Ismerjük meg a demokrácia valódi célját 2017.06.02.
TÉMÁK: Mikor gondolják az emberek azt, hogy a kormányuk elég jó – az emberek védelmének a felelőssége – a kizsákmányolástól való megszabadulás joga – a demokrácia és az uralkodó elit – a jó szándékú uralkodó elit – mi a demokrácia valódi célja – kizsákmányolás félrevezető információkkal – nyilvános vita a kizsákmányolásról – a korlátozások elfogadásának belétek programozása – hogyan tudják az emberek az Aranykort elfogadni – a demokrácia igazi célja – az elit miért nem uralkodhat – milyen lények vagyunk mi – az univerzális spiritualitás, amely egyesíti az embereket – a kizsákmányolás legsúlyosabb formája
A Felemelkedett St. Germain Mester üzenete Kim Michaels-en keresztül a hollandiai konferencia alatt 2017. 06. 02-án
A Felemelkedett St. Germain Mester VAGYOK. A kiváltságom és a döntésem eredményeként elsődlegesen én vagyok az a felemelkedett mester, aki az elkövetkező 2000 évig a Földdel foglalkozik. Szeretteim, az általam fenntartott, és folyamatosan kibontakozó Aranykorra és annak megvalósulására vonatkozó elképzelésemben a figyelmetekbe szeretnék ajánlani egy olyan témát, amely meglehetősen nagy jelentőséggel rendelkezik.
Mikor gondolják az emberek azt, hogy a kormányuk elég jó?
Az az alapvető tudati váltás, amely a legtöbb demokratikus ország esetében, a demokráciába való átmenetkor megtörtént, az az volt, hogy az emberek általánosságban elkezdtek jobban hinni a kormányaikban. Azt kezdték érezni, hogy a kormányuk nem akarja elnyomni őket, nem akar visszaéléseket elkövetni ellenük, nem rabszolgaként akarja őket tartani, hogy kihasználhassa őket. Azt kezdték érezni, hogy egy jobb korban, jószándékúbb társadalomban élnek, ahol nincsenek jelen nyilvánvaló visszaélések, rabszolgasorsban tartás, amelyeket a múltból ismertek. Ez természetesen pozitív és szükségszerű fejlődés volt. De mindennek van árnyoldala, ami az emberi tudattal, a dualista tudattal kapcsolatos, mert az azzal a hátborzongató képességgel rendelkezik, hogy képes mindent a kiegyensúlyozatlanságba juttatni.
Nagyon sok demokráciában, de különösen a régebbiekben az történt, hogy létre jött egy tudat, amely igen nagy hatalomra tett szert, és amely gyakran teljes mértékben képes volt, és jelenleg is képes uralni sokak elméjét, akik a demokratikus kormányok tagjai, legyenek azok megválasztott képviselők, bürokraták, vagy a médiában, az oktatásban és egyéb helyeken dolgozók. Ez a tudat azt eredményezi, hogy azok, akik a demokratikus társadalom vezetői, alapvetően azt hiszik, hogy amit tesznek, az elegendően jó, mivel az emberek felé teljesítik a kötelességüket, vagyis biztosítják többé-kevésbé a békés, stabil társadalmat és a stabil gazdaságot. A felfogás szerint, amennyiben egy demokratikus társadalom az elvárt normáknak megfelelően funkcionál, akkor annak vezetői teljesítik a társadalom felé irányuló kötelezettségeiket és a felelősségeiket.
De mi az a norma, amely alapján eldöntitek, hogy egy demokrácia jól működik-e? Nos, gyakran az, hogy más demokráciákhoz hasonlítjátok a tieteket. Figyelembe veszitek a demokrácia történelmét, megfigyelitek a nem demokratikus kormányzatú társadalmakat, ahol az emberek feltehetően nem rendelkeznek annyi szabadsággal, mint akik demokratikus társadalomban élnek. Ezek alapján az emberek úgy összegzik, hogy: „Nos, a mi demokráciánk elég jól működik, nemde?” A többiek pedig azt válaszolják: „Igen, meglehetősen jól működünk, ahhoz képest, ahogy a demokráciát megelőzően éltünk, vagy, ahogy más országokban élnek.” Ezzel olyan érzetet keltenek, hogy a dolgaikat elég jól végzik.
Az emberek védelmének a felelőssége
Arra szeretnék itt rámutatni, hogy ha bármilyen demokratikus országra tekintek, azt látom, hogy nincs egyetlen olyan demokratikus kormány sem, amely közelében járna annak, hogy teljesítse a lakosság felé irányuló felelősségét. Miért mondom ezt, szeretteim? Azért, mert a kormányoknak az a feladata, hogy megvédje az embereket. Nos, azt mondhatjuk, hogy ez a kormány egyik feladata, de bizonnyal ez az elsődleges feladata.
Azt gondoljátok, hogy ha rendelkeztek hadsereggel, ha nincs háború, vagy háborús fenyegetés, ha működik a rendőrség, az egészségügy szervezete, az oktatási rendszer, akkor az elegendő. Ez jelenti-e az igazi védelmet? Nos, igen, de elegendő-e ennyi? Ehhez egyet feljebb kell lépnetek, és rá kell ébrednetek arra, hogy általánosságban két féle gonoszság létezik a Földön. Az egyik a nyilvánvaló, amelyről mindenki látja, hogy gonosz. A másik a rejtett formájú, amelyet a legtöbb ember nem vesz észre. A nyilvánvaló gonoszság megnyilvánulásai ellen a legtöbb demokratikus ország megvédi az embereit, sokan közülük meglehetősen magas szinten. De hány demokratikus ország veszi figyelembe becsületesen, nyíltan a rejtett gonoszság erőit, és észleli, hogy attól nem védi meg a lakosságát? Hogyan tudjátok megvédeni az embereket egy olyan valamitől, amiről azt sem tudjátok, hogy létezik, és aminek nem értitek a természetét. Így mekkora valószínűséggel tudjátok attól megvédeni a lakosságot? Hogyan tudtátok megvédeni az embereket a kolerától, mielőtt tudomásotokra jutott volna, hogy azt egy baktérium okozza?
A kizsákmányolástól való megszabadulás joga
Ezen a ponton nem képzelem azt, hogy a világ demokratikus országai lakosságának a többsége készen áll arra, hogy feljebb lépve tudatosítsa magában mindazokat a tanításokat, amelyeket a bukott lényekről és a sötét erőkről nyújtottunk nektek. Természetesen abban a megértésben, amellyel az emberek a materializmus, vagy a kereszténység alapján rendelkeznek, igen nagy szakadék tátong. A mi tanításainknak azonban van olyan egyetemes vonulata, amelyet bizonnyal megértenek. Ha a demokráciát nézitek, akkor azt az igen fontos elképzelést láthatjátok mögötte, hogy a demokráciában minden embernek vannak bizonyos jogai. Jogotok van ahhoz, hogy boldogok legyetek, hogy éljetek, jogotok van a szabadságotokhoz.
