• Jézus misztikus tanításai
• A Felemelkedett Mesterek fénye
• A Felemelkedett Mesterek válaszai
• A transzcendencia eszköztára

• Túllépés a mindennapok őrlőmalmán 2014.12.25.
• Teljesítsük a legmagasabb lehetőségünket azzal, hogy túllépünk a "jól érzem magam spiritualitáson" 2014.02.13.
• A vallás álruhás sátánizmus-e? 2014.01.01.

Mária Anya üzenete

Túllépés a mindennapok őrlőmalmán

TÉMA: Az Út felfedezésének izgalma – a mindennapok őrlőmalmának kihívása – a tudat fokozatosan hogyan fogadja el a normákat – a lefelé tartó spirál dinamikája – hogyan válik a fény behívása normává – a Földet spirituális fény tartja fenn – váljunk a fény számára nyitott kapuvá – a viszonyítási alap – hogyan befolyásolja a karácsony fénye a Földet – a fohászok használata sokkal több fény kibocsájtását  eredményezi – nincsen elpazarolt erőfeszítés – hol a Szellem – a katolikus egyház negatív energiát bocsájt ki – lelkesedjünk újra – tágítsuk tovább a mesterekről alkotott elképzeléseinket – sugározzuk a fényünket

A Felemelkedett Mester Mária Anya üzenete Kim Michaels-n keresztül 2014.12.25.

A Felemelkedett Mester Mária Anya vagyok.  Ezen a karácsony reggelen azért érkeztem, hogy olyan témáról beszéljek nektek, amelyet meglehetősen jól ismertek, de amellyel kapcsolatban nem mindig vagyok annyira tudatosak, mint ahogyan szeretném.  Ezért akarok néhány szót ejteni az adott témáról, amely lehet, hogy megragad bennetek, és hozzásegít ahhoz, hogy ellenálljatok a spirituális utatok egyik legnagyobb ellenerejének.

Én magam is voltam fizikai megtestesülésben a Földön.  A legutolsó életem során háziasszonyként tevékenykedtem és hét gyermeket neveltem.  Olyan időben éltem, amikor nem voltak olyan technikai csodák a háziasszonyok konyhájában, mint amilyenekkel most rendelkezve a háziasszonyok, vagy azok a férfiak, akik bemerészkednek a konyhába, időt takaríthatnak meg.  Jól tudom, hogy milyen volt akkor testben jelen lenni.  Azt gondolhatjátok, hogy ez igen régen volt már, de a felemelkedésünkkel az idő megszűnik. 

Jól emlékszem arra, hogy milyen volt számomra 2000 évvel ezelőtt megtestesülni, de arra is rá tudok hangolódni, hogy milyen számotokra a mostani időkben megtestesülésben jelen lenni.  Azokban az időkben engem rendkívül elfoglaltak a család működése érdekében végzett mindennapi teendőim.  Tudom, hogy közültek is sokan, mind a férfiak, mind a nők, nagyon elfoglaltak.  Nektek most nem azokat a nagyon időigényes napi teendőket kell elvégeznetek, amelyeket nekünk 2000 évvel ezelőtt kellett, de van helyette más, ami kitölti az időtöket, és leköti a figyelmeteket.  Így nektek sincs több szabadidőtök, és szabad energiátok manapság, mint nekünk akkor volt.  Ezt teljes mértékben megértem.

Az Út felfedezésének izgalma

Szeretném, ha visszagondolnátok arra az időre, amikor először ébredtetek tudatára annak, hogy létezik egy spirituális út, egy út, amely egy magasabb tudatszinthez vezet, egy út, amely a beavatások különböző szakaszain, lépcsőfokain halad keresztül, egy út, amelyen olyan tanítók vezetnek benneteket, akiket nem szubjektív emberi érdekek vezérelnek, akik pusztán a fejlődésetekben akarnak segíteni.  Azt szeretném, ha visszakapcsolódnátok ahhoz az érzéshez, amelyet akkor éreztetek. 

A többségetek nem úgy nőtt fel, hogy tudatában lett volna ennek az útnak.  Benneteket vagy hagyományos vallásos keretek között neveltek, amely a többségetek esetében a keresztény vallást jelenti, vagy erős családi vallási háttér nélkül.  Nem voltatok tudatában egy magasabb tudatszinthez vezető beavatások szisztematikus útjának, és arról sem tudtatok, hogy vannak olyan tanítók, akik mások, mint azok a tanítók, vagy tiszteletben álló személyek, akiket a Földön megismertetek, mivel a felemelkedett mestereket nem a saját érdekük motiválja.  Minket kizárólag az a nagyobb önös érdek hajt, hogy tudatosítsuk, hogy minden élet Egy, és csak Egy Én létezik.  Önmagunk felemelésének pedig az egyetlen útja az,  ha az Egészet emeljük fel.  

Sokatoknak nagy megkönnyebbülést, örömet és lelkesedést okozott, amikor először ébredtetek arra rá, hogy az általatok megismert materializmusnak, vagy hagyományos vallásosságnak az életmódot illetően létezik egy alternatívája.  Ez felszabadítóan hatott rátok.  Úgy éreztétek, hogy egy új világ nyílt meg számotokra.  Izgatottan és lelkesen kezdtetek hozzá ennek a világnak a felfedezéséhez, tanulmányoztátok a tanításokat, és sokan közületek azokat az eszközöket és technikákat is használni kezdték, amelyeket számotokra biztosítottunk.  Mostanra ennek már majdnem egy évszázada (ehhez közeledünk), azóta adjuk át nektek mindazokat a speciális gyakorlatokat, fohászokat, rózsafüzéreket és invokációkat, amelyek arra lettek kialakítva, hogy segítsenek benneteket a spirituális fény behívásában, és abban, hogy a fényt a magánéletetek- és a világ speciális helyzeteibe irányítsátok. 

Tudom, hogy közületek sokan nagy lelkesedést és örömet éreztek, amikor tudomást szereztetek ezekről az eszközökről. Tudom, hogy visszagondolva sokan emlékeznek még arra a kontrasztra, amelyet kezdetben éreztek a régi- és az újabb tudatszintjük között bizonyos számú fohász, vagy invokáció elmondása után.  Bizonyára fel tudjátok idézni a különbséget a normál tudatszintetek és az általatok elért magasabb tudatszint, a megtisztított energiamezőtök és a korábbi állapot, a több fényt átengedő, helyes irányba és gyorsabban forgó csakráitok érzékelése és az azt megelőző körülmények között.   

