Dániát a Transzcendencia korának részesévé nyilvánítom

2011. 10. 29. Az üzenet akkor érkezett, amikor a közvetítők Dánia déli részén vezetve elérték a német határt.

Legyen fény a dánok földjén!  Gyúljon fény a dánok tudatában!  Legyen fény a dánok szívében!  Gyúljon fény ennek a népnek a csakráiban!  Mert én, St. Germain, azért jöttem, hogy Dániát a Transzcendencia korának részesévé nyilvánítsam.

De hogyan ébresszem fel az embereket?  Hogyan ébresszem fel őket az általuk elkövetett hibák említése nélkül, sokkal inkább az általuk elszalasztott lehetőségeikre rámutatva, amelyekért nem hajlandóak kiállni, hogy általuk megnyilváníthassák a képességeiket?  Hogyan sokszorozhatjátok meg a tálentumaitokat akkor, ha véka alá rejtitek azokat?  Természetesen ez így nem lehetséges.

Ez az oka annak, hogy, mint láthatjátok, ez a nemzet nincs olyan hatással az európai közösségre, vagy a világra, amilyen hatással lehetne akkor, ha a dán emberek hajlandóbbakká válnának annak felismerésére, hogy ősidők óta bizonyos mátrixokat és gondolatformákat hordoznak magukkal, amelyek egyedülálló lehetőséget biztosítanak számukra ahhoz, hogy ösztönzőként hassanak, olyan új elképzelésekkel álljanak elő, amelyek hozzájárulhatnak más nemzetek, sőt az egész világ észlelésében bekövetkező változásokhoz. 

Ezzel természetesen nem azt akarom sugallni, hogy Dánia önmagában képes lenne megváltani a világot, tudva azt, hogy a dánok lennének az elsők, akik ezt az öngúnnyal fűszerezett humorukkal ki is jelentenék.  Ennek ellenére fontos felismerni azt, hogy Dánia egy bizonyos szereppel rendelkezik, ahogy ez sok más országra is igaz.  Dánia egyéni szerepe a dán emberek által hordozott ősi mátrixokból következik, amelyek valójában olyan gondolatformák, amelyek őket olyan földrajzi helyre vonzották, amelyet a Skandinávia és Európa közötti nyolcas formájú áramlás központi kapcsolódási pontja, és amely egyben a Balti tenger és az óceánok közötti fennálló nyolcas formájú áramlás központi pontja is. 

 

Dánia fel nem ismert spirituális potenciálja

Mint láthatjátok, Dánia a horizontális és a vertikális nyolcas áramlás központi kapcsolódási pontján fekszik, és míg a dánok hasznát is vették a jó kommunikációs képességüknek, és a más népekkel való kereskedelemre való rátermettségüknek, és ezáltal bizonyos mértékben felnőttek a horizontális nyolcasuk nexuspontjához, addig azonban még csak nem is észlelték, nem ébredtek rá arra, hogy olyan helyzetben vannak, amellyel szintén élniük kellene, mivel a vertikális nyolcas formájú kapcsolat nexusában a Szellem és az anyag között helyezkedik el az országuk.

Mint láthatjátok, évezredekkel ezelőtt a dánok természetesen az északi valláshoz tartoztak.  Dánia volt az első olyan ország, amely a kereszténységre áttért, kulcsfontosságú szerepet betöltve ezzel Skandinávia megnyílásában egy ugyan nem tökéletes vallás felé, de az északi valláshoz képest mégis egy lépéssel a sok lépésből feljebb lépve. 

Azonban, mint ahogy azt napjainkban láthatjátok, Dánia a vallásnélküliség állapotába zuhant.  Természetesen nem azt várom, hogy a dánok valamilyen meglévő valláshoz csatlakozzanak, hanem azt, hogy fogadják magukba az egyetemes spiritualizmust, mint az elkövetkező időszak fő vallását, vagy spirituális irányzatát, mivel bennük megvan az erre való képesség. 