Amit azonban még nem foglal magában egyetlen demokratikus alkotmány sem, de aminek része kellene, hogy legyen, az az, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy kizsákmányolás nélkül élhessen. Mint láthatjátok, a demokratikus országok bizonyos mértékben megszabadították a lakosságukat a kizsákmányolás legnyilvánvalóbb formáitól. Nincsen olyan diktatórikus vezetőtök, akinek jogában állna megölni azokat, akiket akar. A törvények szabályai bizonyos fokú védelmet nyújtanak a hatalmi visszaélésekkel szemben. Létezik bizonyos fokú védelem a mások általi különböző formájú kizsákmányolás ellen is. Ám ezek nem fedik le az összes kizsákmányolási formát. Ezek csak azok a kizsákmányolási formák, amelyekről a társadalom, vagy az emberek nagy többsége tudomással bír.
Az Aranykor megnyilvánulásához azonban szükség van arra, hogy egyre jobban felfigyeljetek arra, hogy sokkal több emberek ellen irányuló árnyalt kizsákmányolási forma létezik. Így most megkísérlem, hogy ezeket kifejezésre juttassam, a bukott lényekre és a sötét erőkre való utalás nélkül, egyszerűen úgy, ahogy azt a demokratikus országokban élő lakosság többsége képes felfogni, utalva arra, hogy a történelem során különböző uralkodó elit csoportok kísérelték meg kizsákmányolni az embereket.
A demokrácia és az uralkodó elit
Nem olyan nehéz a lakosság egy kritikus tömege számára az, hogy feljebb lépve ráébredjen arra, hogy az, hogy demokratikus kormányzattal rendelkezik, még nem jelenti azt, hogy automatikusan egy olyan társadalomhoz jutott, amely minden uralkodó elittől mentes. Ezt nem nagyon nehéz látni, és erre már igen sokan kezdenek is ráébredni. Nekünk pedig azt kell vizionálnunk, annak az érdekében kell a hívásainkat intéznünk, hogy az emberek az összeesküvés elméleteknél és a szenzáció hajhász weboldalaknál egy magasabb szintű meglátáshoz jussanak. Az összeesküvés elméletekben ugyanis a dolgokat úgy ábrázolják, hogy annak alapján az emberek azt gondolják, hogy semmit sem tehetnek a rejtett elittel kapcsolatban, akik megpróbálják őket manipulálni, és átvenni rajtuk a hatalmat. Valójában azonban az emberek igenis tudnak valamit tenni az elit csoportok ellen. Mégpedig azzal, ha a figyelmüket rájuk irányítják.
A lakosság nem tudja megszabadítani magát semmilyen uralkodó elittől, ha nincs tudomása arról, hogy az létezik, hogy bizonyos szándék vezérli őket, bizonyos módszerrel dolgoznak, és bizonyos elképzelések mögé rejtőznek, rejtik el a szándékaikat és a módszereiket. A történelem során természetesen láthattátok azt, hogy a különböző országok lakossága, miután tudomást szerzett bizonyos hatalmi elitről, azután, mint ahogy az sokszor megtörtént, erőszakhoz folyamodott annak legyőzése érdekében. Ez azonban soha sem hozza el az Aranykort számotokra. Az erőszak, az erő bevetése nem járul hozzá St. Germain Aranykorának a kibontakozásához, mivel az Aranykor egy jóval magasabb elképzelésre épül.
Egyet feljebb lépve rá kell ébrednetek, hogy az uralkodó eliten való túllépés, valamint az elit kizsákmányolásától való megszabadulás kulcsa az, ha feljebb emelitek a tudatosságotok szintjét. Miért van ez így, szeretteim? Miért nem elegendő az, hogy miután tudomást szereztek az uralkodó elit dolgairól, nyaktiló alá külditek őket? Nos, azért, mert amint az egyik uralkodó elitet a guillotine alá külditek, azonnal megjelenik egy másik helyette, szeretteim. Nem ez volt-e a francia forradalom leckéje? Nem ezt a leckét lehetett-e sok más történelmi helyzetből is megtanulni?
Mit kell tennie az embereknek ahhoz, hogy megszabaduljanak az uralkodó elittől? Rá kell ébrednetek a tudatosság hatására. Az uralkodó elit a lakosságot soha sem csak erőszakosan, erővel uralja. Ehhez szükség van néhány olyan elképzelésre, amelyeket Mária Anya elmagyarázott, amelyekkel a lakosságot félrevezetik, és elhitetik, hogy az elit nélkül nem tudnának létezni, vagy elfedik előlük azt, hogy mit is tesz az elit. Ha a lakosság figyelme nem terjed ki mindenre, az mindig azt eredményezi, hogy az uralkodó elit azon felbátorodva kihasználja az embereket. Éppen ezért a figyelem fokozása a kulcs, de túl kell lépnetek azon, hogy csak észlelitek az elitet.
Szeretteim, a fő oka annak, hogy a legtöbb összeesküvés elmélet nem építő jellegű, az az, hogy bár felhívják az emberek figyelmét erre, vagy arra a titkos összeesküvésre, de az odafigyelés szintjét már ennél jobban nem emelik, még akkor sem, ha igaz az, amit mondanak, ami gyakran nem így van. Az odafigyelés szintjét pedig addig a pontig soha sem emelik, hogy az emberek megláthassák, hogy a tudatukban mi az az elem, amely lehetővé teszi az elit létrejöttét és létét. Arra kérlek benneteket, hogy ezt a víziót tartsátok fenn, és ez irányba intézzétek a hívásaitokat, hogy abba a spirálba léphessünk, ahol egyre többen hajlandók elérni ezt a fokozott figyelmet.
A jó szándékú uralkodó elit
Szeretteim, egyetemes megfogalmazással sokan megértik azt, hogy ahhoz, hogy szabad emberek lehessetek, nem zsákmányolhatnak ki benneteket. Egy demokratikus ország lakosaként jogotok van ahhoz, hogy az uralkodó elit, vagy más embercsoport ne zsákmányoljon ki benneteket. Nem olyan nagy lépés meglátni azt, hogy egy demokratikus kormánynak a feladata az, hogy figyeljen a társadalmára, és vegye észre a rejtett hatalmi elit létét, programját és működését. Addig, amíg ezt nem teszik meg, nem teljesítik a kötelességüket. Ezt így általánosságban sokan el is fogadják.
Az is egyetemesen elfogadott, hogy a társadalom számos oldalát meg kell vizsgálni ahhoz, hogy látható legyen még egy demokratikus országban is egy hatalmi elit formálódása, akik, néhány esetben, mint már mondtam, nem feltétlen gonosz emberek. Nem rendelkeznek feltétlen rossz szándékkal, de korlátozott a látásuk. Önközpontúan látják a világot a saját személyes szűrőjükön keresztül. Azt gondolják, hogy a világegyetem bizonyos aspektusa igazolja a létezésüket, a felsőbbrendűségüket, az irányításukat és az erejüket.