Sokan megtanulták, hogy milyen a fény hullámain haladni és azt, hogy hogyan áramoljanak vele együtt néhány órai fohász és invokáció elmondása után.  Sokan olyan kontrasztot, és olyan örömet éreztek amiatt, hogy megszabadultak az általuk hordozott megszokott terhektől, hogy hajlandóak voltak arra, hogy órákig invokációkat és fohászokat mondjanak, csakhogy érezzék az általuk megszokottan hordozott nehéz energiaterhektől való felszabadulás örömét.

A mindennapok őrlőmalmának kihívása

Szeretteim, ha emlékeztek még arra, hogy milyen volt mindezt érezni, akkor azt kívánom, hogy ne felejtkezzetek meg a földi spirituális fejlődés egyik legnagyobb ellenségéről, amit egyszerűen a „mindennapok őrlőmalmának” nevezhetünk.  Az emberi tudat, az emberi energiamező alkalmazkodásra képes.  Erre sok esetben nagy szükség is van.  A Föld jelenleg egy nagyon sötét bolygó a galaxisotokban lévő és azon túli galaxisokban lévő bolygókhoz viszonyítva.  Ezért lehetetlen itt úgy megtestesülni, hogy ne kerüljetek azon körülmények zavaró hatása alá, amelyek ismeretét szintén nem kerülhetitek el.  Még ha a személyes életetekben közvetlenül nem is találkoztok ezekkel, akkor is látjátok azokat a médiában.

Ez mellesleg az egyik legnagyobb különbség a mostani idők és a között az időszak között, amikor én 2000 évvel ezelőtt testet öltöttem.  Abban az időben nem sokat tudtunk a világ dolgairól, főleg a tőlünk távol eső történésekről.  Most azonban színes képernyők közvetítik a világ minden sarkában történteket, legyen szó háborúról, konfliktusokról, a gyermekek bántalmazásáról, az emberek éhezéséről stb.

Hogyan kezelitek ezeket a felkavaró információkat?  Valójában, ha fenntartanátok az önészleléssel rendelkező lényekre jellemző normális és természetes teljes érzékenységeteket, akkor a földi megtestesülést nem tudnátok elviselni.  A sötétség, az ember ember elleni embertelensége annyira túlterhelne benneteket, hogy érzelmileg, mentálisan és spirituálisan nem volnátok képesek megtestesülni.  Hogyan élitek mégis túl ezt?  Az emberi tudat alkalmazkodó képességét felhasználva.

Ennek a képességnek az a lényege, hogy megteremtitek annak érzékelését, hogy számotokra mi számít normálisnak.  A tudat a legtöbb esetben teljesen tudat alatt hozza létre annak definícióját, hogy a saját környezetetekben mi a normális.  Ha ezt normaként elfogadjátok, akkor számotokra ez egyensúlyérzetet jelent.    Ez az egyensúlyérzet teszi azt lehetővé, hogy egy adott helyzetet túléljetek.

Hogyan fogadja el a tudat fokozatosan a normákat? 

A többségetek nincsen tudatában ennek a folyamatnak.  A legtöbb ember a Földön azért nincs ennek a folyamatnak a tudatában, mivel mindez fokozatosan történik, miközben felnőttök.  Sokan közületek már nem emlékeznek arra, hogy kisgyermekként mennyire sokkolt benneteket az, ahogyan egyes emberek egymással viselkedtek.  Lehet, hogy személyes tapasztalatként éltétek azt meg, esetleg fizikailag, érzelmileg, vagy mentálisan bántottak benneteket.  Az is lehet, hogy a felnőttek beszélgetéseit hallgatva, vagy a médián keresztül hallottatok ezekről. 

Emlékeztek-e rá, például, hogy hogyan éltétek meg azt, amikor először jutott a tudomásotokra az, hogy a Földbolygón létezik egy, az emberek által normálisnak tartott állapot, amit háborúnak neveznek?  Testben lévő spirituális lényként a lényetek egy része tudta azt, hogy a háború semmilyen környezetben soha sem normális állapot.

A többségetek olyan társadalomban nőtt fel, ahol háborús filmeknek, történeteknek, könyveknek és humoros könyveknek volt kitéve. Háborúval összefüggésbe hozható játékokat kaptatok: fegyvereket, kardokat, katonákat.  Ezzel azt a benyomást keltették bennetek, mintha a háború a normális állapot része lenne a Földön.  A legtöbbetek ezt el is fogadta, így az az egyensúlyállapototok részévé vált.  Erre szükségetek is volt, mivel hogyan tudnátok anélkül egy olyan bolygón élni, mint a Föld, hogy ne tudnátok elfogadni a háború lehetőségét?

Másrészt azonban, hogyan tudtok egy olyan bolygón élni, ahol a háború része a normális állapotnak?  Mélyen bennetek valami azt mondja, hogy ez nem lehet helyes.  Valami nincs rendben ezzel.  De gyerekként azt nem tudtátok, hogy mi.

Még az állandó konfliktusok is biztosíthatnak egy felszínes egyensúlyérzetet      

A normák bizonyos mértékben egyensúlyérzetet biztosítanak, de a lényetek mélyén tudjátok, hogy ez a norma nem helyes.  A kérdés az, hogy honnan nyeritek a személyes egyensúlyotokat azok között a normák között, amelyeknek ki vagytok téve, és azok között, amelyeket a szívetekben éreztek helyesnek?  Ha teljesen alávetnétek magatokat azoknak a normáknak, amelyeknek ki vagytok téve, akkor nem lennétek hajlandóak meghallani, vagy elolvasni ezeket a szavakat.  Akkor olyan „normális emberi lények” lennétek, akik nem merítkeznek meg az olyan ezoterikus, spirituális koncepciókban, mint a felemelkedett mesterek.

A Földön sokan teljesen elfogadják a társadalmi normákat.  Vannak olyan társadalmak is, ahol az emberek teljesen normálisnak tartják azt, hogy állandó egzisztenciális konfliktusban éljenek egy másik embercsoporttal.  Nyilvánvalóan itt a Közel-Kelet jut először eszünkbe, hiszen nem sok más olyan helyzet létezik, amelyben két embercsoport ilyen régóta tart fenn egymással konfliktust úgy, hogy ezt normális állapotként mindkét oldalon el tudják fogadni.