Mert bizonyára a Vízöntő kort, St. Germain Aranykorát, nem egy vallás dominálja majd, és még csak nem is egy a felemelkedett mesterek által szponzorált szervezet, vagy tanítás.  A tanítások sokfélesége lesz majd jellemző, és pontosan arra is lesz szükség, mivel hogyan is valósulhatna meg az Aranykor anélkül, hogy az emberek létre ne hoznák a felsőbb lényükkel való valós belső kapcsolatuk által a valós belső megkülönböztető képességüket, amelynek segítségével a rezgések alapján tehetnek majd különbséget a tanítások, és nem valamilyen külső ráhatás eredményeként, amikor valaki önmagát guru pozícióba juttatva birtokolja az igazságot, vagy esetleg az egyetlen igazságot. 

Azok, akik azt hiszik, hogy az igazság kifejezésre juttatható szavak által, vagy dogmákban, és tanokban, vagy akár tanításokban rögzítve, azok nem lesznek sikeresek az elkövetkező időkben.  Azok lesznek sikeresek, akik közzé téve egy-egy tanítást hagyják majd, hogy az emberek azt tegyenek azzal, amit akarnak, mindenféle korlátok és megkötéseket nélkül, kivéve a jogosultságokat, mint például a szerzői jogvédelem és ehhez hasonlók.

Ettől függetlenül az elkövetkező időszakban az emberek sokféle asztalról esznek majd, és csak kevesen lesznek olyanok, akik egy asztalra korlátozzák magukat.  Pontosan ez az, ami a dán emberekben láthatóan megnyilvánul.  A másik megnyilvánulásuk az, hogy nem hajlandóak semmilyen hivatalos vallást befogadni, és ezzel együtt nem hajlandóak a materializmus vallását sem magukévá tenni. 

De mindezek mellett látható az a dilemma is, hogy amennyiben mindkét szélsőséget elutasítják, akkor kérdés, hogy mi marad nekik?  A kettő közötti ingoványos terület, amelyet vastag köd borít, amelyen nem képesek átlátni?  Vagy hajlandóak lesztek túljutni a ködön, a köd fölé emelkedve megtalálni ott valami magasabb rendűt, egy magasabb értékítéletet, amely eljuttat benneteket ahhoz az elképzeléshez, amelynek segítségével túljuthattok a két szélsőség közötti ködön? 

Ha pedig megmásszátok azokat a hegyeket, amelyek a két szélsőséget képviselik, akkor a köd fölé juthattok, de mivel a látásotokat egy bizonyos rendszerre korlátozzátok, ezért amit valójában felülről látni fogtok az csak a köd lesz ahelyett, hogy látnátok az életet a ködben.  Ez pedig valójában nem jelenti a látásotok javulását, mivel arra lenne szükségetek, hogy túljussatok azon a szinten, ahol a köd található, valamint a hegycsúcsokon is túl, amelyekről azt állítják, hogy a köd fölé nyúlnak, de valójában nem érnek el odáig.

 

Észlelve annak szükségességét, hogy feljebb kell jutnotok

Így tehát látható annak szükségessége, hogy az emberek ráébredjenek arra, hogy „több dolgok vannak földön és égen, mintsem bölcselmetek álmodni képes”, mint ahogy azt Hamlet egyik szereplője mondta sok évvel ezelőtt, feltehetően itt, ezen a területen.  A dánok azonban mindez idáig nem voltak hajlandóak belátni, hogy több dolog van földön és égen, mint az a kényelmes életmód, amelyet megkíséreltek maguknak megteremteni. 

Eddig nem is voltak hajlandóak feltenni maguknak azt a kérdést, hogy mi jön a jóléti társadalom után, mi következik egy olyan kényelmes életforma után, amelyben azt gondoljuk, hogy mindenki nagyon rendes, mert törődik másokkal.  Ha pedig jelentkezik egy társadalmi probléma, akkor az adott helyzet megoldásaként pénzt csoportosítunk oda, vagy szociális gondoskodással kezeljük a helyzetet, így arról a továbbiakban megfeledkezhetünk, és továbbra is jól érezhetik magukat a kényelmes kis házaikban a kandalló mellett. 

Ennek a nemzetnek nem ez a legmagasabb potenciálja.  Ezért egy ösztönző fénymennyiséget bocsájtok ide, amely lehet, hogy felkavarja az állóvizet, hogy úgy mondjam, és összezúzza ezt a kényelmi állapotot, amely alapján azt állítják, hogy amit elértek, az nekik elég.  A világ népeit megfigyelve sok olyan nemzettel találkozhattok, ahol nyíltan felismerik azt, hogy valaminek híján vannak. 