Mi a demokrácia valódi célja?
A demokratikus országok sok ilyen hatalmi elitje még mindig azt hiszi, hogy valahogy a természet, vagy Isten keze által ők jobban alkalmasak az uralkodásra. Egyszerűen intelligensebbek, többet tudnak, nagyobb hatalommal rendelkeznek, és sokkal jobban tudják a népnél, hogy az országot hogyan kell vezetni. De, mint ahogy az előbb elmondott invokációban elhangzott, és ahogy MORE Mester előző évi gyönyörű üzenetében hallható volt, a demokrácia alapelve szerint senki sem tudja jobban, hogy hogyan kell egy adott országot vezetni, mint az ország népe.
Sokakat meglephet ez az állítás, akik olyan történelmi időkre mutatnak rá, amikor, ha a nép döntött volna, akkor az később katasztrófához vezetett volna, vagy amikor ténylegesen ők döntöttek, annak veszedelmes következményei is lettek. Néhányan utalhatnak az amerikai elnökválasztásra is. Ezt azonban egy másik időpontra tartogatom, mert itt most valami nagyon egyszerű dologra akarok rámutatni.
Mi a demokrácia célja? Nos, ez az a kérdés, amelyet nagyon kevesen tettek ez idáig fel, sőt egyetlen demokratikus kormány sem. Mi tehát a demokrácia célja? Ezt nem érthetitek meg anélkül, hogy ne vennétek figyelembe a tudatot. Ismételten szigorúan egyetemesen fogalmazva a történelem során, különösen az elmúlt néhány évezredben nem nehéz észrevenni, hogy hihetetlen mértékű fejlődés ment végbe a társadalomban, különösen a technológia területén, elképzelhetetlen fejlődés történt Jézus idejéhez képest. Nagyon jól tudjátok, hogy Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe, de napjainkban az utazás számtalan fejlett formája közül választhatna. Nem szeretném helyette elmondani, hogy jelenleg mit választana, ezt a döntést inkább ráhagyom. Hatalmas fejlődés ment végbe, ez tagadhatatlan.
Hogyan valósult meg ez a fejlődés? Erre az egyszerű kérdésre egyszerű a válasz: a tudatosság szintjének a felemelkedésével. Itt nem csak tudásról van szó, szeretteim, hanem a tudatosság szintjének az emeléséről. Ha a figyelmetek kiterjedne arra, hogy megvizsgáljátok, hogy 2000 évvel ezelőtt egy átlagember mit tudott, mit gondolt, mit értett meg az életből, és azt ahhoz hasonlítanátok, amit jelenleg egy demokratikus ország lakójaként ért, akkor a tudatosság hatalmas szintű növekedését láthatnátok az emberekben. Nehezen elképzelhető, hogy 2000 évvel ezelőtt milyen korlátozott volt az emberek tudata, mennyire beszűkült világlátással, önismerettel rendelkeztek, ami kihatott arra a képességükre is, hogy feltegyék azt a kérdést, hogy milyen lények is ők valójában. Azóta hatalmas fejlődés ment végbe a tudatban.
Miért alakult ki a demokrácia? Évezredekig a diktatúra volt az uralkodó kormányzási forma. Miért jelent meg hirtelen a demokrácia? Nos, ez csak az emberek tudatosságának az emelkedése miatt történhetett meg. Bizonyos tudományos felfedezésekre tekintve nem olyan nehéz észlelni a kollektív tudat jelenlétét. Erre számos példa akad, amelyeket még tudományos eszközök, tények, kísérletek is igazolnak.
Nem nehéz ráébredni arra, hogy a kollektív tudat, a kollektív tudatosság szintje emelkedett feljebb. Ezek után könnyen ráébredhettek arra, hogy a további fejlődés a kollektív tudatosság szintjének a további emelkedésén múlik. Hogyan is folytatódhatna a fejlődés másképp, ha idáig is az hajtotta előre a folyamatot? Az is könnyen látható azonban, hogy a történelem folyamán számos hatalmi elit nagyon erőszakosan korlátozta azt, hogy az emberek mit tudhatnak, és egyben a tudatosságukat is korlátok között tartották.
A nem túl régi történelemben látható, hogy a kommunista országok komolyan cenzúrázták azt, hogy a lakosság milyen információkhoz férhet hozzá, mivel a vezetőik ráébredtek arra, hogy csak úgy akadályozhatják meg a felkeléseket a Szovjetunióban és a többi kommunista országban, ha a lakosságnak nincs tudomása arról, hogy nyugaton az emberek mennyivel jobban élnek. Ha az emberek tisztában lettek volna ezzel, akkor lehet, hogy fellázadtak volna a helyzetük ellen, de azt gondolták, hogy máshol sem jobb a helyzet. Mint tudjátok, a kínai kormány jelenleg is cenzúrázza az internetet, azt, hogy a kínai nép mihez férhet azon hozzá. Észak Korea kormánya is komolyan cenzúra alatt tartja azt, hogy az emberek mihez férhetnek hozzá a külvilágból. A történelemre visszatekintve az is látható, hogy több, mint ezer éven keresztül a katolikus egyház is cenzúrázta azt, hogy a lakosság mit tudhat, milyen könyveket olvashat.
Egyet feljebb lépve ráébredhettek arra, hogy a hatalmi elit elsődleges fegyverként mindig megpróbálta korlátozni az emberek tudatosságát. Következő lépésként azt mondhatjátok, hogy egy demokratikus kormánynak garantálnia kellene az állampolgárai szabadságát. Ez pedig csak egy módon érhető el, úgy, ha nincs olyan hatalmi elit, amelyről a lakosságnak nincs tudomása, és amely korlátok közé szorítja azt, hogy az emberek mit tudhatnak magáról a hatalmi elitről, vagy más témákkal kapcsolatban.
Éppen ezért egy demokratikus kormány elsődleges feladata az, hogy biztosítsa az embereknek, hogy szabadon és teljes mértékben hozzáférhessenek a társadalmuk működésére vonatkozó információkhoz. Demokratikus állampolgárként jogotok van ahhoz, hogy informáltak legyetek, mert ha nem vagytok azok, akkor hogyan tudtok szabadon döntéseket hozni? Akkor az lehetetlen.
Milyen messzire mentek el az után, ha egyszer ráébredtetek arra, hogy egy demokratikus kormánynak az a feladata, hogy figyelje a társadalmat, hogy észre vegye azt, ha jelen van egy hatalmi elit, amelyről a lakosságnak nincs tudomása, és fedje fel azt, valamint figyelje azt is, hogy ne legyen valami olyan mechanizmus a társadalomban, amely korlátozza az emberek tudását, tudatosságát. Ha egyszer felismertétek azt, hogy ez a felelősség fennáll, utána fogalmazhatjátok meg azokat a követeléseket, hogy a kormánynak, a médiának, az oktatási rendszernek mit kell tennie.