Annak ellenére, hogy az emberek mindkét oldalon állandó zavargásoknak vannak kitéve, még ez a helyzet is képes számukra egyensúlyérzetet biztosítani, vagyis azt az érzetet nyújtani, hogy tudják, hogy a saját környezetükben az élet hogyan működik.  Bármilyen furcsának is tűnik, még az állandó konfliktusok állapota is képes az embereknek egyensúlyérzetet biztosítani.  Ha a konfliktusok hirtelen megszűnnének, az felkavarná azt a relatív egyensúlyérzetüket, amellyel jelenleg rendelkeznek.

A lefelé tartó spirál dinamikája 

Ez juttat el bennünket ahhoz a témához, amelyről számos könyvben, üzenetben beszéltünk már.  Ha az emberek többsége egy bolygón lefelé tartó spirálra kerül, akkor hogyan menekülhetnek ki valaha abból?  A lefelé tartó spirál azért jön létre, mert az emberek olyan normát fogadnak el, amely korlátozza a kreatív képességeiket.  Az ilyen emberek nem szolgálnak nyitott kapuként a spirituális valóságból áradó fény számára.  Ha nem áramlik elegendő fény a spirituális valóságból hozzájuk, akkor az azon a bizonyos bolygón élő emberek lefelé tartó spirálra kerülnek, és előbb, vagy utóbb a termodinamika második főtétele, mint ahogy azt neveztük, lerombolja a civilizációjukat.  Ez történt sok korábbi földi civilizációval, még azokkal is, amelyek azt gondolták magukról, hogy örökre fennmaradnak majd, mivel olyan fejlettek és erősek voltak.

De hogyan szabadulhat ki egy bolygó egy ilyen lefelé tartó spirálból?  Csak egy módon.  Az emberek egy kritikus tömegének hajlandónak kell lennie arra, hogy megkérdőjelezze a társadalmi normákat.  Ez számos módon megtörténhet.  Tudom, hogy a saját módotokon mindannyian megtapasztaltátok már ezt.  Valami felébresztett benneteket.  Valami érthetővé tette számotokra azt, hogy amit a társadalomban az emberek és családok elfogadnak, az magasabb nézőpontból nem számít normálisnak.  Nem normális olyan értelemben, hogy a dolgoknak így kellene menniük, vagy, hogy csak ilyen módon létezhetnek.

Valahogy ráébredtetek arra az elképzelésre, hogy a társadalom, vagy az élet legalább egy területén a változás nemcsak lehetséges, hanem abszolút szükséges is.  Tudtátok, hogy valakinek tennie kell valamit, hogy elhozza ezt a változást, és azt éreztétek, hogy ti tehettek érte valamit.  Máskülönben nem ébredtetek volna azokból a normákból fel, amelyekben felnőttetek. 

Nagyon sokféle valós módja van annak, hogy hogyan járulhattok hozzá a negatív spirál megtörésének, hogyan javíthattok az életen ezen a bolygón.  Nagyon sok dologra van azonban szükség.  Emberek milliói élnek a világban, akik soha sem hallottak a felemelkedett mesterekről, soha nem hallottak a spirituális fényről, vagy annak behívásáról, mégis pozitívan járulnak hozzá a földi negatív spirál megkérdőjelezésének, és felfelé tartó spirál kialakításában vesznek részt a Földön.  Ezen emberek nem mindegyikének szükséges az, hogy halljon a felemelkedett mesterekről, vagy a fény behívásáról.  Nekik pontosan azt kell tenniük, amit jelenleg tesznek.

Ennek ellenére én azt szeretném megosztani veletek, hogy mi történne akkor, ha többen hallanának annak a lehetőségéről, hogy a spirituális fény közvetlenül és tudatosan behívható.  Szeretteim, az emberek honnan hallhatnának minderről?  Hallhatnának-e egyéb más forrásból, mint tőletek, akik már megtapasztaltátok a spirituális fény behívását?  Mi akadályoz meg benneteket abban, hogy ezt közhírré tegyétek?  Mi gátol meg abban, hogy ne rejtsétek tovább már véka alá a fényeteket, azt a fényt, amelyet behívtatok, a lelkesedést és az örömöt, amelyet a fény behívásakor éreztek?

Hogyan válhat a fény behívása normává? 

Ennek pontosan az a mechanizmus az oka, amit korábban a spirituális fejlődésetek legnagyobb ellenségeként említettem.  Amikor először hallotok a felemelkedett mesterek tanításáról, és amikor először próbáljátok meg a spirituális fény behívását, akkor igen nagy különbséget tapasztaltok meg a normál tudatállapototok és a fény behívása utáni tudatállapototok között.  A földi általános normákhoz képest hirtelen azt tapasztaljátok, hogy a felemelkedett mesterek tanításainak tanulmányozásával és a spirituális fény behívásával egy teljesen új valóságot élhettek meg, amely sokkal derűsebb, szabadabb és örömtelibb.

De mi történik akkor, amikor a spirituális fényt elkezditek rendszeresen behívni?  Hirtelen a számotokra normális állapot érzékelése elkezd megváltozni.  Egy idő után már nincsen olyan nagy különbség a normális tudatállapototok és a fény behívását követő tudatállapototok között.  Ez azért van, mert az általános tudatállapototok magasabb szintre emelkedett, és a fény behívása a normátok részévé vált.  Mivel már nem érzékelitek a kontrasztot, gyakran azt kezditek érezni, hogy a fény behívása nem is olyan nagy dolog, nem is olyan nagyon fontos.  Nem érzitek már a korábbi hatalmas lelkesedést és örömöt.  Lehet, hogy egy kicsit lazítani is kezdetek, és nem mondotok már olyan sok rózsafüzért, vagy invokációt és fohászt.  Lehet, hogy az életetek más körülményeire fókuszáltok inkább.

Semmilyen módon nem hibáztatlak benneteket ezért; én magam is voltam megtestesülésben, és hosszú ideig teljesen elborítottak a napi teendőim.  Könnyű visszanézve a Bibliában arról olvasni, hogy hogyan viszonyultam Jézus küldetéséhez.  Azt gondoljátok, hogy mindig azon a tudatszinten voltam, hogy mindig tudatában voltam a dolgoknak, hogy mindig éberen figyeltem. Valójában azonban az idő nagy részében pont olyan voltam, mint a többi háziasszony, vagy bármilyen más megtestesülésben lévő személy; teljesen elmerültem a napi teendőimben.  Nem hibáztatlak benneteket, csak felhívom a figyelmeteket arra, hogy azok, akik közületek a spirituális fény behívásának erejét már felfedezték, ők a mi legnagyobb reményeink arra nézve, hogy valós változásokat eredményezzenek a Földön.

