagy olyan formában.  Érdekes azt látni, hogy ezen emberek közül sokan valóban azt hiszik, hogy ismerik az igazságot Istennel kapcsolatban.  Teljes meggyőződéssel hiszik, hogy a vallásuk által tudják az alapvető igazságot Istenről, és ismerik az Istenhez fűződő kapcsolatukat.

Az emberek az elmedobozuk fogságában vannak

Szeretteim, a szívem túlcsordul a szeretettől azokért az emberekért, akik mind ennek a hitnek, mind ennek a világszemléletnek a csapdájába kerültek.  Mennyire szeretném, hogy valamilyen módon elérhessem őket az elmedobozaikon keresztül, hogy valami kis lyukat fúrjak azokba a dobozokba, amelyeket az elméjük köré építettek, hogy Isten tiszta igazságának a sugara beragyoghasson a tudatos elméjükbe.  Bárcsak segíthetnék nekik abban, hogy lássák, hogy sokkal több az igazság annál, mint ami az elmedobozaikba belefér!

Mint láthatjátok, szeretteim, pontosan ezek a mentális dobozok azok, amelyek megnehezítik számunkra, akik a spirituális tanítóitok vagyunk, azt, hogy elérjünk benneteket Isten igazságának a sugarán keresztül.  Hadd kíséreljem meg elmagyarázni azt, hogy azok a mentális dobozok, amelyeket az elmétek köré építettetek, miért teszik annyira nehézzé, néhány esetben szinte lehetetlenné azt, hogy megragadhassátok Isten igazságát.

A probléma lényege az, amit akkor magyaráztam, amikor azt mondtam, hogy az emberek teljes meggyőződéssel azt hiszik, hogy önmagukban cselekednek.  Ó, igen, tudatában vagyok, hogy sok vallásos ember hiszi, hogy Isten kegyelméből cselekszik, vagy, hogy minden Isten akaratából történik.  Ezek azonban pusztán csak intellektuális elképzelések, és a legtöbb ember nem érti a helyzetet valójában.

Ennek az az oka, hogy mindannyian azt hiszitek, hogy Isten valahol a Mennyben van, és nincs jelen a Földön, de legkevésbé sincs jelen bennetek.  Így, szeretteim, mint láthatjátok, még a legvallásosabb emberek is olyan képet alkottak Istenről, amely szerint Isten tőlük külön- és kívülálló lény.  Nagyon sok hithű ember gondolja magáról az ateistákat és materialistákat látva, hogy ők Istennek tetszőbbek, mint az Isten tagadók.  De mint láthatjátok, szeretteim, a vallásos emberek legtöbbje szintén tagadja Isten létezését önmagában és mindenben, ami körülveszi őket. 

Mint ahogy korábban már elmagyaráztam, Isten mindent a saját szubsztanciájából, a saját Lényéből teremt.  Minden, amit magatok körül láttok, az Isten álruhában, és minden, amit magatokban láttok az is Isten álruhában.  Ti magatok is Isten vagytok álruhában.  Pontosan ez az, amit a legtöbb vallásos ember nem vesz észre, és ezért tagadja meg ő is Istent.  Ez nem különbözik alapvetően attól az Istentagadástól, amit az ateisták hirdetnek; ez csak a mértékében más.  Az ateisták szerint egyszerűen nincs Isten, a legtöbb vallásos ember szerint pedig nincs jelen itt Isten.

Mindkét hit istentagadás, mivel Isten mindenhol jelen van, Isten minden.  Az történik tehát, hogy az emberek a tudatukban a valóság egy hamis képét hozzák létre.  Mind az ateisták, mind a vallásos emberek olyan elképzelést teremtenek maguknak, amely szerint ők maguk és az a világ, amelyben élnek az nem Isten.

Ez azonban valójában az első parancsolat megszegése, amely szerint „Ne legyenek más isteneid rajtam kívül”.  Ha Isten mindenhol jelen van, és Isten minden, akkor ha nem látjátok meg Istent mindenben, akkor hamis Istent imádtok.  Ha Istent az égben látjátok, és önmagatokban megtagadjátok, akkor egy bálványhoz imádkoztok, akkor egy aranyborjú körül táncoltok.

Az történt ugyanis, hogy a tudatotokban létrehoztatok egy elképzelést, és kijelentettétek azt, hogy ez Isten, ez a valóság és ez az igazság.  Ezeket az elképzeléseiteket vetítitek ki, és ezek után ennek megfelelően építettétek meg a tudatotok köré az elmedobozaitokat.  A lelketek újabb és újabb megtestesülésével ezeket az elmedobozaitokat erősítgetitek meg egészen addig, amíg az átjárhatatlanná nem válik, nem engedve át semmilyen fényt, vagy Isten igazságát, amely a spirituális valóságból folytonosan sugárzik a Földre.

Veletek vagyok

A Föld lakói valójában olyanok, mint azok a leláncolt lények, akikhez Platón az embereket hasonlította, akik nem képesek azt látni, hogy mi történik a barlangon kívül, csak az árnyékokat látják a barlang falán.  A barlang képviseli az emberek által a tudatuk köré épített mentális dobozokat, a falakon lévő árnyékok pedig azok az elvonuló képek, kivetülések, amelyek csak a valóság árnyékai, amelyek átszűrődnek azokon a téves elképzeléseken, amelyek az emberek tudatát körülveszik.

Néhány ember azonban teljes mértékben bezárta a maga barlangját, ezért még a valóság árnyékai sem jelennek meg a barlangjuk falain, csupán azok az illúziók, amelyeket az elméjük teremtett.  El kell, hogy mondjam azonban, hogy ezek közül a leginkább zárt tudatú emberek közül néhányan a keresztény templomokban foglalnak helyet minden vasárnap azt gondolva, hogy az én tanításaimat követik, az én munkámat végzik, és üdvözülni fognak minden bizonnyal. 