Kizsákmányolás félrevezető információk által
Szeretteim, ez az a pont, amikor nyitottá váltok arra, hogy elgondolkozzatok azon, hogy az embereket a történelem során milyen mértékben zsákmányolták ki félrevezető információk által. Nem csak az információk hiányát értem itt, hanem a helytelen, szándékosan eltorzított információkat is. Ismételten szigorúan egyetemes megfogalmazással élve most megpróbálhatjátok kitalálni, hogy a társadalom mely területeit érintették a szándékosan torz információk. Példaként, hogy hogyan lehet ezt kivitelezni, láthatjátok a legtöbb nyugati demokrácia helyzetét, amelyek közül sokat évszázadokig a katolikus egyház uralt, közülük néhányat pedig a későbbiekben az elmúlt ötszáz év során a protestáns egyház. Ésszerűtlen-e azt vizsgálni, hogy miféle torz információkkal árasztotta el a lakosságot a katolikus és a protestáns egyház?
Majd láthatjátok, hogy sok nyugati országot az elmúlt két-háromszáz évben a materialista tudomány, a materialista világnézet uralt. Ismét feltehetitek a kérdést: „Miféle torz információkkal árasztották el az embereket a materializmus által?” Létezett-e egy olyan hatalmi elit, amely a keresztény vallást kihasználva átprogramozta az embereket, valamint félrevezető információkkal korlátozta is őket?
Nos, nem kell nagy gonddal tanulmányozni a történelmet ahhoz, hogy meglássátok, hogy természetesen létezett. Konstantin császár körül már a kezdet kezdetén megjelent egy hatalmi elit, akik arra akarták használni a kereszténységet, hogy korlátozzák általa a lakosságot. Ez egészen addig folytatódott, míg a katolikus egyház nem kezdte elveszíteni a társadalomra gyakorolt befolyását. Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy ezt lássátok. Arra van csak szükség, hogy hajlandók legyetek feltenni a megfelelő kérdést, és megkeresni a nyilvánvaló választ. A válasz, mint azt sok eset mutatja, akkor válik nyilvánvalóvá, ha a megfelelő kérdést teszitek fel.
Túl nagy lépés-e ezek után, hogy megkérdezzétek, hogy van-e, vagy vannak-e olyan hatalmi elit csoportok, amelyek nemcsak a tudományt, hanem a tudományos materializmust is arra használják, hogy torz információkkal árasszák el az embereket? A válasz természetesen az, hogy igen. Most pedig ezt a kérdést kiterjeszthetitek a gazdaságra is. Létezik-e egy olyan hatalmi elit, amelyik nem akarja, hogy az emberek megértsék, hogy a pénzrendszer hogyan működik? Nos, a demokratikus országok lakosságából hányan értik, hogy a pénzrendszer hogyan működik? Nagyon kevesen. Lehetséges-e, hogy a hatalmi elit van e mögött, akik nem akarják, hogy az emberek értsék, a pénzrendszer működését? Ha ez így van, akkor a hatalmi elit miért nem akarja, hogy a lakosság tudjon arról, hogy a pénzrendszer hogyan működik? Lehetséges-e, hogy azért, mert a hatalmi elit a pénzrendszeren keresztül zsákmányolja ki az embereket, és tudják, hogy, ha az emberek igazán megértenék, hogy a pénzrendszer hogyan működik, akkor nem fogadnák el azt.
Nos, egy demokratikus kormánynak nem feladata-e az, hogy megvizsgálja, hogy a gazdaság valójában hogyan is működik, majd a lakosságot erről tájékoztatva kiderítse, hogy az emberek a jelenlegi gazdaságot akarják-e folytatni, vagy egy jobb rendszert akarnak keresni maguknak? Túlmutat-e ez egy demokratikus kormány feladatkörén? Szerintem nem.
Nyilvános vita a kizsákmányolásról
Tudom, hogy nagyon-nagyon sok olyan ember van megtestesülésben jelen, akik a tudatosságnak arra a szintjére jutottak, hogy felismerték, hogy a társadalmat figyelemmel kell kísérni. Arra kérlek benneteket, hogy intézzetek hívásokat ennek érdekében, vagy legyetek az elöljárói annak, hogy a figyelem azokra az emberekre irányuljon, akiknek arra van szükségük, hogy megszabaduljanak az elit kizsákmányolásától. Ha ez megvalósulhatna, ami reális cél, akkor az hatalmas befolyással lenne a demokratikus országok nyilvános vitáira.
Nem feltétlen valamilyen erőszakos uralkodó elit ellenes felkelésre gondolok itt, mivel nincs erre szükség, nem is ez az elképzelésem. Meg kell értenetek, hogy abban a pillanatban, amikor az emberek egy kritikus tömegének a tudata megváltozik, azzal az egész demokratikus ország tudatszintje változik, amelynek változások lesznek a következményei. Ha azokra az erőfeszítéseimre tekintetek, amelyekkel azt céloztam meg, hogy az emberiségnek szabadságot adjak, akkor szeretteim, mit gondoltok, hogy miért akartam azt, hogy legyen egy olyan időszak, amelynek során az emberek demokratikus államokban élnek? Azért, mert egy demokratikus állam sokkal fogékonyabb a lakosság tudatszintjének alakulására, mint egy totalitárius kormány. De még egy totalitárius kormány is bizonyos szinten fogékonyságot mutat az emberek tudatszintjét illetően. Egy demokratikus állam ennél fogékonyabb. Ha a lakosság tudata megváltozik, akkor a kormánynak is változatnia kell a viselkedésén, a törvényeken, az ügyintézésén és a céljain.
Ezek természetesen mind kapcsolódnak az Aranykor magasabb rendű céljához, amit, mint már mondtam, nem én fogok fentről rátok erőltetni, mintha valami mindenható isten lennék itt fent, aki azonban nem vagyok, és soha sem akartam lenni. Az Aranykort csak akkor lehet létrehozni, ha vannak olyan emberek megtestesülésben, akik azt velem együtt megtársteremtik, az által, hogy ráhangolják a tudatukat az elképzelésekre, és aszerint cselekednek. De hogyan nyilváníthatjuk meg az Aranykort, ha nem rendelkeztek arra vonatkozó elképzelésekkel, azzal kapcsolatos tudatossággal, hogy mi lehetséges?
Mi jelenti azt az elsődleges kizsákmányolást, amit a hatalmi elit erőltetett az emberekre, és ami a történelem során végig nyomon követhető? Pontosan az az állítás, hogy nagyon sok olyan dolog van a Földön, ami megoldhatatlan akadályt, korlátot jelent, amelyeket nem lehet megkerülni. „Nincs mit tenni. Ki fogtok fogyni az olajból, és nem tudtok ellene semmit sem tenni.” Nos, szeretteim, ez az egyik legsúlyosabb formája a kizsákmányolásnak. Minden ilyen korlát megakadályozza az embereket abban, hogy el tudják fogadni azt a tényt, hogy lehetőségük van egy jobb társadalom megteremtésére.