Spirituális fény tartja fenn a Földet        

Az egyszerű tény az, hogy ennek a bolygónak a sorsát az határozza majd meg, hogy mennyi fény kerül a spirituális valóságból az anyagi világegyetem négy oktávjába: az önazonosság-, a mentális-, az érzelmi- és a fizikai oktávba.  Mi, felemelkedett mesterek, itt a spirituális valóságban fenn szinte végtelen mennyiségű fényt vagyunk hajlandóak a Földre bocsájtani.  A szükségesnél sokkal több fénnyel rendelkezünk ahhoz, hogy teljes mértékben felemésszük a Földön található sötétséget.  Ezt elméletileg akár egy pillanat alatt is kibocsájthatnánk, de mi lenne ennek az eredménye?

Ennek az lenne az eredménye, hogy a fény olyannyira összezúzná azt, amit az emberek normál állapotnak érzékelnek, hogy nem tudnák azt kibírni.  A legtöbb ember úgy érezné, hogy a fény az életét teljesen összezúzta, mivel annyira hozzászoktak már a sötétséghez, hogy az része annak a normál állapotuknak, amely az egyensúlyt biztosítja számukra.  A fény pedig olyan zavaró lenne számukra, hogy azt nem lennének képesek kezelni.  Ez az oka annak, hogy miért nem bocsájthatunk ki túl sok fényt.

Mint korábban már sokszor elmagyaráztuk, a földi fejlődést a szabad akarat, a testben jelenlévő emberek szabad akarata irányítja.  Ezért mondja ki a törvény azt, hogy bár megfelelő mennyiségű fénnyel rendelkezünk ahhoz, hogy a Földön felemésszünk minden sötétséget, ezt a fényt azonban csak a megtestesülésben jelenlévő emberek tudatán keresztül bocsájthatjuk ki.

Legyetek nyitott kapuk a fény számára

Nektek, testben lévő embereknek, kell nyitott kapuvá válnotok, hogy kibocsájthassuk a fényünket az anyagi világegyetem négy szintjére.  Csak ha ti teljesítitek ezt a szerepeteket, akkor bocsájtható ki a fény.  Csak a fényünk kibocsájtásával emészthető fel a sötétség, azáltal változhatnak majd meg a dolgok, és akkor válik lehetővé az, hogy az olyan jelenségek, mint a háború, a továbbiakban már ne nyilvánulhassanak meg a Földön.  Nem látjátok-e, hogy rendelkezünk azzal a fénnyel, amely felemészt minden háborút ezen a bolygón?  Ez elméletileg akár egy szempillantás alatt is megtörténhetne.  Az anyagban azonban ez a folyamat gyakorlatilag néhány rövid évtized alatt végbemehetne akkor, ha elegendő ember válna nyitott kapuvá ahhoz, hogy a fényt lépésenként kibocsájthassuk.

Megértettétek-e annak bölcsességét, hogy a fényt a testben jelenlévő emberek tudatán keresztül lehet kibocsájtani?  Ez biztosítja ugyanis azt, hogy a fény ne kerüljön hamarabb ide annál, mint ahogy az emberek ahhoz alkalmazkodni tudnak.  A fényünknek egy bizonyos mennyiségű átáramoltatásához nyitott kapuvá csak úgy válhattok, ha a normátokat ehhez igazítjátok, vagyis ha kibírjátok ezt a fényt anélkül, hogy az egyensúlyérzetetek felborulna.  Mivel minden ember kapcsolatban áll a többi emberrel, ezért ha a normátokat feljebb emelitek, akkor ez a többi embernek a szintjét is feljebb emeli.  Bár lehet, hogy úgy érzik majd, hogy a fény összezavarja őket, az azonban mégsem árasztja őket el annyira, hogy úgy érezzék, hogy a világlátásuk és az egyensúlyérzetük teljes mértékben összeomlott.

A saját normáitok igazításával hozzásegítitek a többieket a normáik igazításához.  Valójában a tudatszintjük felemelésében élenjárók azok, akik meghatározzák azt, hogy a földi kollektív tudat milyen gyorsan emelkedhet feljebb.  Ti vagytok azok, akik azt meghatározzák, hogy az olyan jelenségek, mint a háború, a szegénység, a betegségek, az öregség, vagy a többi szükséges dolog milyen gyorsan emésztődhet fel a fény által.

Látjátok-e, hogy ha elveszítitek az öröm- és lelkesség érzeteteket a tanításaink tanulmányozásával, az út megismerésével, a fény behívásával kapcsolatban, akkor már nem lesztek annyira elszántak, vagy oly mértékben hajlandóak másoknak tanúsítani azt, amit megtapasztaltatok.  Így a vízen lévő gyűrűk nem terjedhetnek olyan gyorsan tovább.  Nem ébred fel több ember, így nem tudják ők is behívni majd a fényt.  Ezért hívom fel a figyelmeteket arra a mindannyiunkra jellemző tendenciára, amelynek eredményeként a napok őrlőmalmának annyira a hatása alá kerülhetünk, hogy ehhez igazítjuk a normális állapotunk érzékelését, és már nem érzékeljük azt az örömet, amelyet korábban éreztünk.  Ezért már nem olyan könnyen osztjuk meg ezt másokkal.

A viszonyítási alap érzékelése

Szeretnék viszonyítási alapot nyújtani nektek.  Az 1930-as évek óta a felemelkedett mesterek tanítványai szándékosan hívtak be spirituális fényt a fohászokon keresztül.  Ezt St. Germain és az általa kibocsájtott ibolyaláng szponzorálta, de emellett sok éven át még más fohászokat is biztosítottunk számotokra, amelyekkel a hét sugár más fényét is behívhattátok. 

Szeretteim, számos úton válhattok nyitott kapuvá a spirituális fény számára.  Semmiképpen sem akarom azt mondani, hogy csak a felemelkedett mesterek tanítványai azok, akik a fohászok tudatos használatával nyitott kapuk lehetnek a spirituális fény számára.  Nincsen szándékomban ilyesmit mondani.  Nagyon sok olyan ember van a Földön, aki már oly mértékben feljebb emelte a tudatszintjét, hogy folytonosan bizonyos mennyiségű spirituális fény áramlik keresztül a négy alsó testén.