Ó, szeretteim, mekkora teher a szívemnek azt látni, hogy oly sok ember, oly sok keresztény arra használt engem, hogy a tudata köré mentális dobozt építsen, amely azt mondja nekik, hogy ők nem képesek megtenni mindazt, amit én tettem, nem képesek magukra venni a Krisztusi tudatot és a Mennybe emelkedni.  Mindezt azért nem tehetik ezt, mert ők nem Isten gyermekei, hiszen én vagyok egyedül Isten egyetlen fia. 

Mekkora tévedés ez!  Ha megtehetném, akkor egy pillanatra megmutatnám nektek azt, hogy mekkora teher ez a szívemnek, és azt gondolom, hogy az kimozdítana benneteket a mentális dobozotokból, és lehullana a hályog a szemetekről, mint ahogy az az én szeretett Pálommal is történt, amikor végül véget vetett az ösztöke ellen való rugdalózásnak.  Mi tehát a valós jelentése annak a kijelentésemnek, amelyet Pálnak intéztem: „Nehéz neked az ösztöke ellen rugdalóznod”?

Nos, szeretteim, felidézhetitek, hogy Pál nagyon vallásos ember volt.  Ismerte a zsidók által tanított törvények összes betűjét, és biztosíthatlak benneteket, hogy meg volt győződve arról, hogy egész életében követte a törvényeket, és biztosan üdvözül majd, mivel mindent a külső törvényeknek megfelelően tett.  Mint láthatjátok, Pál tökéletes példája volt egy olyan embernek, aki nagyon erő mentális dobozt épített magának önmaga köré, amely miatt képtelen volt meglátni azt, hogy az igazság nem fér bele abba a dobozba, mert az igazság több, mint az ő doboza.

Ezért történt meg, hogy Pál maga nem volt képes felismerni az Élő Krisztust.  Mint látjátok, szeretteim, az, ami az Írásokban nem lett rögzítve az az a tény volt, hogy Pál már valójában találkozott velem a megfeszítésemet megelőzően.  Nem személyes találkozás során történt ez, hanem úgy, hogy ő is részt vett az egyik beszédemen, amelyet a Galileai-tó partján tartottam.  A között a tömeg között volt, akiket a kenyér és hal megszaporításakor megetettem.  A mentális doboza miatt mégis képtelen volt felismerni az Élő Krisztust, amikor fizikai testben látott engem.  Képtelen volt felismerni a kenyér és a hal megszaporításának csodatételét, azért, mert néhány dolog, amelyet mondtam, nem fért bele abba a mentális dobozba, amelyet a zsidó vallás Isten-képének megfelelően magának kialakított. 

Isten, a zsidók szerint, egy haragos, ítélkező lény a Mennyben, én pedig Istent egy szerető apa-figuraként ábrázoltam.  Nos, szeretett Pálom nem volt képes elfogadni semmit, ami túlmutatott Isten ortodox képén, ezért utasított engem vissza, mint hamis tanítót, aki trükköket használ, ahelyett, hogy valódi csodával sokszorozná meg a kenyeret és halat.

A szabad akarat fontossága

Pál tehát a saját útját járta.  Elmondhatom, hogy kész voltam őt a saját útjára engedni, mivel ténylegesen lehetősége volt annak eldöntésére, hogy megerősítse, vagy a szabad akaratával megtagadja a Krisztust.  A feltámadásom után azonban ráébredtem arra, hogy Pál azzal a küldetéssel lett erre a bolygóra küldve, hogy segítse a kereszténység új vallásának a kialakulását.  Arra is ráébredtem, hogy mivel Pál már a követőimet üldözte, azért nem csak a saját küldetését veszélyeztette, hanem olyan komoly karmát is teremtett magának, amely már a lelkét is veszélyeztette.  Ezért folyamodtam ahhoz a drámai mértékhez, hogy előtte egy erős látomásként megjelentem, összezúzva ezzel a mentális dobozát, és láthatóvá téve azt a fényt és igazságot, amely korábban nem tudott átragyogni az elmedobozán. 

Szeretteim, itt következik egy alapvető különbségtétel.  Ebben a világegyetemben minden az emberiség szabad akaratának a függvénye.  Én, szellemi tanítóként teljes mértékben és rendületlenül tiszteletben tartom a Szabad Akarat Törvényét.  Felszínes nézőpont szerint azonban úgy tűnhet, hogy megsértettem Pál szabad akaratát.  A valóság azonban az, hogy Pál lelke önként jelentkezett egy küldetésre, még mielőtt én testet öltöttem volna.  Ha Pál felismert volna a Galileai-tónál, akkor csatlakozott volna hozzám, és egyike lehetett volna a tanítványaimnak.  Ekkor nem lett volna szükség arra, hogy látomásként megjelenjek előtte.  Ha nem kezdte volna üldözni a követőimet, akkor hagytam volna, hogy a saját útját járja anélkül, hogy megjelentem volna előtte. 

Ez veszélybe sodorhatta volna a küldetését, de nem veszélyeztethette volna a lelkét.  Mivel azonban a követőimet kezdte üldözni, a Szabad Akarat Törvényét tiszteletben tartva megjelenhettem látomásként előtte, amely alapján el kellett döntenie még aznap, hogy kit szolgál.  Mint látjátok, szeretteim, Pálnak lehetősége lett volna a látomást megtagadni az ördög művének tartva azt.  Pál azonban nem ezt tette, így a lelke visszafordulhatott, és hozzákezdhetett egy felfelé tartó úthoz, amely nemcsak az egyik apostolommá tette őt, hanem eljuttatta odáig, hogy felemelkedett lénnyé válhatott úgy, mint én. 