A korlátozások elfogadásának belétek programozása
Menjetek vissza néhány évszázadot a történelemben. Nézzétek meg azt a tényt, hogy azokban az országokban, amelyek most a demokratikus országok közé tartoznak, az emberek java része írástudatlan volt. Nem tudtak olvasni, így nem jutottak magasabb elképzelésekhez. Menjünk most 200 évet vissza a történelemben, és vegyünk egy átlagembert. Próbáljátok elmagyarázni neki, hogy most milyen társadalomban éltek. Ő nem tudná azt elhinni. Teljes utópiának, ábrándnak, fantáziálásnak tartaná. Ti azonban ezt tapasztaljátok meg napi valóságként.
Mindig van elég élelmetek. Nem kell megjelennetek a hűbérúr birtokán, hogy ingyen dolgozzatok neki. Nem kell a rendőrségtől tartanotok. Nem kell azért naponta 16 órát dolgoznotok, hogy fizikailag élve maradjatok. Nem kell gyalogolnotok, ha valahová el akartok jutni. Beülhettek egy autóba, és egy gomb megnyomásával már el is indultok. 200 évvel ezelőtt ki hitte volna ezt el? Ha nagy távolságokra akartok eljutni, akkor egy olyan gépre szálltok fel, amely az égbe emelkedik, szeretteim. Mit gondoltak volna erről az akkori emberek? Azt, hogy a fantázia műve.
Arra mutatok rá, hogy ha 200 évvel visszamennénk a történelemben, akkor láthatnátok, hogy az emberek az akkori tudatszintjükkel nem lennének képesek elfogadni azt, hogy a jelenlegi társadalom megteremtésére van lehetőség. Mire akarok itt ezzel utalni? Arra, hogy jelenleg a legtöbb ember nem képes elfogadni az általam elképzelt Aranykort, amelyről tudom, hogy reálisan megvalósítható. Az emberek semmi féle módon nem képesek elfogadni azt, hogy az az Aranykor tényleg megvalósulhat. Annak ellenére sem, hogy hatalmas technológiai fejlődést tapasztalak meg az elmúlt évszázadban, vagy, hogy számos változást láthattak a társadalomban. Mégsem képesek elfogadni azt az elképzelésemet, hogy mi valósulhat meg az Aranykor során. Ez egy mesterséges állapot, amelyet minden időben a hatalmi elit nyomott rá a lakosságra, mert korlátozni akarja az emberek képzelő erejét, azt a képességüket, hogy el tudják fogadni, hogy mi lehetséges. Ha az emberek többsége valamiről azt hiszi, hogy lehetetlen, akkor gyakorlatilag az tényleg lehetetlenné válik.
Hogyan tudják az emberek az Aranykort elfogadni?
Elsődlegesen én vagyok az a felemelkedett mester, aki a modern világ legtöbb technológiai újdonságának a kibocsájtását támogatta a világban. Miért tettem ezt? Azért, mert tudtam, hogy az emberek néhány száz éve nem képesek a tudatuk szintjén feljebb lépni, és elfogadni az Aranykorral kapcsolatos elképzeléseimet. Ezért olyan mechanikus technológiákat kellett a világra hoznom, amelyek látható és tagadhatatlan hatással rendelkeznek, és amelyek túllépnek azon, amit az emberek még akár évtizedekkel ezelőtt is el tudtak képzelni. Így, amikor látták ezeket a technológiákat, és amikor bebizonyosodott, hogy az, amiről a szüleik azt gondolták, hogy lehetetlen, az lehetséges, nos, akkor fokozatosan meg tudtam nyitni a tudatunkat a nagyobb lehetőségek felé. Ez jórészt sikerült is, de nem történt meg abban a mértékben, hogy az emberek el tudják fogadni az Aranykort annak teljességében, ahogyan én azt elképzelem. Ezért kereslek meg benneteket azzal a kéréssel, hogy intézzetek hívásokat, vizionáljátok a tudatotokban azt, hogy az emberek feljebb jutnak.
Van reális alapja annak, hogy sokan kezdik el megérteni azt, hogy a kizsákmányolás legárnyaltabb és legveszélyesebb formája az, amikor egy kis létszámú hatalmi elit korlátozza a lakosság elképzeléseit, tudatosságát, amikor a hatalmi elit korlátozza azt, amivel kapcsolatban az emberek elhiszik, hogy lehetséges, amiről álmodni mernek. Ennek természetesen csak egyetlen célja van, amit könnyű látni. A hatalmi elit tagjai továbbra is hatalomban akarnak maradni, maguknál akarják tartani a kontrollt, és ahhoz, hogy ezt megtehessék, megpróbálják fenntartani a status quo-t. Hogyan tarthatják fenn a status quo-t? Az által, hogy korlátozzák az emberek éberségét, így az emberek azt hiszik, hogy nincs lehetőségük egy jobb társadalom, egy tökéletesebb állam megteremtésére. „Eljutottunk arra a szintre, ahova lehetett.”
Nem látjátok-e, hogy még a mostani modern világban is az van a kollektív tudatba programozva, hogy eljutottatok arra a magas szintre, ahova el lehetett? Felfedeztetek mindent, amit fel lehetett fedezni. Elértétek a növekedésetek határait. Kezdtek kifogyni a nyersanyagforrásaitokból, ilyen és olyan korlátokhoz értetek el. Ezeknek egyetlen célja van, az, hogy korlátozza az emberek azon képességét, hogy el tudják képzelni, és el tudják fogadni azt, hogy egy jobb jövő vár rájuk. Vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy amit elértünk, az elég, nem kell magasabbra jutnunk, csak fenn kell tartanunk a jelenlegi demokráciákat. Szerintük nincs szükség arra, hogy feljebb lépjetek a direkt, a közvetlen demokrácia szintjére. Csak egy céljuk van ezzel, az, hogy a hatalmi elit hatalomban maradhasson. Milliók képesek ennek felismerésére. Ezek az emberek belül mindannyian tudatában vannak ennek a tudásnak, és amikor eléjük tárjátok, akkor az nyilvánvalóvá válik a számukra.
A demokrácia igazi célja
Mint észrevehettétek, ez idáig úgy beszéltem, hogy nem érintettem a tanításaink ezoterikusabb oldalát, nem szóltam a felemelkedett mesterekről, a bukott lényekről stb. Egyetemes koncepciókról beszéltem, olyanokról, amelyeket az emberek ilyen vagy olyan a szinten képesek felfogni. Egy kicsit tovább is léphetünk, mivel látható az a tény, hogy bármilyen fejlődést ért is el a társadalom, mindig volt egy elit, aki előnyt kovácsolt abból magának. Az általam korábban átadott tanítások alapján nyilvánvalóan látható, hogy létezik egy fennálló hatalmi elit, és a történelem bizonyos időszakában megfigyelhettétek egy-egy feltörekvő elit hatalomra jutását is, amelynek szintén sikerült visszaélnie az emberek bizalmával, és kizsákmányolnia őket. Miután a fennálló hatalmi elittől átvették a hatalmat, ők váltak az új hatalmi elitté.