A legtöbb ember, aki mélyen vallásos, vagy spirituális, nyitott kapuként szolgál az ilyen fény számára.  Sokan vannak olyanok is, akik külsőleg nem vallásosak, vagy spirituálisak, de a kedvességük, a gondoskodásuk és az együttérzésük miatt mégis nyitott kapuvá váltak a spirituális fény számára.  Azzal, hogy hajlandóak vagytok másokon segíteni, hogy hajlandóak vagytok az egészet pozitívan, erő-, vagy erőszak alkalmazása nélkül feljebb emelni, nyitott kapukká váltok a fény számára.

A tudatszintetektől függetlenül sokkal több fény számára válhattok nyitott kapukká, ha a felemelkedett mesterek által átadott fohászokat és az invokációkat használjátok.  Van néhány olyan ember a Földön, akik a tudatszintjüket már olyan szintre emelték, hogy nekik nem szükséges fohászokat és invokációkat használni.  Jegyezzétek azonban meg, hogy csak néhány ember van ezen a szinten.  Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden spirituális embernek a mi fohászainkat és invokációinkat kellene használnia.  Csak annyit akarok mondani, hogy a spirituális és vallásos emberek többsége nagymértékben meg tudná növelni a lényén keresztül átáramló fény mennyiségét azzal, ha tudatosan a különböző szervezetek által megnyilvánított, a felemelkedett mesterek által kibocsájtott fohászokat és invokációkat használnák.

Hogyan hat a karácsony fénye a Földre?      

Ahhoz, hogy viszonyítási alapot nyújtsak számotokra, szeretnék visszakapcsolódni oda, ami az évnek ebben az időszakában történik.  Ezt az üzenetet azért karácsony reggelén adom, mert nincs más olyan esemény az év során, amikor olyan sok fény áramlik be, mint karácsony idején.  Ennek az az oka, hogy az a sok ember, aki a világban a karácsonyt ünnepli, a figyelmét mind azonos eseményre, azonos hagyományra, szertartásokra összpontosítja.  Annak ellenére, hogy ezt különböző módon teszik, mégis egy együttlét jön létre azok között, akik a karácsony ünneplésében ilyen vagy olyan vallási hagyomány alapján részt vesznek.  A világ számos országában, még a nem katolikus helyeken is közvetítik Rómából, a Szt. Péter Bazilikából az éjféli misét.  Több mint egy milliárd katolikus ünnepel együtt, egy időben.  Amikor az emberek egy pozitív késztetés eredményeként egyesítik a tudatukat, akkor a fény számára oly mértékben válnak nyitott kapuvá, amely túlmutat a normális mindennapi életükben elértek szintjén.           

Ha a napokban zajló karácsonyi ünneplést nézzük, akkor láthatjuk, ahogy az a néhány milliárd ember, aki erre az ünnepre fókuszálja a tudatát Földön, az nagyobb mennyiségű fényt enged át magán, mint az év többi időszakában.  Ha a felemelkedett mesterek látásával láthatnátok a Földet, akkor a Föld sötétnek tűnne, de ha ezek után azokat a képeket néznétek meg, amelyeket az éjszaka során a műholdak készítenek, akkor láthatnátok azt, hogy a városok hogyan fénylenek.  Láthattatok már olyan fényképeket is, amelyek azt mutatják, hogy a világ számos részén a karácsony fénye mennyivel növeli meg a normális esti fényeket. 

Én a felemelkedett mesterek perspektívájából nézve látom a spirituális fény normál kibocsájtását a Földön, és látom karácsony körüli megnövekedett fénymennyiséget is.  Biztosíthatlak benneteket, hogy a változás drámai. Ne felejtsétek azonban, hogy ez annak az eredménye, hogy emberek milliárdjai vesznek részt hasonló ceremónián hasonló időben.

A fohászok használata több fény kibocsájtását eredményezi

Szeretnék számotokra viszonyítási alapot nyújtani.  Mondjuk, hogy a felemelkedett mestereknek 500 tanítványa, akik a világban szétszórtan ülnek otthon, elhatározzák, hogy egy négy órás vigíliába kezdenek, amelynek során azokat a rózsafüzéreket, fohászokat és invokációkat mondják, amelyet ezen a közvetítőn keresztül árasztottunk ki. Ezt a négyórás időtartamot a nap azonos időszakára időzítik.  Elmondhatom, hogy ha ez az 500 ember az általunk adott eszközöket használná, akkor több fényt árasztanának ki négy óra alatt, mint a karácsonyt ünneplő emberek milliárdjai.  Ötszáz ember, szeretteim, több fényt képes kiárasztani, mint azon keresztények milliárdjai, akik nem a felemelkedett mesterek által biztosított eszközöket használják, azok helyett, amelyeket kifejezetten erre az időszakra adtunk nektek.

Használhatnátok azokat az eszközöket, amelyeket a korábbi szervezetek és kiáradások során biztosítottunk nektek, és azokkal is nagyon káprázatos eredményt érnétek el, de ehhez több emberre lenne szükség.  Minél tovább megyünk vissza az időben, annál több emberre lenne ahhoz szükség, hogy ugyanazt az eredményt érjék el, mivel a korábbi eszközök nem olyan hatékonyak a jelenlegi időszakra vonatkozóan, mint azok az eszközök, amelyeket most árasztunk ki.  Az ezen a közvetítőn keresztül kiárasztott eszközök a Vízöntő kor eszközei, amelyek nagyon sokáig hatékonyak lesznek, de nem örökre.  Azok az eszközök, amelyeket a korábban adtunk át nektek, bizonyos mértékben igazodtak a Halak és a Vízöntő kor átmeneti időszakához, mivel arra az időszakra készültek.  Koruk nagyon hatékony eszközei voltak.  Bár még mindig hatékonynak bizonyulnak, de nem annyira, mint azok, amelyeket speciálisan a Vízöntő kor első dekádjára biztosítottunk számotokra.

Vegyétek figyelembe, szeretteim, hogy 500 olyan ember, aki a fény behívásának leghatékonyabb eszközeit használja, több fényt áraszt ki, mint a karácsonyt ünneplő emberek milliárdjai.  Persze nem akarnám a létszámot 500-ra szűkítem, csak éppen ez az a pont, ahol egyensúly alakulna ki, az a szint, ahol a négy órás vigília, amelynek során a mi invokációinkat és fohászainkat használnátok, több fényt eredményezne, mint a karácsonyi ünnep.  Természetesen, ha ezer, kétezer, tízezer, vagy még több olyan ember lenne a világban, akik fényt hívnak be, még ha nem is egy időben, akkor az eredmény sokkal, de sokkal a többszörösére nőhetne.