Azt szeretném megértetni a Pállal kapcsolatos helyzettel kapcsolatban, hogy az ő lelkének a döntése volt az, hogy abban az életében egy különleges küldetéssel érkezve segíti a Krisztus tanításának terjedését.  Ez tette számomra lehetővé azt, hogy látomásként megjelenve előtte kirázzam az elmedobozából.  Ez azonban csak egy nagyon különleges helyzet miatt volt lehetséges, amikor egy kor kezdetén a küldetésem alakulása nagyon kevés lelken múlt, azokon, akik önként vállalták azt, hogy a fáklyát hordozva terjesztik a Krisztusságot, a kereszténységet.  Mint bizonyára látjátok, ha Pál nem ébredt volna fel, akkor a kereszténység talán soha sem terjedt volna el, és nem vált volna jelentő vallási erővé ezen a bolygón. Ilyen fontossá válhat egyetlen lélek bizonyos kritikus történelmi időben. 

A jelenlegi helyzet egy kicsit más.  Napjainkban is a történelem egy kritikus pontján vagyunk.  Valójában a régi, a Halak korszakot, és az új kort, a Vízöntő kort elválasztó küszöbön állunk.  Az emberiség a két tudatszint közötti átmeneten halad, amely pontosan annyira drámai, és olyan fontos, mint az az átmenet, amely 2000 éve történt.  A jelenlegi helyzet esetében azonban lelkek milliói jelentkeztek önkéntes megtestesülésre annak érdekében, hogy támogassák a régi korból az új korba való átmenetet.  Ezek azok a lelkek, akik az elmúlt 2000 év alatt magukba fogadták a belső tanításaimat, akik képesek olvasni az ortodox keresztény írások és doktrínák sorai között, képesek felfedezni azok belső jelentését, valamint képesek felfedezni külső doktrínák mögött mélyen rejlő Krisztussághoz vezető utat. 

Mint láthatjátok, szeretteim, eljött a lehetőség Krisztus második eljövetelének a megtapasztalására.  De míg az első eljövetel az Élő Krisztus egyetlen személyben, az én személyemben való eljövetelét jelentette, addig a Krisztus második eljövetele az Élő Krisztus, a Krisztusi tudatszint emberek millióin keresztüli eljövetelét jelenti.  Éppen ezért ennek a küldetésnek a sikere nem néhány egyénen múlik, mint ahogy az 2000 évvel ezelőtt történt.  Ezért nem is kaptam arra lehetőséget, hogy megjelenjek azon emberek milliói előtt, akik azzal a potenciállal rendelkeznek, hogy magas szintű Krisztusságot jelenítsenek meg, nincs lehetőségem arra, hogy egy olyan erős jelenésen keresztül ébresszem fel őket, mint amilyet Pálnak nyújtottam.  Ez egyszerűen a Szabad Akarat Törvénye értelmében nem engedélyezett. 

Mint látjátok, napjainkban arra van szükség, hogy az emberek egyénileg belső megtapasztalás által fedezzék fel a küldetésüket, az önazonosságukat, a Krisztusságukat és a Krisztusi potenciáljukat, belső tudáson keresztül jussanak el oda, és nem valamiféle erős külső látomáson keresztül, vagy valamilyen fizikai bizonyíték által, mint mondjuk a holtak feltámasztása, vagy a vízen járás, vagy a víz borrá változtatása segítségével. 

Olyan kor a jelenlegi, ahol azokra van szükségem, akik bár nem látják, de hisznek abban a saját belső potenciáljukban, hogy Élő Krisztussá válhatnak a Földön a fizikai testükben.  Ezért, mint láthatjátok, szeretteim, most nincs arra lehetőségem, hogy mindegyikőtök előtt megjelenjek valamilyen tagadhatatlan bizonyítékul a tanítások valódiságát igazolva.

Az igazságot nektek kell megtalálnotok önmagatokban!  Meg kell találnotok, mivel felfedeztétek már, hogy rendelkeztek azzal az igazsággal, vagyis az igazságnak egy olyan töredékével, amely a szívetekhez van lehorgonyozva.  De hogyan fedezhetitek fel azt az igazságot, azt a Krisztusi igazságot, amely bennetek már jelen van?

Isten Élő Igazsága

Ezért szólok ma hozzátok.  Tény, hogy bizonyos emberek, akik nagyon előrehaladtak a spirituális úton, és most fizikai testben vannak jelen, eljutottak ahhoz a momentumhoz, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy felfedezzék, és felismerjék magukban az igazságot külső hatás, vagy emlékeztetés nélkül.  A legtöbb embernek azonban külső emlékeztetőre van szükségük ahhoz, hogy felgyorsuljanak, emlékezzenek, és felfedezzék az igazságot magukban.  Ez a külső emlékeztető egy formában érkezhet csupán, ez pedig az Élő Szó (Ige), amely a Szent Szellem (Szentlélek) közvetítésén keresztül érkezik.

Mint látjátok, szeretteim, az emberek többsége mentális dobozokat hozott létre, amely megakadályozza őket abban, hogy meglássák, és felismerjék Isten valóságát.  Mivel azonban ennek a valóságnak egy darabkája bennük is jelen van, ezért az megakadályozza azt, hogy teljesen elégedettek lehessenek, és békében élhessenek az elmedobozukban.  Pontius Pilátus az Élő Krisztus előtt állva nem volt képes felismerni engem Élő Krisztusként.  Ennek ellenére felismerte azt, hogy van valami, ami túlmutat azon a valóságon, amelyet a külső tudatával képes volt megragadni, és ezért szakadt ki belőle annak a kérdése, hogy mi az igazság. 