Segíthettek az embereknek abban, hogy észrevegyék ezt a mintát, amely újra és újra ismétli önmagát. A demokratikus országokban ideje, hogy erőfeszítéseket tegyetek annak érdekében, hogy ráébredjetek arra, hogy annak ellenére, hogy a demokrácia létrejöttével megszűntettétek a király, vagy a császár, vagy az uralkodó osztály hatalmát, létrejött egy olyan feltörekvő hatalmi elit, amely megpróbálja kizsákmányolni a demokráciát, annak érdekében, hogy önmagukat juttassák hatalomhoz és előnyökhöz a lakossághoz képest. Ezért a demokrácia következő logikus lépéseként ezt fel kell fedni, az embereket pedig meg kell szabadítani ezektől a körülményektől.
Hadd utaljak vissza arra a korábbi állításomra, hogy sokan meglepődnek majd azon az állításomon, hogy az emberek tudják, hogy mi a legjobb a demokrácia számára. Miért van ez így? Mint láthatjátok, van egy olyan elit, akik tudatosabbak, képzettebbek, mint az általános lakosság, akkor miért ne tudnák ők jobban, hogy mi a jó az embereknek? Nos, azért nem, mert, mint ahogy korábban elkezdtem mondani, mielőtt kitértem volna valami másra, a demokráciának nem az a célja, hogy egy bizonyos külső állapotot nyilvánítson meg.
Mert mi a demokrácia igazi célja? Az, hogy találja meg a helyét a kollektív tudatosság feljebb emelésében. A demokrácia ugyanis egy kifinomultabb iskola az emberek számára, mint a diktatúra, mivel itt az emberek nagyobb felelősséggel és befolyással rendelkeznek. A történelem valódi célja nem az, hogy egy statikus társadalmat hozzon létre valamilyen végső állapotban, hanem az, hogy folyamatosan feljebb emelje az emberek tudatosságának a szintjét.
Ezt még azok is képesek elfogadni, akik nem hisznek az újra megtestesülésben, a felemelkedett mesterekben, vagy a spirituális célokban. A történelemre tekintve láthatjátok, hogy az emberiség tudatossága folyamatosan emelkedik; miért ne folytatódhatna ez a tendencia? A demokrácia része ennek a folyamatnak. A demokrácia egy olyan kormányzási forma, amely nagyobb felelősséget ró az emberekre, mivel választhatnak, de csak az alapján képesek választani, amit tudnak. Ez azt várja el tőlük, hogy növeljék a tudatosságukat, annak érdekében, hogy jobb döntéseket tudjanak hozni az ország érdekében.
Ha észrevettétek, a demokrácia célja nem az, hogy egy végső állapotot hozzon létre, hanem az, hogy növelje az emberek tudatosságát. Láthatjátok tehát, hogy az emberek tudják a legjobban azt, hogy mi a jó az országuk számára. A demokrácia célja az, hogy lehetőséget adjon az embereknek arra, hogy közvetlenül hatni tudjanak a kormányaikra, és megtapasztalhassák annak jó, vagy rossz következményét. Annak a puszta ténye, hogy az embereknek lehetőségük van arra, hogy döntéseket hozzanak, és lássák azok következményeit, feljebb emeli a tudatosságuk szintjét. Ezért van az, szeretteim, hogy az emberek tudják legjobban, hogy mi a jó nekik, a döntésük pedig az aktuális tudatszintjük alapján történik meg. Mi a legjobb a nemzet számára? Az, ha a lakosság kifejezésre juttatja a jelenlegi tudatszintjét, látja annak következményeit, így lehetőséget kap arra, hogy feljebb emelje a tudatosságát.
Egy bizonyos nézőpontból azt mondhatjátok, hogy nem az emberek tudják legjobban, hogy mi jó az országnak. Szélesebb perspektívából nézve, azonban ők tudják legjobban, olyan értelemben, hogy amit tudnak, vagy amit nem tudnak, azaz mindkettő következményekkel jár, ami arra sarkallja őket, hogy emeljék a tudatosságukat. Ha ráébredtek arra, hogy ez a cél, akkor azt is látni fogjátok, hogy a hatalmi elitnek miért nincs igaza, miért nincs rájuk szükség. De mit tesz a hatalmi elit? Mindig az emberek tudatszintjének emelkedése ellen dolgozik, mivel csak az által tudja őket kontroll alatt tartani.
Miért nem uralkodhat az elit?
Mint láthatjátok, bizonyos értelemben mindig az emberek tudják legjobban, hogy mi a jó az országuknak, mivel a tudatszintjük megnyilvánításának következményeit látva maximális lehetőséghez jutnak annak érdekében, hogy emeljék a tudatosságuk szintjét. Ehhez nem jutnának el akkor, ha egy kis hatalmi elit mondaná meg nekik, hogy mi a helyes út. Lehet, hogy a hatalmi, intellektuális, vagy politikai elitnek igaza van, szeretteim. Az is lehet, hogy az elit éppen jó szándékú emberekből áll. Lehet, hogy helyes elképzelésekkel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy az ország milyen irányba haladjon, de látjátok-e a nézőpontomat? Mindaddig, amíg az emberek legbelül nem látják, hogy nem tettek lépéseket az Aranykor irányába, mivel nem emelték a tudatszintjüket, addig sem egy kis elit, sem a legképzettebb, vagy legspirituálisabb emberek nem nyilváníthatják meg az Aranykort, mivel az alapvetően az emberek tudatszintjén múlik.
Rendelkezhettek számos olyan egyénnel, aki a jelenlegi élete során vagy a spirituális utat követve, vagy anélkül olyan szintre emelte a tudatát, hogy képes általam elképzelésekhez jutni pl. új technológiák vonatkozásában, amelyek a társadalmat előbbre viszik. Én azonban nem áraszthatom ki ezt a technológiát mindaddig, amíg az emberek tudatszintje egy bizonyos szintre nem emelkedik. Ez az egyszerű képlet áll fenn. Tudom, hogy kezdünk túllépni azon, amit a legtöbb ember általános nézőpont alapján képes elfogadni, de én erre a nézőpontra akarom felhívni a figyelmeteket. Egyben azt is kérem, hogy a tudatotokban tartsátok fenn azt az elképzelést is, hogy nagyon sokan újra képesek lesznek az egyetemes perspektíva alapján látni a dolgokat.