Biztosíthatlak benneteket, hogy a Földet nézve, az, aki a mi invokációinkat és fohászainkat használja, észrevehető fényt áraszt.  Annyira látható ez, mint egy műhold számára egy nagyon fényes fényforrás a sötét földön. 

Nincs elvesztegetett erőfeszítés

Ti, természetesen, normálisan nem érzékelitek mindazt, amiről beszélek, amikor a fohászaitokat és invokációitokat mondjátok.  Ez azért van, mivel ti a Föld rendszerén belül vagytok, belülről érzékelitek az életet.  Ti a tömegtudat felhőjének és negatív energiáinak a terhe alatt vagytok.  Ezt még a fohászok és invokációk mondása közben is érzékelitek.  A mindennapi teendőitek mellett pedig többnyire nincsen annyi időtök, hogy a fohászokat és invokációkat elég hosszan mondjátok ahhoz, hogy tudatosan megtapasztalhassátok azt, hogy az energiák fölé kerültök. 

Megértem, hogy sokan közületek nagyon elfoglalt életet élnek, ezért nem vagytok képesek két-, három-, vagy négy órán keresztül fohászokat és invokációkat mondani annak érdekében, hogy magatokat a negatív energiák fölé emeljétek.  Ezt csak azért mondom nektek, mivel szeretném, ha tudnátok, hogy még ha csak 15 percig tartó fohászokat és invokációkat mondotok is, azzal is hatalmas eredményeket értek el, még akkor is, ha tudatosan nem is érzitek azt.

Az eszközök használatával kapcsolatos erőfeszítéseitek soha sem elvesztegetett erőfeszítések.  Minden ilyen erőfeszítés szignifikánsan pozitív hatást eredményez a saját személyes életetekre és fejlődésetekre nézve, valamint a bolygóra vonatkozóan.  Ezzel nem azt akarom mondani, hogy emiatt spirituális büszkeséggel vezérelve azt kellene hinnetek, hogy jobbak vagytok másoknál.  Másrészt azonban azt mondom, hogy nem kellene, hogy engedjétek, hogy a mindennapok őrlőmalma és az energiák súlya azt éreztesse veletek, hogy nem számít, hogy mit tesztek, semmi eredményt sem értek el vele, és különben is kit érdekel, hogy mit csináltok.

Mi, felemelkedett mesterek, nagyon is törődünk minden olyan emberrel, aki a fény számára nyitott kapu.  Különös figyelmet fordítunk azokra, akik tudatosan használják az általunk kiárasztott eszközöket, annak érdekében, hogy a Földet magasabb szintre juttassák.  Látjuk minden olyan percnek a jelentőségét, amelyet a fény behívására fordítotok.  Nem jelentéktelen az, amit tesztek.  Különösen nagy jelentőséggel bír.

Teljesen megértem, hogy ti nem ezt tapasztaljátok meg.  Én sem tapasztaltam meg az adott időben azt, hogy az, amit 2000 évvel ezelőtt tettem, az szignifikáns jelentőséggel bírt volna.  A megtestesülésben való lét nehézségét okozza az is, hogy annyira elárasztanak benneteket az energiák, amelyek a Földön nagyon súlyosak, hogy elveszítitek a felemelkedett mesterek perspektíváját.  Mi mindannyian ugyanezt tapasztaltuk meg testet öltésünkkor.  Pontosan ezért van, hogy mi, felemelkedett mesterek, üzeneteket adunk át nektek, hogy ezek által megmutassuk a mi nézőpontunkat annak érdekében, hogy segítsünk abban, hogy legalább egy időre felébredjetek, és észleljétek a szélesebb perspektívát.  Ha nem rendelkeznétek tágabb perspektívával, akkor a meglévő társadalmi normáknak megfelelően élnétek tovább, és a lefelé tartó spirál soha sem tudna megtörni.    

Nem hibáztatlak benneteket azért, amit éreztek.  Csak arra törekszem, hogy viszonyítási alapot nyújtsak nektek, hogy arra inspiráljalak benneteket, hogy tudjátok, hogy igenis számít az, amit tesztek.  Minden alkalommal, amikor invokációt, vagy fohászt mondotok, és kinyitjátok a szátokat, angyalok várnak készen állva arra, hogy a kiárasztott fényt tovább vigyék, és a lehető legnagyobb hasznát vegyék a Föld felemelése érdekében.  Amikor az emberek a karácsonyi ünneplés miatt egybegyűlnek, angyalok milliói állnak készen arra, hogy a fényt tovább vigyék, és a lehetséges legjobb célból használják azt fel.  Amikor kinyitjátok a szátokat, hogy fohászt, vagy invokációt mondjatok, az angyalok már készen állnak.  Soha sem vész kárba az erőfeszítésetek.  Az mindig pozitív hatást eredményez.     

Egy olyan elnehezült bolygón, mint amilyen a Föld, a megtestesülés azzal a kihívással jár, hogy a szívetek mélyén tudnotok kell azt, hogy amit tesztek, az változást okoz, és azt is, hogy akkor is folytatnotok kell az erőfeszítéseiteket, ha közvetlenül nem is tapasztaljátok meg azt, hogy a cselekedeteitek milyen változást eredményeznek.  Biztosíthatlak benneteket, hogy a megtestesülésből való kilépésetekkor megmutatják majd nektek azt a különbséget, amelyet az általatok elmondott invokációk és fohászok okoztak.  Minden olyan pozitív változás, amely bármilyen tevékenységetek eredményeként történik meg, látható lesz számotokra akkor, amikor a megtestesüléseteket elhagyjátok.  Teljesen megértem, hogy mindez nem nagy vigasz most a számotokra.  Teljesen megértem azt is, hogy sokan túlterheltnek érzitek magatokat, különösen az évnek a jelenlegi sötét időszakában, amikor könnyen érezhetitek magatokat magányosnak, és tehetitek fel azt a kérdést, hogy: számít ez egyáltalán?  Ér ez valamit? Megéri-e ezt tenni?