Ezt láthatjátok még a Balti tenger körüli területeken is, ahol olyan nemzeteket találhattok, akik sok éven át kommunista uralom alatt voltak, és akik tudják, hogy fel kell zárkózniuk.  Ők tudják azt, hogy nem ott tartanak, ahol tartani szeretnének, ezért hajlandóak erőfeszítéseket tenni.  Mert mint láthatjátok a régebbi nemzetek közül azok, amelyek megmenekültek a kommunista igától, azok, mint láthatjátok, igen kényelmessé váltak a jóléti társadalmaikban, és nem észlelik annak szükségét, hogy tovább kell lépniük.

Mert mint láthatjátok, hogy amennyiben teljesen nyilvánvaló számotokra az, hogy valamiben hiányt szenvedtek, akkor könnyen észlelitek azt, hogy szükség van a transzcendenciára.  De ha olyan kényelmesen, kellemesen érzitek magatokat, olyankor sokkal nehezebb észlelni a transzcendencia szükségességét.  Azonban ez az a potenciál, amellyel a dánok rendelkeznek, és amelyet már ősidők óta hordoznak magukban.  Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a transzcendenciát ne érhetnék el mindazok, akik arra hajlandóak.  Mert természetesen a dán társadalmat növekvő tudatosság jellemzi, észlelik azt, hogy amit elértek az jó, de van több annál, és ideje hozzákezdeniük ennek a többnek az eléréséhez.

Mert bár sajnálatos az, hogy hibáztok, de elmondhatom nektek, hogy élet színterét elhagyva az emberek, visszanézve az életükre, nem annyira azt sajnálják, hogy hibáztak, hanem az elmulasztott lehetőségeiket, amelyekkel nem éltek.  Azt a potenciált sajnálják, amely nem teljesült be, mivel az emberek egy bizonyos szinten olyan kényelmesen érezték magukat, hogy azt gondolták, hogy ez volt minden, amit erre az életre el kellett érniük. 

Ha őszinték vagytok, akkor nem látjátok-e ugyanezt ti is, szeretteim, a spirituális emberek között, és a spirituális mozgalmakban, ahol észlelhető az a tendencia, hogy az emberek arra használják fel a tanításokat, hogy valamilyen fantázia szüleményt alkossanak.  Közben pedig azt hiszik, hogy ha folytatják a tanítások tanulmányozását, és követik a gyakorlatokat, akkor garantáltan fel fognak emelkedni, vagy elérik a megvilágosodás állapotát, vagy azt a célt, amelyet kitűztek maguknak. 

Én azonban azt mondom nektek, hogy mindaddig, amíg fizikai testben vagytok, jobban teszitek, ha soha nem gondoljátok úgy, hogy már nem szükséges az, hogy túllépjetek a jelenlegi állapototokon.  Ez érvényes akkor is, ha magatokat tanítványnak gondoljátok, és akkor is, ha tanítónak.

 

Merjétek őszintén elmondani a történeteiteket

Legyetek hajlandóak azoktól tanulni, akik észlelték azt, hogy a transzcendenciára állandóan szükség van, és ne álljatok meg ott, ahol kényelmesen érzitek magatokat.  Mindezt a legutóbbi könyvében ez a közvetítő is leírja, méghozzá olyan csodálatra méltó őszinteséggel, amelyet mi, akik már felemelkedtünk, is csodálunk.  Mert mi közülünk voltak olyanok néhányan, amikor testben voltunk, akik nem annyira törekedtek arra, hogy a hibáikat, vagy gondolataikat közszemlére bocsájtsák, mert még olyan korban éltek, éltünk, amikor úgy gondoltuk, hogy az összkép nagyon fontos.  Így tehát ugyan nem hazudtunk, de voltak olyan dolgok, amiről azonban nem beszéltünk.