Ha ráébredtek egyszer a tudatosság fontosságára, arra, hogy létezik egy kollektív tudat, amelynek a szintje a történelem során, különösen ez elmúlt 2000 évben feljebb emelkedett, akkor feltehetitek azt a kérdést, amelyet eddig nagyon ritkán tettetek fel: „Milyen lények vagyunk mi?” A megtestesülésben lévő emberek milliói viaskodnak jelenleg már ezzel a kérdéssel. Ez az oka annak, hogy közülük sokan az alternatív hírek, az alternatív formájú, vagy New Age formájú spiritualitás után, vagy egyebek után érdeklődnek. Mi ennek az oka? Miért keresgélnek ebben az irányban? Egyszerűen azért, mert a lényük egy bizonyos részében tudják, hogy a hagyományos kereszténység, vagy a tudományos materializmus alapján eddig nem a helyes elképzelést kapták meg azzal kapcsolatban, hogy kik ők.
Így lehetőségetek van arra, hogy hívásokat intézzetek, elképzeljétek, hogy ezek az emberek tudatváltáson mennek keresztül, annak érdekében, hogy ráébredjenek arra, hogy a kollektív tudat feljebb emelésének a következő logikus lépése az, ha egyre jelentősebb mértékben ébredtek rá a tudat, a tudatosság szerepére. Az emberi lények tudatos lények; elsődlegesen tudatos, másod sorban emberi lények vagytok. Más szavakkal, a tudatotok nem az agyműködésetek terméke. A tudatotok túllép a fizikai testeteken. A fizikai testeteken keresztül nyilvánul meg, de több a testnél.
Emberek milliói váltak már nyitottá ennek elfogadására. További milliók állnak készen arra, hogy befogadják ezeket az elképzeléseket, ezért azt mondom: „Nagyon itt van már az ideje annak, hogy a józan eszetek által túllépjetek azon a nézeten, amit a kereszténység adott nektek, bűnös, korlátozott lényeknek. Annak is nagyon itt az ideje, hogy túllépjetek azon a nézeten, amit a tudomány nyújtott nektek, mi szerint fejlett emberszabású majmok, anyagi lények vagytok, akiknek a tudata a fizikai testen túl nem rendelkezik semmilyen kapacitással. Nagyon itt az ideje annak is, hogy a tudomány által kifejlesztett eszközök segítségével vizsgálat alá vonjátok a tudatot, hogy kiderítsétek, hogy milyen lények vagytok ti valójában.”
Mint már említettem, a régebbi demokráciákban az egészségügy terén a legnagyobb kihívást a mentális betegségek jelentik. Mi a mentális betegség? Nos, az szintén a tudatosság hiánya, azon tudatosság hiánya, hogy milyen lények vagytok, mi a tudat, mit jelent tudatos lénynek lenni, hogyan működhettek tudatos lényként. Szeretteim, vessetek egy pillantást az orvostudományra, nézzétek meg, hogy az utóbbi évszázadok során hogyan növeltétek a tudásotokat a fizikai test működésére vonatkozóan, megismerve a fizikai test folyamatainak a részleteit, azt, hogy ásványokra, vitaminokra, hormonokra és egyéb tápanyagokra van szükségetek ahhoz, hogy a testetek működjön. Tényleg olyan nehéz az emberi pszichére tekintve kijelenteni, hogy viszonylag könnyű az emberi test viselkedést feltárni, de sokkal összetettebb dolog az ember pszichológiai viselkedését feltérképezni? Ez azt jelenti, hogy a psziché sokkal komplexebb dolog, mint a fizikai test. Így a fizikai test folyamatait látva nem logikus-e az a felvetés, hogy ideje lenne sokkal többet tudni a pszichéről annál, mint amit idáig felfedeztünk vele kapcsolatban? Éppen ezért nagyon időszerű, hogy hozzákezdjünk ehhez, megszabadulva a materialista előítéletektől, amelyek a tudományt immár 200 éve tartják túszként fogva, mivel az akkori feltörekvő elit átvette a tudomány felett az uralmat, hogy elkülönüljön az egyházat uraló hatalmi elittől.
Itt az ideje, hogy egy demokratikus társadalom, egy demokratikus kormány kimondja: „Semmi dolgunk nincs ezekkel a hatalmi elit csoportokkal, mi fel akarjuk szabadítani az emberek tudatát. Fel akarjuk szabadítani a kollektív tudatot, hogy őszintén megvizsgálhassuk, hogy kik vagyunk, milyen lények vagyunk, mi kell ahhoz, hogy pszichésen jól működjünk?”
Mindez a felszín alatt készen áll arra, hogy megjelenjen, akkor, ha emberek milliói hirtelen felfedezik, hogy ez nyilvánvaló; logikusan ez a következő lépés, amit meg kell tenniük. Ismételten, ennek nincs köze a felemelkedett mesterekhez, vagy egy adott spirituális tanításhoz. Ez ugyanis egyetemes felismerés. Természetesen, ha az emberek hozzákezdenek a tudat objektív tanulmányozásához, akkor számos út nyílik meg előttük. Ha elkezditek felfedezni azt, hogy milyen lények vagytok, akkor ráébredhettek arra, hogy spirituális lények vagytok, akik egy másik valóságból, rezgéstartományból érkeztek. Ezek után, ha a tudomány bizonyos felfedezéseire vettek néhány pillantást, azokra, amelyek már utaltak erre, akkor hirtelen sok más dolog is megnyílik a számotokra.
Az univerzális spiritualitás, amely egyesíti az embereket
Így nem lehetetlen, hogy évtizedeken belül az emberek egyre fokozottabb mértékben kezdenek el tudomást szerezni a spirituális lények és a spirituális valóság létezéséről. Ennek eredményeként hatalmas változás következhet be, ami nem azt jelenti, hogy az emberek hirtelen egy adott vallást, vagy spirituális tanítást kezdenek el követni, ehelyett a spirituális tudás egyetemes teste kezd majd az emberek tudatában megjelenni. Így annak ellenére, hogy lehet, hogy mindezt egy bizonyos szervezet tagjaként, vagy egy bizonyos tanítást követve juttatják majd kifejezésre, látni fogják az embertársaikkal kapcsolatos sok közös jellemzőt, amely az emberek közötti nagyobb egység, együttlét, közösség érzetét kelti majd. Így hirtelen egy váltás következhet be, amelynek eredményeként a spiritualitás már nem osztja majd meg az embereket, hanem közelebb hozza őket egymáshoz, nem egy tanításban, vagy egy mozgalomban, hanem az egyetemes tudatban, ahol az emberek a szíven keresztül kapcsolódnak egymáshoz, amelyről már a korábbi kiáradásokban is volt szó. Ráébrednek arra, hogy bár lehet, hogy más külső hitvilághoz, gyakorlatokhoz és szertartásokhoz kapcsolódnak, közös tudásként tudják, hogy mindannyian spirituális lények. Sok közös van bennük, függetlenül attól, hogy hogyan juttatják azt kifejezésre.