Napjainkban a legtöbb ember hasonló helyzetben van, tudja, hogy van valami több, amit a tudatával azonban nem képes megragadni.  Pontosan ez az oka annak, hogy olyan elképzeléseket, hitrendszereket fogadnak el, amelyek teljesen ellentétben állnak a személyes Krisztusságukkal, annak valóságával, és azzal a ténnyel, hogy ők maguk is Isten gyermekei, akiknek részeseivé kellene válniuk Krisztus második eljövetelének.

Ezen emberek közül önmagukat sokan jó kereszténynek tartják, és tényleg jó keresztények is, mert az enyéim közül valók.  Az értem érzett szeretetük miatt vállalták önként a mostani megtestesülésüket, valamint azért, hogy láthassák, a küldetésem beteljesülését azon az egyetlen úton, ahogy az beteljesülhet, vagyis amelynek során ezrek és milliók követve a lépéseimet magas fokú Krisztusságot nyilvánítanak meg.

Pontosan ez vonzotta ezeket az embereket a kereszténységhez, és ezért követték szorgalmasan a vallásukat abban a külső formában, amelyet megismertek.  Sajnálatosan azonban az történt, hogy közülük sokan a külső vallás és annak doktrínái, szertartásai és gyakorlatainak a csapdájába kerültek.

Az irántam érzett szeretetük miatt alakították ki ezt a megtévedt hűséget a külső hit, a külső egyház iránt.  Pontosan ezt láthattátok szeretett Pálom esetében is.  Ő is megtévedt hűséggel kötődött a külső hithez, a zsidó valláshoz.  Ezért tagadta meg annak felismerését, hogy észlelje, hogy én a vallásuk megújítása miatt érkeztem, valamint azért, hogy a következő logikus szintre, Isten magasabb szintű megértéséhez vezessem el őket.  Ez okozta azt, hogy Pál az ösztöke ellen kezdett rugdalózni, mivel a külső tudata a belső vágyakozása és a lelkének a vágya ellen fordult, az ellen a vágyakozás ellen, amely miatt önként vállalta azt, hogy erre a bolygóra süllyedve támogassa a küldetésemet.

Az enyéimet szólítom ébredésre

A szívem teljes lángolásával mondom, hogy sokan azok közül, akik napjainkban a kereszténységhez tartoznak szintén mély lelki szeretettel kötődnek hozzám, és közülük sokan önként vállalták, hogy ebben a korban megtestesüljenek, hogy részesei legyenek a küldetésem beteljesítésének, a Krisztus második eljövetelének.  A tudatukban azonban az ortodox keresztény doktrínákat fogadták el, mely szerint Istennek csak egy fia van, ennek okán ők nem válhatnak a Krisztussá, mint aki én voltam.  Ez az oka annak, hogy ezek az emberek az ösztöke ellen rugdalóznak, és ez a magyarázata annak, hogy valójában miért üldöznek engem úgy, ahogy Pál is üldözte a követőimet, és üldözik  a belső Krisztus igaz tanításait, tagadva minden ember belső potenciálját arra vonatkozóan, hogy Krisztussá válhat. 

Nem látjátok-e, hogy mi folyik itt?  Nem látjátok-e, hogy mi történik, hogy mindez ugyanannak a mintának az újra játszása, amely 2000 évvel ezelőtt történt?  Ti manapság pontosan abba a helyzetben vagytok, amelyben Pál volt, amikor a saját útját járta, a látomása előtt.  Biztosíthatlak benneteket, hogy ha a mai helyzetre tekintetek, akkor látni fogjátok, hogy Pál útja lefelé ívelt, meg volt azonban győződve arról, hogy ő igaz zsidó harcos volt, aki az istentelen keresztények megsemmisítéséért harcolt, akik a zsidó vallást fenyegették.  Erős meggyőződéssel hitte, hogy az Istene küldetését végzi, és azt, hogy hű maradt mindahhoz, amely hitben felnevelkedett.

Ennek ellenére, mint ahogy azt Pálnak mondtam is, ő ténylegesen engem üldözött, és az ösztöke ellen rugdalózott a lelkében.  Éppen ezért most azokhoz szólok, akik a hagyományos keresztény vallások doktrínáinak csapdájába kerültek, és a kereszténység által 2000 éve hirdetett külső utat követik, hozzátok szólok most úgy, ahogy Pálhoz szóltam: „Miért üldöztök engem; nehéz nektek az ösztöke ellen rugdalózni!” 

Szeretetteim, fejezzétek be az ösztöke elleni rugdalózásotokat.  Ébredjetek rá a lelketek legmélyebb vágyára!  Ébredjetek rá a lelketek legmélyebb szeretetére!  Ébredjetek rá arra a tényre, hogy ti nem a külső egyházat szeretitek, a külső doktrínákat, a külső szertartásokat!  A szereteteteket irántam, Jézus Krisztus iránt érzitek.  A szeretetetek azé az élő szellemi lényé, aki ÉN VAGYOK.  A szeretetetek az Élő Igazságnak szól, annak az igazságnak, amely ÉN VAGYOK, és amelyet én hordozok. 

Szeretteim, ha lehetne egy kívánságom, akkor azt kívánnám, hogy csak egyetlen pillanatra döntsetek úgy, hogy félre teszitek a kereszténységgel kapcsolatos külső hiteteket, és csak ezekre a szavakra figyeltek, és miközben ezt olvassátok, fordítsátok a figyelmeteket a szívetekre!  Amit felfedezhettek, ha a szívetekbe elfogulatlan tudattal tekintetek ezen szavak olvasása közben az az, hogy valami megpezsdül a szívetekben.  Ennek az az oka, hogy a Krisztusi igazság egy darabkája a szívetekhez van kapcsolva, és amint ezeket a szavakat, az Élő Igazságot olvassátok, amelyet ezek a szavak hordoznak, az rezonálni kezd azzal a Krisztusi igazsággal, amely már a szívetekben van.