Mert az a Halak kiáradás volt, ahol a spirituális mozgalmakban, amelyeket Jézus indított el, sok olyan dolog volt, amelyről nem esett szó, és sok olyan dolog, amelyhez nem volt magyarázat.  De mint láthatjátok, az elkövetkező Transzcendencia Korában ez már nem érvényes.  Mert ez a Szent Szellem kora, és a Szent Szellem nem kíván ezekhez a mentális dobozokhoz, ezekhez a fekete dobozokhoz igazodni, amelyek tartalmát az emberek nem kívánják mások számára láthatóvá tenni.  Így tehát csak azok, akik hajlandóak őszinték és nyíltak lenni, kitéve magukat ezzel a világ megvetésének és haragjának, csak ők lehetnek igaz tanítók, vagy inkább valós példák.  Mert a Transzcendencia Korában olyan tanítókra van-e szükség, akik azt mondják, amit mondaniuk kell, de gyakran nem azt teszik?  Nem, olyanokra van-e inkább szükség, akik azt is teszik, amit mondanak, és így a beszédjük is a megélt tapasztalataikat tükrözi vissza, vagyis azt, amit hajlandóak voltak magukban meglátni?

Bizonyára senki sem képes mindent meglátni, amíg testben van.  De aminek túllépésére biztosan szükség van a Halak korszakból, az a tökéletes guru képe.  Mert arra van szükség, hogy ráébredjetek, hogy senki sincs a másik fölött, mivel ugyanaz az Isten van mindenkiben, és ahogy egyre jobban ráébredtek önmagatokban Istenre, úgy lesz egyre kevésbé szükségetek arra, hogy magatokat mások fölé helyezzétek. 

Mert másokban is elkezditek Istent észlelni, és látjátok majd, hogy ez ugyanaz az Isten, aki az élet gyémántkövének milliónyi oldalán szeretné kifejezésre juttatni önmagát, ezért nem igazodik csak egyféle kifejezési módhoz.  Más szavakkal, annak ellenére, hogy Isten lehet, hogy egy emberen keresztül is képes lenne teljes tanítást nyújtani, miért tenné ezt, ha ez esetben a többi embernek sokkal nehezebb lenne így arra ráébrednie, hogy ők maguk is nyitott kapuk lehetnek valami számára a ködön túl, vagy túl a fekete-fehér szélsőségeken? 

Arra van tehát szükség, hogy az elkövetkező korban mindenki mondja el a saját történetét arra vonatkozóan, hogy hogyan jutottak túl a nyugati típusú általános életvitelükön, vagy az adott életvitelükön, látva azt, hogy valamilyen formában létezik annál több, és tegyék is közzé a saját útjukat, hogy másokat inspirálhassanak nem csak arra, hogy ők is kezdjenek hozzá a saját útjukhoz, hanem arra is, hogy ők is mondják el a történetüket.  Mert az a jellemző, hogy amikor egy új ötlet teret nyer a társadalomban, akkor az nem azért van, mert egy ember, vagy néhányan kezdenek el beszélnek róla, hanem azért mert azt sokan teszik.   Így történik meg a tömegtudatban a váltás.  Ezért van szükség arra, hogy sokan merjenek őszintén és nyíltan előállni a történetükkel, ahelyett, hogy azt gondolnák, hogy tökéletesnek kell lenniük ahhoz, hogy mások előtt megszólalhassanak.

 

Ne hagyjátok, hogy a hamis tanítók visszafogjanak benneteket

Nem látjátok-e, hogy a Halak korszakban az emberiség számára a kihívás az volt, hogy ne hagyják magukat a hamis tanítók által visszafogni, azok által, akik a hatalom birtoklását szerették inkább, azt gondolva magukról, hogy bölcsebbek a többieknél, és megmondhatják másoknak, hogy hogyan éljenek, miben higgyenek, hogyan járják az útjukat.  A továbbiakban  azonban már nem ez a ciklus érvényes.  Most az a ciklus jött el, amikor mindenki megtalálhatja a maga belső tanítóját, amikor a külső tanító csak példaként szolgál arra, hogy hogyan találhatjátok meg a saját belső tanítótokat.

Az uralkodó elit, a bukott lények, a hatalommal rendelkezők a Halak korban a tökéletesség sztenderdjével félemlítették meg az embereket, mint ahogy ezt ez a közvetítő is leírja a legújabb könyvében, így az emberek azt gondolták, hogy ha nem tökéletesek, akkor nem képesek a társadalomhoz semmit sem hozzáadni, és különösen nincs joguk ahhoz, hogy az elit ellen szót emeljenek. 