Szeretteim, számít!  Változást eredményez.  Ti döntsétek el, hogy megéri-e ez nektek.  Én már meghoztam a döntésemet, és tudom, hogy megéri.  Végtelenül hálás vagyok minden olyan embernek, aki a mi fohászainkat és az invokációinkat használja.  Mostanra már több mint 150 rózsafüzért és invokációt árasztottam ki ezen a közvetítőn keresztül, és még több következik majd.  Efelől biztosíthatlak benneteket, és azért teszem mindezt, mert tudom, hogy van eredménye.

Még ha csak egy ember mondana is el egyszer egy invokációt, az is változást eredményezne, de természetesen az én elképzelésem ennél sokkal tágabb.  Azt vizionálom, hogy a jövőben emberek ezrei gyűlnek majd össze, mint ahogy azt tegnap Rómában a Szt. Péter Bazilikában az éjféli mise alkalmával láttuk, és fohászokat, invokációkat mondanak egyetértésben.  Ez nem a Szt. Péter Bazilikában történik majd, az nincs benne az elképzelésemben.  Úgy képzelem el, hogy emberek gyűlnek majd össze fizikailag is és az interneten keresztül is, akik az eszközeinket használják majd annak teljes tudatában, hogy milyen hatékonyak ezek..

Hol itt a Szellem?

Ha láttátok volna a tegnapi éjféli misét, vagy a nap során egy korábbi szertartást, akkor megdöbbentetek volna azon a tényen, hogy itt van a világ egyik legnagyobb egyházi gyülekezete.  Itt ez a hatalmas épület.  Itt ez a sok ember, akik összegyűltek, és akik a TV-n keresztül nézik őket. Ezt a látványt szem előtt tartva, szeretteim, egy egyszerű kérdés merül fel bennem: „Hol itt a szellem?  Hol a kapu a szellem számára?” Legyünk őszinték, és vessünk egy pillantást azokra az emberekre, akik felolvasnak, imádkoznak, énekelnek.  Úgy néznek-e ki, mint akiken a szellem uralkodik?  Úgy néznek-e ki, mint akik nyitott kapukká mernek válni, akik valamilyen fajta érzelmet visznek a hangjukba?  Nem arról van szó, hogy nem válhattok nyitott kapuvá bizonyos mennyiségű fény számára azzal, ha jó katolikusok, protestánsok, vagy egyebek vagytok.  De ha meg meritek magatokat nyitni a szellem pozitív érzelmeinek, akkor a nyitott kapuknál sokkal többek lehettek.

Nézzétek a pápát, szeretteim, és legyetek őszinték.  Több mint egymilliárd katolikus feje ő, de hol a Szellem?  Nem egy fáradt, öregembert láttok-e?  Nagyon is érthető persze a fáradtsága, hiszen hatalmas mennyiségű energiát cipel.  De honnan származik ez az energia?  Ez a teljes katolikus egyház szervezetéből ered, amely negatív energiát produkál.  Mindez a pápán összpontosul, akit ez majdnem a földre teperi.

Nagyon kevés olyan spirituális eredményeket elért ember van, aki a pápa pozíciójában nem lenne teljes mértékben túlterhelve a reá nehezedő koncentrált energiáktól.  Azok, akik pedig ilyen spirituális szintet érték már el, soha sem vállalnák el ezt a pozíciót, mert tudják, hogy nem lennének képesek megmozdítani ezt a rendszert, még az általuk elért spirituális eredményeik által sem.  Így ők csak olyan pozíciót vállalnának el, amely több hasznot eredményez. 

A katolikus egyház negatív energiát produkál

A rendszer maga több negatív, mint pozitív energiát produkál.  Ahogy mondtam, nagyon sok pozitív energia szabadul fel a karácsonyi ünnepkör során, ez igaz, de az év további időszakában a katolikus egyház, mint rendszer, több negatív, mint pozitív energiát teremt.  Ez nagy aggodalomra adhat okot azok számára, akik a katolikus egyházban, vagy a kereszténység összességében érdekeltek, mert mindez arra is igaz. 

A katolikus egyház nem járul hozzá a felfelé tartó spirálhoz a Földön.  Az energiákat figyelembe véve a negatív spirált sem jelentős mértékben erősíti, mégis a lefelé tartó spirálhoz járul hozzá azzal, hogy nagyon sok embert igen szűk világlátásban tart, valamint olyan tradíciókra, rítusokra fókuszál, amelyek nem bocsájtanak ki Fényt.

Hogyan lehetséges, hogy a több mint egymilliárd katolikus nem érzi, hogy hiányzik a Fény?  Ez pontosan azért van, mivel a Fény hiányának állapota vált a normájukká.  Természetesen ezrek, ha nem milliók érzékelik a fény hiányát, ezért lépnek ki a katolikus egyházból.  Ennek ellenére még mindig nagyon sokan zárják be oda magukat, mivel azt gondolják, hogy olyan az egyház, mint amilyennek lennie kell, vagy amilyen egyedül lehet.

Azt gondolják, hogy a Fény hiánya az egyházi szervezetekben, vagy az egyházi szolgálatokban normális.  Valójában ez biztosítja számukra az egyensúlyérzetet.  Nézzetek meg a tv felvételen néhány olyan embert, aki a Szt. Péter Bazilikánál az első sorban ül.  Nézzétek, hogy mennyire fontosnak érzik magukat a pozíciójukban.  Ez biztosítja a számukra az egyensúlyérzetet, de ha a Fény beáramlana, akkor megmutatná nekik, hogy milyen üresek a külső pozíciók, ez pedig összezavarná az egyensúlyérzetüket.  Ezek az emberek azonban nem akarnak összezavarodni, ezért nincs szükségük a Fényre.

Legyetek újra lelkesek  

Szeretteim, mindezt nem azért mondtam, hogy az egyház állapotán lamentáljatok, hanem azért, hogy visszaszerezzétek a lelkesedéseteket.  Miért voltatok lelkesek, amikor rátaláltatok a felemelkedett mesterek tanításaira?  Lehet, hogy azt gondoltátok, hogy ezekkel a nagyszerű tanításokkal nagyon sok kérdésetekre választ kaptatok. A lelkesedésetek és az örömötök valódi forrása azonban az volt, hogy találkoztatok a Fénnyel, a spirituális Fénnyel jelentősebb mértékben annál, mint korábban bármikor.