Ez ismét többnyire egyetemes tanítás, bár elvezethet a felemelkedett mesterek szélesebb körű felismeréséhez, a tanításaik elfogadásához is, amelyek sok embert vonzhatnak a tanításaik tanulmányozásához. Ez pedig még jelentősebb váltást idézhet elő a tudatukban. Megnyithatja az utat a bukott lények létezésének egy sokkal szélesebb körű felismeréséhez, valamint ahhoz, hogy szükség van arra, hogy túllépjenek egy bizonyos tudatszinten ahhoz, hogy ezeket a lényeket el lehessen távolítani a bolygóról. Nagyon sok minden történhet az után, miután túljuttok azon a kritikus ponton, amelynek során a demokratikus országok felismerik, hogy az az elsődleges felelősségük, hogy az emberek tudatosságának a szintjét feljebb emeljék, hogy az emberek egyre több szabad döntést tudjanak meghozni. Mert csak az az ember tud igazán szabad döntéseket hozni, aki tudatában van a lehetőségeinek, valamint a lehetőségei következményeinek.
Minden idők hatalmi elitje, beleértve a demokratikus országokéit is, mindig azt akarta, hogy az emberek úgy írják alá a szerződéseket, hogy nem olvassák el a kisbetűs részt. Ideje hagyni, hogy az emberek elolvashassák az apró betűs részt, és eldönthessék, hogy alá akarják-e írni a szerződést a hatalmi elittel. Ha nem, akkor a demokratikus ország kormányának a felelőssége az, hogy elvegye a hatalmat az elittől, és visszaadja azt az embereknek. Mi más lenne a felelőssége? Hogy lehetne egy demokratikus kormányzatnak az a feladata, hogy fenntartsa azt a status quo-t, ahol a hatalmi elit uralja és kizsákmányolja az embereket?
A kizsákmányolás legsúlyosabb formája
Ha visszatérünk a kizsákmányolás témájához, akkor láthatjátok, hogy az emberek legárnyaltabb kizsákmányolása az, amikor téves információkkal programozzák át őket azzal kapcsolatban, hogy milyen lények ők, mi a saját tudatuk és a kollektív tudat valós lehetősége, és milyen lehetőségük van egy jobb kor megteremtésére. Ez nagyon súlyos, nagyon alattomos formájú kizsákmányolás, amelynek során téves információk alapján zsákmányolnak ki benneteket azzal kapcsolatban, hogy kik vagytok.
Arra kérlek benneteket, hogy legyetek ennek a tudatában, emeljétek a tudatosságotok szintjét, intézzetek hívásokat, és szeretteim, látni fogjátok, hogy a kollektív tudat emelkedésében egy áttörés jön majd létre. Ennek eredményeként változások következnek be a demokratikus államokban, amelyek legtöbbje itt Európában veszi kezdetét. Ezért kapjátok ezt az üzenetet is itt. Természetesen Európa nem az egyetlen olyan hely a világon, ahol ez az áttörés megtörténhet, de bizonnyal az a hely, ahol nagyon sokan készen állnak, ahol nagyon sokan testesültek meg, mert mi is az elsődleges követelménye az ilyen változások megtörténésének? A nyílt vitákra való hajlandóság, a különböző témák megvitatásának a lehetősége, az az állapot, amikor a társadalomban nincsenek olyan tabuk, amelyekről ne lehetne beszélni.
A hatalmi elit másik fegyvere ugyanis, a tabuk létrehozása, amikor azt gondoljátok, hogy: „erről nem beszélhetünk.” Látnotok kell, hogy a demokráciában nincs, nem lehet, nem szabad, hogy legyen, egyetlen olyan téma sem, amiről ne lehetne beszélni. Mert pontosan azon témák mögé, amelyekről nem szabad beszélni, rejtőzik el a hatalmi elit, és korlátozza az embereket. Az ezen való túllépés beszélgetéssel veszi kezdetét, amely utat nyit a tudatosság feljebb emeléséhez, a tudatosság szintjének az emelkedése pedig a fizikai világ változásainak a közvetlen oka. Ez mindig így volt, és mindig így lesz. Valójában közel állunk ahhoz, hogy a lakosság egy jelentős része felismerje ezt, felismerje a tudat szerepét a fizikai körülmények megteremtésében és megnyilvánításában. Ehhez a váltáshoz nagyon sokan közel állnak már. Sokan meg is valósították, igen sokan pedig közel állnak ahhoz, hogy megtegyék.
Mint már elhangzott, a tudat az első, amely megelőzi a fizikai megnyilvánulást. Ha ezt tudjátok, ha eljutottatok ennek felismeréséhez, és ha felelősséget vállaltok a saját tudatosságotokért, akkor tudjátok megszabadítani magatokat mindenfajta kizsákmányolástól. Ha nem tudatosítjátok magatokban, hogy a tudat megelőzi a fizikai megnyilvánulásokat, akkor nem tudjátok magatokat megszabadítani sem az egyik, sem a másik, sem a következő elittől.
A szívem őszinte köszönetét fejezem ki a jelenlétetekért, azért, hogy hajlandók voltatok megnyitni a tudatotokat, a csakráitokat annak érdekében, hogy hangszóróként működhessetek, hogy a kollektív tudatba sugározzátok az elképzeléseimet, a rezgésemet, a Lényemet és a Jelenlétemet. Valójában ez egy erős kiáramlás volt, hálás vagyok a részvételetekért. Természetesen sok mondanivalóm van még az Aranykorral kapcsolatban, amelyeket a megfelelő időben nyilvánítom majd meg. Most azonban hála és szeretet nektek.
Ugrás a lap tetejére
Újdonságok:
Az INV24 Mihály Arkangyal védjél meg invokáció lefordításra került. Mivel igen jelentős spirituális védelmet képvisel, ezért minden spirituális érdeklődésű olvasónak nagy segítségére lehet. Az invokációkat a mesterek ajánlása alapján 9 egymást követő napon érdemes elmondani a hatékonyság érdekében.
2021-09-14 10:28:35
A 2021-es évre vonatkozó Gautama Buddha, Mária Anya és St. Germain üzenet lefordításra került.
2021-04-08 13:20:31
A jelenlegi nemzetközi közegészségügyi helyzetre való tekintettel Kim Michaels az Astrea Elohimhoz szóló egyik invokációját átalakította úgy, hogy azt most felhasználhatjuk a koronavírus elleni spirituális védelemre. WINV38 Invokáció Astreához a koronavírus felemésztése érdekében Aki teheti, kapcsolódjon be egy kezdeményezésbe, amely Észtországból indult ki a mai napon, és úgy szól, hogy mondjuk közösen a fenti invokációt reggel, vagy este 8 órakor, vagy mindkét időben. Isten áldjon mindenkit és a Földet!
2021-03-31 23:40:05
Gautama Buddha 2020-as újévi üzenete lefordításra került.
2020-03-10 21:07:59
Az 1.04 Hívás a Nagy Isteni Vezetőhöz novéna lefordításra került, amely a Teremtői tervünk megismerésében nyújt segítséget.
2020-01-24 18:01:53