Szeretteim, ha felismernétek, ha beismernétek ezt a rezonanciát, akkor olyan megtapasztaláson mehetnétek keresztül, amely olyan erős és olyan drámai lenne, amelyet Pál megtapasztalt.  Szerencsére nem kellene megvakulnotok e megtapasztalás következtében, helyette a belső és külső látásotok is megnyílna az Élő Igazság felismerésére, amely ÉN VAGYOK.

Mi Isten Élő Igazsága?

Mostanra eljutottunk addig a pontig, ahol elmagyarázom nektek Isten Élő Igazságának az értelmét.  Emlékeztek-e arra, amit az elején mondtam, arra, hogy Isten egy folyamat, az öntranszcendencia örökös folyamata?  Most állítsuk ezt ellentétbe azzal a ténnyel, hogy a legtöbb ember a tudata köré egy mentális dobozt épített.  Mi ennek a mentális doboznak a lényege?  Az, hogy nem áramlik, nem növekedik, nem lép túl önmagán.  Mindezek helyett bizonyos számú állandó képet tartalmaz, álló képeket azzal kapcsolatban, hogy milyennek gondoljátok a valóságot.  Ti pedig folytonosan ezekhez az állandó képekhez kötődtök, miközben megpróbáljátok a valóságot az elképzeléseitekhez alakítani.

Sokan azok közül, akik magukat kereszténynek tartják, a keresztény vallást arra használták fel, hogy felépítsék és megerősítsék azokat az álló képeiket, amelyeket Istennel kapcsolatban megalkottak, vagy amelyeket Jézussal kapcsolatban hoztak létre, és ahogy az igazságot elképzelik.  Rögzített képeket alkottak rólam, Istenről és önmagukról.  Ezek miatt a berögzült képek miatt hiszitek azt, hogy Isten a Mennyben van, Jézus Krisztus az ő egyetlen fia, ti szegény bűnösök vagytok, akik Istentől különváltatok, és csak Jézus Krisztuson keresztül üdvözülhettek. 

Ezek az elképzelések ott tévednek, hogy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy Isten mindenhol és mindenben jelen van, Jézus Krisztus pedig Istennek nem az egyetlen fia, hanem egyszerűen a ti testvéretek, aki azért jött, hogy követendő példát mutassak nektek, ne pedig kivételnek tartsátok.  Azért jöttem, hogy az egyéni Krisztusság útját mutassam meg nektek, amelyet közületek bárki követhet.  Ti tehát nem bűnösök vagytok, és sohasem váltatok külön Istentől, szeretteim, hanem ti valójában a Krisztusságban még „újszülöttek” vagytok, akiknek azonban lehetőségük van a teljes Krisztusságot elérni, amelyet bemutattam, és amely képessé tesz benneteket és erőt ad ahhoz, hogy azt a munkát végezzétek, amelyet én végeztem, vagy annál is jelentősebbet. 

Szeretteim, mint látjátok, Krisztus igazsága nem illeszthető bele az emberek által létrehozott mentális dobozokba, de még a kereszténység külső hitére felépített mentális dobozokba sem.  Az igazság nem illeszthető állóképekhez, mivel Isten az öntranszcendencia állandóan mozgásban lévő folyamata, amely miatt Isten igazsága sem állandó, nem abszolút, nem változatlan.  Ennek egyszerű oka az, hogy Isten folytonosan túllép önmagán, így az igazsága tágul, fejlődik, mozgásban van, és folyton továbblép a korábbi állapotán.

Szeretteim, látjátok-e annak a vallásnak hibáját és veszélyét, amely annak az elképzelésnek a hirdetésére törekszik, hogy Isten igazságát egy fix tantétellel, egy merev hittel, és berögzött szertartásokkal meg lehet ragadni?  Szeretteim, bárcsak felemelhetném a lelketeket oda, ahol jelenleg vagyok, hogy segítsek nektek fentről látni magatokat, a külső formátokat, ahogy a napjaitokat a Földön élitek.  Mennyire szeretném, ha csak egy pillantásra láthatnátok a kontrasztot a Mennyben lévők tudatszintje és a földi tudatszint között, amelynek csapdájába a legtöbb ember belekerült.  Akkor azonnal látnátok azt, hogy mi, akik a ti spirituális tanítóitok vagyunk, milyen mély szeretetet érzünk irántatok, és mennyire vágyunk arra, hogy segíthessünk nektek a csapdából kiszabadulni.  Mivel azonban a mentális dobozaitok csapdájában vagytok, így nagyon nehéz kommunikálnunk veletek, megértetnünk és elfogadtatnunk a szeretetünket.  Nagyon nehéz elfogadtatnunk és megértetnünk veletek az Élő Igazságot, amely szabaddá tesz majd benneteket.

A vallás valódi célja

Emlékeztek-e arra, hogy 2000 éve szóltam az igazságról, amely szabaddá tesz?  Mi az az igazságság, amely szabaddá tesz?  Nos, szeretteim, az Isten Élő Szava.  Miért tesz az benneteket szabaddá?  Mert ha elfogadjátok, és magatokban fogadjátok Isten Élő Szavát, akkor túlléptek majd azon a mentális dobozon, amelynek a csapdájában vagytok. 