De miért nem érzitek ugyanazt a lelkesedést most is?  Mert az általatok kapott Fény szintje vált a normátokká.  Hogyan kapcsolódhattok vissza, hogyan szíthatjátok fel újra a lelkesedéseteket? Azáltal, ha feljebb emelitek annak a fénynek a szintjét, amely keresztül tud áramolni rajtatok, hogy újra érezhessétek a fény újdonságát.  Ha fenn akarjátok tartani a spirituális út iránti lelkesedéseteket, akkor meg kell előznötök a külső tudatotokat, amelyre az a hajlam jellemző, hogy mindenből normát gyárt.  Ez az egyik olyan egyszerű titok ahhoz, hogy a spirituális utat örömteli folyamatként és ne Via Dolorosa-ként éljétek meg.

Be kell, hogy valljam, szeretteim, hogy én sem tudtam ennek mindig eleget tenni, amikor a legutolsó fizikai megtestesülésemben voltam.  De ne az én utolsó megtestesülésemet nézzétek, és ne hagyjátok, hogy az ego ezt mondja: „Nos, ha Mária Anyának sem sikerült, akkor én hogyan lennék erre képes?”  Ehelyett az én utolsó megtestesülésemre tekintve inkább ezt mondjátok: „Én más időben élek, amikor az energiák valójában könnyebbek, mint 2000 évvel ezelőtt, és rendelkezem a felemelkedett mesterek tanításaival is.  Olyan eszközök állnak rendelkezésemre, amelyek Mária Anya számára nem voltak elérhetőek 2000 évvel ezelőtt.  Ha alkalmaznám, ha hajlandó lennék alkalmazni a tudásomat és az eszközöket, akkor jobban teljesítenék.”

Tágítsátok tovább a mesterekről alkotott elképzeléseiteket

Ez a különbség a felemelkedett mesterek és azok az alsóbb tanítók között, akik vagy fizikai megtestesülésben, vagy az alsó önazonosság-, a mentális-, vagy az érzelmi valóság szintjén vannak jelen.  A fel nem emelkedett tanítók a pozícióikkal akarják magukat feljebb emelni.  Annak ellenére, hogy arról beszélnek nektek, hogy hogyan emelhetitek feljebb a tudatszinteteket, és hogyan tehetitek meg ezeket a csodálatos dolgokat, nem igazán érdekli őket, hogy felül tudjátok-e múlni őket, vagy, hogy túl tudtok-e léptek-e a róluk alkotott idol képen.  Én felemelkedett lény vagyok.  Tudom, hogy különösen a katolikusok az utolsó megtestesülésemben idolt gyártottak belőlem.  Nem szeretném, ha ez a bálványkép korlátozna benneteket velem kapcsolatban.  Azt szeretném, ha túllépnétek azon.  Az szeretném, ha ráébrednétek arra, hogy jobban teljesíthettek, mint én, az utolsó megtestesülésemben.

Különben hogyan juthatnánk előre az időben?  Nem értitek-e, hogy ez az elképzelés rejlik a progresszív kinyilatkoztatások és a beavatások progresszív spiráljának a hátterében?  Amikor St. Germain évszázadokkal ezelőtt kvalifikálta magát a felemelkedésére, egy bizonyos tudatszintet ért el.  A felemelkedett mesterek tanítványai között vannak olyanok, akik a felemelkedésünk előtt most majd magasabb szintre juthatnak.  Miért jelentene ez fenyegetést St. Germain-nek?  Biztosíthatlak benneteket, hogy nem jelent számára fenyegetést.

Vannak olyan emberek, akik azzal a potenciállal rendelkeznek, hogy az utolsó megtestesülésükben magasabb tudatszintre juthatnak majd el, mint Jézus 2000 évvel ezelőtt.  Gondoljátok, hogy ez veszélyezteti Jézust?  Azt gondoljátok, hogy Jézus azt szeretné, ha visszafognátok magatokat, és elrejtenétek a fényeteket, hogy az ne vessen árnyékot őrá?  Nem, szeretteim, Jézus azt szeretné, ha nagyobb dolgokat cselekednétek, mint amit ő tett, hiszen 2000 évvel ezelőtt meg is ígérte, hogy aki hisz őbenne, az ezt megteheti.  Ő ugyanis ezáltal érezne teljes megelégedettséget a küldetésével kapcsolatban tanítóként és a földi emberek számára nyújtott példaként. 

Sugározzátok a fényeteket

Ne rejtsétek véka alá a fényeteket!  Ne rejtsétek véka alá a lelkesedéseteket!  Ne rejtsétek el azt elsősorban önmagatok elől, de mások elől sem.  Merjétek hagyni, hogy a fényetek úgy ragyogjon az emberek előtt, hogy lássák, hogy ez nem a ti fényetek, hogy annak ezen a világon túlról kell jönnie, amelynek ti nyitott kapuivá váltatok.  Merjétek azt mondani nekik, hogy ők is nyitott kapui lehetnek ennek a fénynek, és a folyamat elkezdésének az a legjobb módja, ha azokat a fohászokat és invokációkat használják, amelyeket azok a felemelkedett mesterek nyújtanak, akik már eggyé váltak a Fénnyel.

Mi már a forrásaivá váltunk az általatok kapott fénynek, de a megtestesülésben lévő emberek nem képesek fényt teremteni.  Ti csak felülről kaphatjátok a fényt, amelyet nem is a felemelkedett mesterek hoznak létre, de mi bocsájtjuk azt ki számotokra olyan formában, hogy a Földön be tudjátok fogadni.  Nincs annál nagyobb öröm nekünk, felemelkedett mestereknek annál, minthogy megtapasztaljuk azt, hogy az a fény, amely rajtunk keresztüláramlik, az valakit elér a Földön, és így a ciklus, a nyolcas formájú áramlás bezárul.  A rajtatok keresztüláramló fény jó célokra fordítódik, arra, hogy az egészet emelje fel, ezért visszaáramolhat hozzánk, ahol mi még több fényt áraszthatunk ki felétek egy gyorsuló spirálnak megfelelően, amelynek a mi oldalunkról nincsenek korlátai.

Próbáljatok ki minket, szeretteim, és tapasztaljátok meg, hogy nem korlátozzuk a fény áramlását.  Fejlődjetek annak a pontnak az irányába, ahol el tudjátok fogadni, hogy nektek sem kell azt korlátoznotok.  Ezután jön majd az a pont, amikor már ti sem korlátozzátok a fényt, mivel nyitott kapukká váltatok, és tudjátok, hogy ez teszi a Földet többé.