Éppen ezért nagyon sokan veszni hagyták annak lehetőségét, hogy elmondhassák a történetüket, mivel hagyták, hogy megfélemlítse őket az a tény, hogy mivel ezt, vagy azt a hibák elkövették, ezért jobb, ha csendben maradnak.  Mert tudták azt, hogy köznevetség tárgyává tennék, megaláznák őket azok, akiknek sérült a lelkük, akik nem képesek arra, hogy másokkal együttérezzenek, ezért csak kritizálni tudják azt, amit ők maguk vagy nem értenek, vagy értenek ugyan, de azzal kapcsolatban úgy döntenek, hogy ők arra nem hajlandóak.  Ezért ha azt látják, hogy valaki túllépett azon, amin ők nem voltak hajlandóak túllépni, akkor azt gondolják, hogy azt az embert meg kell alázniuk.

Ez a mentalitás sok országban nagyon elterjedt, és ezzel a mentalitással lehet itt Dániában is találkozni, ahol az a tendencia jellemző, hogy megpróbálják megalázni mindazokat, akik előlépnek, és akik a képességeiket megnyilvánítják.  Ez az, amit az általam kiárasztott fény meg fog kérdőjelezni annak érdekében, hogy a dánok ráébredjenek arra, hogy a dán nemzetnek, a dán embereknek nem kell ahhoz tökéletesnek lenniük, hogy adhassanak valamit a világnak.  Csak arra van szükségük, hogy ki merjenek állni, és azt merjék mondani, hogy: „Mi képesek vagyunk ezt így megtenni, mert nekünk ez így már sikerült.”

Zárásként, ha magatokat spirituális embereknek tartjátok, akkor legyetek hajlandóak arra, hogy elmondjátok a történeteiteket.  Mondjátok el azokat, de ne olyan szövevényes módon, ahogy én azt a shakespeare-i darabokban tettem, hanem egyenes, közvetlen stílusban, amely a Transzcendencia Korának elsődleges megnyilvánulási módja.  Meséljétek el a továbblépéseitek történetét annak érdekében, hogy mások is láthassák azt, hogy a transzcendencia lehetséges, és, hogy a transzcendencia megéri a vele való foglalkozást.  Mert ha hajlandóak vagytok túljutni azon, ami visszatart benneteket, legyen az a nevetségessé válástól való félelem, vagy bármi más, akkor egy újfajta szabadsághoz juttok el. 

Mert csak ha már ki voltatok téve a bukott lények általi támadásoknak, és túléltétek azt, akkor ébredtek rá arra, hogy annak, ami valótlan, nincs hatása arra, ami valós.

Én, St. Germain, valós vagyok, és az általam vezetett Aranykor is az.  Ezért én a dán nemzetet az Aranykor elöljárójának nyilvánítom.  Vége.

Az oldal tetej?reUgrás a lap tetejére

Utolsó módosítás: 2022-05-11 13:44:23

Újdonságok:

Az INV24 Mihály Arkangyal védjél meg invokáció lefordításra került.  Mivel igen jelentős spirituális védelmet képvisel, ezért minden spirituális érdeklődésű olvasónak nagy segítségére lehet.  Az invokációkat a mesterek ajánlása alapján 9 egymást követő napon érdemes elmondani a hatékonyság érdekében.

2021-09-14 10:28:35

A 2021-es évre vonatkozó Gautama Buddha, Mária Anya és St. Germain üzenet lefordításra került.

2021-04-08 13:20:31

A jelenlegi nemzetközi közegészségügyi helyzetre való tekintettel Kim Michaels  az Astrea Elohimhoz szóló egyik invokációját átalakította úgy, hogy azt most felhasználhatjuk a koronavírus elleni spirituális védelemre.   WINV38 Invokáció Astreához a koronavírus felemésztése érdekében Aki teheti, kapcsolódjon be egy kezdeményezésbe, amely Észtországból indult ki a mai napon, és úgy szól, hogy mondjuk közösen a fenti invokációt reggel, vagy este 8 órakor, vagy mindkét időben.  Isten áldjon mindenkit és a Földet!

2021-03-31 23:40:05

Gautama Buddha 2020-as újévi üzenete lefordításra került.

2020-03-10 21:07:59

Az 1.04 Hívás a Nagy Isteni Vezetőhöz novéna lefordításra került, amely a Teremtői tervünk megismerésében nyújt segítséget.

2020-01-24 18:01:53