Pontosan ez a mentális doboz tart benneteket a Mennyországon kívül azzal, hogy elhiteti veletek azt, hogy el vagytok különülve Istentől, hogy Isten országa valahol odafenn van, és soha sem lehet ott, ahol ti vagytok.  Nos, szeretteim, Isten országa egy tudatszint.  Való igaz, hogy könnyebb fenntartani ezt a tudatszintet akkor, ha már a Mennybe emelkedtetek.  De én mondom nektek, hogy a Krisztusi tudatszintet elérhetitek még akkor, amikor a Földön vagytok, és ha ezt teszitek, akkor Isten országába kerültök még akkor is, ha a fizikai testetekben vagytok jelen.  Valójában ezáltal hozzátok Isten országát a Földre.

Emlékeztek-e, hogy mit mondtam még az értekezésem legelején, amikor arról beszéltem, hogy Isten teremtésének a célja az, hogy egy korlátokkal élő teremtményt teremtsen, aki majd túllépve a korlátain ráébred arra, hogy Isten kiterjesztése, Isten egyéniesülése.  Szeretteim, mint látjátok, a léleknek a Mennybe kell emelkednie ahhoz, hogy végleg üdvözülhessen.  A vallásnak azonban valójában nem az a célja, hogy mindenkit a Mennybe emeljen.  A vallás igazi célja az, hogy Isten országát a Földre hozza azáltal, hogy egy kritikus számú embertömeg testesíti meg a személyes Krisztusságát ezzel hozva le a Földre Isten országának tudatszintjét annak érdekében, hogy az egész Föld feljebb emelkedhessen az önészlelésében úgy, hogy még a kövek is Isten országának tudatszintjét tükrözzék majd. 

Mint mostanra már láthatjátok, mi a Felemelkedettek Serege, a vallással kapcsolatban olyan célt tűztünk ki, amely teljesen eltér attól a céltól, amelyet a legtöbb ember a vallással kapcsolatban lát.  Nagyon sok ember azt gondolja, hogy a vallás végérvényes és megdönthetetlen igazságot szolgál nekik, ezért hiszik azt, hogy a saját vallásuk tantételei az egyedül igazak, azok képviselik az egyetlen érvényes megközelítést Isten valóságával kapcsolatban, a többi pedig hamis elképzelés.  Éppen ezért a hamis számukra a többi vallás.  Ezért hiszik azt, hogy az ő szent kötelességük az, hogy megvédjék az embereket a többi vallástól, még azon az áron is, ha meg kell ölniük azokat, akik más vallásokat képviselnek.  Ez az oka azoknak a véget nem érő harcoknak, amelyhez a vallások adnak táptalajt, és amelyet ugyanakkor hitelesítenek is.  Így öldöklik az emberek Isten nevében egymást. 

Szeretteim, az az őszinte reményem, hogy egy kritikus számú embertömeg van jelen napjainkban, akik felismerik azt, hogy a vallás ilyen fajta megközelítése tévedés.  Az idő ugyanis teljes mértékben eljárt ezek felett a külső, dogmatikus, fanatikus és szélsőséges vallási megközelítések felett.  Szeretteim, mikor ébred már rá az emberiség arra, hogy Isten nem ezért adta a vallást?  Isten nem azt kísérli meg, hogy olyan vallásos doktrínákat adjon az emberiségnek, amelyek a végső igazságot tartalmazzák, mivel Isten tudja azt, hogy Isten Élő Igazsága folyton túllép önmagán.

Az Élő Szó (az Ige), és a halott szó

Látjátok-e a mindenek felett álló különbséget?  A Felemelkedettek Serege korszakokon keresztül nagyon sokféle vallást inspirált, amelyek vezetői új spirituális megközelítést képviseltek az Élő Szót közvetítésével a Szent Szellem segítsége által.   Ezen a bolygón azonban szinte minden vallással azt történt, hogy miután az adott vallás megalapítói már nem voltak jelen a Földön, az Élő Szó áramlása azon a valláson keresztül megszűnt.  Ennek az az oka, hogy az adott vallás követői vagy nem voltak képesek, vagy nem voltak hajlandóak magukat, a tudatszintjüket feljebb emelni ahhoz, eszközeivé válhassanak, nyitott kapui lehessenek az Élő Szó áramlásának.

Amikor az Élő Szó áramlása megszűnik, akkor mindazt, amit az Élő Szón keresztül hozzájuk áramlott, azt emberek doktrínákká változtatják.  Ha pedig a doktrína leírásra, bekódolásra kerül, akkor mindaz, ami korábban Élő Szó volt, az időben és térben rögzül, ami nem sokkal később újabb értelmezésekkel és a hivatalos doktrínák által oda vezet, hogy halott szóvá válik.

Természetesen a halott szó még tartalmazza az igazság töredékét, de a halott szó sohasem tartalmazza azt az igazságot, amely benneteket szabaddá tesz.  Csak az Élő Szó képes benneteket hozzásegíteni ahhoz, hogy túllépjetek a mentális dobozaitokon, megváljatok azoktól.  Csak az Élő Szó ereje képes felemelni benneteket.  Ez annak az állításomnak a valódi jelentése, amikor azt mondtam, hogy ha nem esztek a Krisztus testéből és véréből, akkor nincs élet bennetek, szeretteim.  A Krisztus teste és vére a Krisztusi tudatszint, és csak a Krisztusi tudatszinten vagytok képesek felismerni Isten Élő Igazságát.  Mindaddig, amíg nem vagytok részesei a Krisztusi tudatszintnek, addig nincs bennetek élet függetlenül attól, hogy hány doktrínát memorizáltatok.

Szeretteim, nem látjátok-e, hogy én állandó ellentétben álltam a farizeusokkal, az írástudókkal, a szadduceusokkal és a törvénytudókkal?  Ők voltak azok, akik a külső törvényeket ismerték. Fogták a külső doktrínákat, a halott igazságot és mindet memorizálták.  A külső törvény összes betűjét ismerték.  Valójában azonban, mint ahogy mondtam, nem voltak mások, mint a halottak fehér csontváz-halmazai.

Látjátok-e, hogy mit mondok?  Látjátok-e az alapvető fontosságát annak, hogy észleljétek a különbséget a halott, a külső doktrínák és Isten Élő Szava között, amely csak a Szent Szellem erején keresztül juthat el hozzátok?  Mit gondoltok, hogy miért úgy küldtem szét az apostolaimat, hogy a Szent Szellem erejével prédikáljanak?  Mit gondoltok, hogy miért nem jegyeztem le egy körülírt külső doktrínát, és küldtem szét őket azzal, hogy olvassák azt fel egy könyvből?  Nos, pontosan azért tettem így, mert tudtam azt, hogy csak az Élő Szó, az Élő Igazság ereje képes az embereket felszabadítani a saját mentális dobozaik fogságától, hogy túllépjenek azon, hogy abbahagyják az ösztöke ellen rugdalózást, hogy véget vessenek az Élő Krisztus önmagukon belüli üldözésének.

Isten Élő Szavának mozgalma       

Szeretteim, olyan vagyok valójában, mint a pusztába kiáltó hang, amely azt mondja: „Uram, meddig még?  Mennyi idő kell még ahhoz, hogy ezek az emberek meglássák azt, ami az orruk előtt van már 2000 éve, amelyet azonban úgy leárnyékoltak a halott doktrínák, hogy csak néhány becses keresztény misztikus volt képes arra, hogy a sorok között olvasva felfedezze az Élő Igazságot?”

Mennyi idő telik még el, Uram, ameddig az emberek felébredve észlelik  azt, hogy azért érkeztem a Földre, hogy a Krisztusi tudatszint egy morzsáját hozzam el mindenki számára, azt gondolva, hogy a morzsa lesz a kovász, amely felemeli majd a teljes tudatot egészen addig, ahol azt a Krisztusi tudatot, amelyet bemutattam, megnyilvánítják majd, elvégezve azt a munkát, amelyet én végeztem. 

Így most azt a lehetetlen küldetést kísérelem meg, hogy megpróbálom megmagyarázni a testi tudatuk viszonylagosságának a fogságába esett embereknek az Élő Igazság és az Élő Szó fontosságát és valóságát. 

Éppen ezért, a következő lépésemként bejelentem, hogy egy új mozgalmat kívánok a Földbolygón megteremteni.  Ez pedig Isten Élő Szavának Mozgalma lesz.  Nem kívánom ezt a mozgalmat vallásnak nevezni, sem egyházhoz kapcsolni.  Mert akkor nagyon sokan egy újabb külső doktrínát hirdető vallásnak vélik majd.  Nekem azonban igazából nem ez a szándékom.  Olyan mozgalmat szeretnék látni, amely a halott külső szavak és az élő belső szavak közötti különbség észlelésén alapul.  Egy olyan mozgalmat akarok elindítani, amely észleli Isten Élő Szavának a rendkívüli erejét, észleli azt, hogy csak az Élő szó közvetíti az embereket szabaddá tévő Élő Igazságot.

Éppen ezért, hivatalosan útnak indítom azt a mozgalmat, amelyet az Élő Szó közvetítésének ajánlok, annak érdekében, hogy az embereknek ne kelljen a spirituális fejlődésüket a könyvekben fellelhető halott külső doktrínákra alapozniuk.  Hanem ehelyett személyesen megtapasztalhassák Isten Élő Szavát, amelyet egy élő személy közvetít számukra, aki hajlandó volt azon a folyamaton keresztülmenni, hogy a tudatát arra a szintre emelje, ahol nyitott kapuként szolgál, amelyen keresztül az Élő Szó, Isten Élő Igazsága leszűrődhet az anyagi oktávba felgyorsítva a tudatát és a memóriáját mindazoknak az embereknek, akik még mindig az elmedobozaik foglyai.

Ezen a gyorsuláson keresztül az emberek megérezhetik azt, hogy a külső szó, az Élő Szó együtt rezonál valamivel a szívükben.  Ha pedig felismerik azt, hogy jelen van valami a szívükben, akkor ráébrednek arra is, hogy a Krisztusi igazság egy része van a szívükhöz horgonyozva.  A figyelmüket erre a Krisztusi igazság morzsára fókuszálva felemelhetik a tudatszintjüket egészen odáig, ahol nyitott kapuként szolgálhatnak az Élő Szó számára.  Arra vágyom tehát, hogy ezrek, majd pedig milliók emeljék a tudatuk szintjét arra a szintre, ahol az Élő Szót közvetíthetik.

Útjára indítom tehát ezen a napon ezt az új mozgalmat, Isten Élő Szavának Mozgalmát, és az enyéimhez szólok, akik tudják, hogy kik ők, vagy azokhoz, akik hajlandóak arra, hogy felgyorsuljanak ahhoz, hogy emlékezni tudjanak arra, hogy kik ők.  Ők azok, akik itt a spirituális valóságban előttem álltam még mielőtt abba a jelenlegi életükbe és a fizikai testükbe jutottak volna, amelyben most élnek.  Ők azok, akik előttem állva ünnepélyesen megfogadták, hogy a Földre ereszkednek, hogy eszközei lehessenek Krisztus második eljövetelének és millió lélek felébredésének az Élő Szó és a Szent Szellem ereje által.

Rátok van szükségem!

Szeretteim, 2000 éve megmutattam nektek, hogy egyetlen úton lehettek az emberiség tanítói.  Mit gondoltok miért feddtem meg az írástudókat, a törvény tudóit, akik pusztán intellektuális tudással ismerték a törvényeket, de akik nem ismerték a törvény szellemét?  Mit jelent a törvény szellemének ismerete?  Azt jelenti, hogy oly mértékben testesítitek meg a tanításokat, hogy azok már nem intellektuális tudásnak minősülnek.   A tanítások élő valósággá, Élő Igazsággá válnak.  Ti pedig megélitek azt az igazságot, amelyet tanítotok.  Így ti nem csupán holt külső szavakon keresztül prédikáltok, hanem az Élő Szón keresztül, élő példáivá válva az igazságnak és tanításnak, mivel magatok is a tanítássá és az igazsággá váltok.

Mint láthatjátok, szeretteim, Isten Élő Igazsága tanításának az egyetlen útja az, ha a saját példátokon keresztül tanítotok.  Én is pontosan ezt tettem 2000 évvel ezelőtt, bemutatva azt a példát, amivé az az ember válhat, aki az Élő Igazsággal eggyé válva azt mondhatja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet!”

Ez nem csupán külső értelmezés, nem csupán az elme intellektuális felépítménye, hanem ez maga az élő valóság, amikor ti nem csak észlelitek az igazságot, hanem amikor ti magatok eggyé is váltok az élő igazsággal.  Ekkor minden, amit tesztek, és minden, amit mondotok, az is azt az igazságot juttatja kifejezésre, így mindenki láthatja azt.  Az emberek észlelve az Élő Igazságot, amellyé váltatok, felgyorsulnak, és észlelik, hogy a szívükben ott van ennek az igazságnak a morzsája.  Ezért benneteket követve lehetőségük van arra, hogy ők is az Élő Igazsággá váljanak.

Ezt szeretném látni.  Szeretteim, lelkek milliói vállalták önként, hogy ezt az utat járják, hogy az Élő Igazság eszközeivé válva megvalósítják Krisztus második eljövetelét.  A lelketek előttem állt, és azt mondta: „Jézus, megyek, és segítek a küldetésed megvalósításában, Krisztus második eljövetelében.”  Én pedig most azt mondom nektek, hogy itt az idő, a megfelelő idő arra, hogy emlékezzetek, hogy a lelketek mit vállalt, és zúzzátok össze a mentális dobozaitokat, amelyek az útjában állnak annak, hogy teljes mértékben el tudjátok fogadni, hogy miért vagytok itt, és azt, hogy lehetőségetek van arra, hogy Élő Krisztussá váljatok, aki fizikai testben van jelen.  Szeretteim, én azt mondom: „szükségem van rátok!”

Látjátok-e, hogy a hagyományos kereszténység olyan idollá emelt, hogy szinte senki sem meri a példámat követni.  Ahhoz azonban, hogy az emberek felébredjenek, hogy ráébredjenek arra, hogy rendelkeznek annak a lehetőségével, hogy a Krisztus példáját kövessék, ahhoz látniuk kell olyanokat, akik meg merik testesíteni ezt a példát megtestesült Élő Krisztussá válva.  Ha az emberek látják, hogy közülük valaki, aki olyan, mint ők, és aki ugyanabban a kultúrában nevelkedett képes Élő Krisztussá válni, akkor végül ők is képesek lesznek túllépni azon, hogy bálványként tiszteljenek, és így el tudják majd fogadni, hogy ők is rendelkeznek az Élő Krisztussá válás lehetőségével.

Szeretteim, ennek kell megtörténnie a Földön.  Ez az, amire én, és a testvéreim, a Felemelkedettek Seregének minden tagja vár.  Nem arra várunk, hogy egy ember felébredve észlelje azt a saját lehetőségét, hogy Krisztussá válhat.  Arra várunk, hogy emberek kritikus számú tömege valósítsa majd meg ezt a nagyszámú ébredést, amikor emberek milliói észlelik a Krisztussá válásuk lehetőségét, így megteremtve az igazi Krisztusi Tömeget, az emberiség tömeges ráébredését a Krisztusságuk teljes megnyilvánítására.

Ez a Krisztusi Tömeg az, amely Isten országát a Földre hozza.  Én mondom, hogy ez az élő valóság, az Élő Igazság lehetősége.  Ezért én, Jézus Krisztus, belső szinten itt a szívetek előtt állva kijelentem:

„Az élő Isten nevében, amely belül ÉN VAGYOK, és a Mindenható Isten által rám ruházott felelősségem birtokában, mint az emberiség Megváltója hívlak benneteket, hogy ébredjetek rá az Élő Szó valóságára, és ismerjétek fel a Krisztus igazságát a szívetekben.  Hagyjátok, hogy a Krisztusi igazság feleméssze a tudatos elmétek körüli valótlanságot és a hazugságokat.  Szólítalak benneteket, hogy tudatosan ébredjetek rá, hogy kik vagytok, hogy Isten fiai és lányai vagytok, és hogy miért vagytok jelen a Földbolygón, vagyis hogy azzal a céllal érkeztetek, hogy megvalósítsátok Krisztus második eljövetelét, hogy létrehozzátok Isten országát ezen a bolygón annak érdekében, hogy mi fényes csillaggá, a spirituális szabadság csillagává, a Szabadság Csillagává változtathassuk a Földet.  Ezért azt mondom, ne üldözzetek engem!  Ne rugdalózzatok az ösztöke ellen!  Legyetek az az Élő Krisztus, akik vagytok!

Befejeztem, vége, lezárattatott, mivel az Úr kijelentése volt; VAGYOK, AKI VAGYOK, Jézus Krisztus.  Ámen.”