A vallás álruhás sátánizmus-e?
TÉMA: A spiritualitás és a vallás közötti különbség – a misztikus megközelítés lényege – a Buddha által tanított spirituális megközelítés – az érzékelésünk és a tudatállapotunk – megkérdőjelezés és az érzékelés kitágítása – túl a normális tudatállapoton – a Felemelkedett Mesterek a hierarchikus tanítóink és nem idolok, akiket imádnunk kell – a Felemelkedett Mesterekre hangolódás – a vallás és a sátánizmus – az Atya és az Anya bölcsessége – a férfi és a női oldal elferdítése – Krisztus segít a transzcendenciában – hogyan ferdítette el Lucifer az Atyai oldalt – nincs végső tapasztalat – minden tanítást befolyásolja a kulturális környezet – a 2014-es év gondolatformája
A Felemelkedett Gautama Buddha újévi üzenete Kim Michaels-n keresztül 2014. január 1.
Gautama VAGYOK! Milyen téma ötlik elsőként a Buddha tudatába ezen a különleges napon az új év első napján? Természetesen az, hogy a 2014-es évet a Második Sugár beavatásai dominálják, mely sugarat gyakran az Isteni Bölcsesség Sugarának is nevezik. Milyen beavatások járnak együtt ezzel? Mit jelentenek ezek a világ számára? Mit jelentenek ezek a számotokra egyénileg spirituális emberként?
A spiritualitás és a vallás közötti különbség
Kezdésként tűnődjünk el a spiritualitás és a vallás közötti különbségen. Mi, felemelkedett mesterek, természetesen nem a vallás támogatói vagyunk, ahogy azt rólunk általában hiszik a földi világban. Miért nem támogatjuk a vallást? Mert a vallás elkülöníti az embereket az Istenüktől, a Buddhától, a belső megtapasztalások valóságától. A vallás, a Földön ismert formájában, az országokat, kultúrákat és civilizációkat uraló széles körben ismert vallások nem Istentől származnak, nem a spirituális valóságból erednek.
Tudom, hogy ez az állítás sokakat megdöbbent, és a tiltakozásukat válthatja ki, azzal érvelve, hogy biztosan kijelenthető, hogy az ő vallásuk közvetlen isteni kinyilatkoztatásból ered. Valójában számos főáramlatú vallás állítja magáról azt, hogy isteni kinyilatkoztatáson alapul. Ennek ellenére ezek a főáramlatú vallások nem isteni kinyilatkoztatásokon alapulnak, hanem azok emberi magyarázatain, és ebben rejlik a különbség.
A spiritualitás, vagy hívhatjuk miszticizmusnak, azért különbözik a vallástól, mert a miszticizmus és a spiritualitás nem arra törekszik, hogy elválasszon benneteket az Istenetektől, a magasabb tudatszint közvetlen belső megtapasztalásától, vagy a saját belső lényeteknek, a tiszta észlelésnek a közvetlen belső megtapasztalásától. Ez a mindennél fontosabb különbség, és ez az a beavatás, amellyel az emberiség az új év során, és a további években szembe kell, hogy nézzen. Új ciklus hajnala ragyog a Földre, és ideje, hogy az emberek egyre nagyobb számban különösen a lakosság felső 10%-ból, de az általános lakosság 80%-ából is, ráébredjenek a vallás és a spiritualitás, vagy miszticizmus közötti különbségre.
A misztikus megközelítés lényege
Mi tehát a spiritualitás misztikus megközelítésének lényege a vallásos megközelítéssel szemben? A vallás azon az alapvető koncepción alapszik, hogy különbség, távolság, elkülönülés van az anyag és a szellem, az ember és az Istene, valamint a magasabb valóság spirituális lényei között.
Azt mondhatjátok, ha filozofikus hajlammal rendelkeztek, hogy a jelenlegi helyzetem, amelynek során ezt az üzenetemet egy külső hangot képviselő közvetítőn keresztül juttatom el hozzátok, megerősíti ezt az alapvető meggyőződést. Ezzel az állítással én nem ellenkezem, ha nem értitek a spiritualitás és a vallás közötti különbséget.
Már korábban a mai nap során ezt a közvetítőt annak kijelentésére inspiráltam, hogy ha a spiritualitás nem válik a bensőtökké, akkor vallás lesz belőle.
A ránk köszöntő új ciklus során egyre több embernek kell ráébrednie arra a különbségre, amely a spiritualitásnak a távolság illúzióján alapuló és azt fenntartó formája, valamint a valódi spiritualitás között van, amely spiritualitás arra törekszik, hogy az egyén a távolságon túljutva közvetlen tapasztalatot szerezzen meg a magasabb tudatszint valóságáról, a magasabb valóságról és a magasabb spirituális lények valóságáról önmagán belüli közvetlen megtapasztalásokon keresztül.
A Buddha által tanított megközelítés
A vallás tantételeket és dogmákat hoz létre, amelyek azt állítják, hogy amennyiben hisztek bennük, akkor a mennybe juttok, ha pedig megtagadjátok azokat, akkor a pokolba kerültök. Ennek eredményeként az emberek abba a helyzetbe kerülnek, hogy vagy el kell fogadniuk, vagy tagadniuk kell valamit, ami nem a saját tudatuk része. Mit próbáltam én 2500 évvel ezelőtt tanítani? Azt, hogy önmagatokba kell tekintenetek ahhoz, hogy a tudatotok mesterévé válhassatok, és rá kell ébrednetek arra, hogy a spiritualitás kulcsa az, ha feljebb emelitek a tudatszinteteket. Ez pedig nem a külső tanításokat követve valósul meg.
Nem tudtok róla, mert jórészt eltűnt a történelem során, de a hindu vallás brahminjai szembeszálltak velem és a tanításaimmal. Nem voltak olyan radikálisok, mint akik Jézussal szálltak szembe, és akik keresztre feszítették őt, bár meglehetősen közel jártak hozzá. Mindent megtettek, amit megtehettek, hogy nyilvánosan elhiteltelenítsenek, amíg köztük jártam a Földön. Ha elérhető lett volna egy fejlettebb kommunikációs technika, akkor sokkal szélesebb körben el tudtam volna terjeszteni a tanításaimat, és akkor még inkább azon dolgoztak volna, hogy hiteltelenné tegyenek, mint ahogy mindig ezt teszik a Fény igaz képviselőivel. Azok ők, akik valójában mindig arra törekednek, hogy elhiteltelenítsenek minden olyan tanítást, amely az emberiség spirituális valóságra-ébredését szolgálja a vallási illúziókkal szemben.
Miért fogadják el az emberek a meggyőződésüket?
Ha külső tanítást fogadtok el, mit tesztek valójában? Olyan dologban hisztek, amelynek valóságát önmagatokban nem tapasztaltátok meg. Ez szintén egy olyan állítás, amelyet sokan visszautasítanak, most azonban ismétlem, itt a lehetősége a mélyebb aspektusok megvitatásának.
Bizonyos értelemben kijelenthetjük azt, hogy az emberek azért hiszik azt, amit hisznek, mivel a valóság bizonyos megtapasztalása azt eredményezte, hogy a meggyőződéseiket ne meggyőződéseknek fogadják el, hanem valamilyen szintű valóságnak, vagy uralkodó ténynek. A hindu vallás brahminjai, ugyanúgy, mint a zsidó vallás írástudói és a farizeusai teljes mértékben meg voltak győződve arról, hogy a vallásuk, az értelmezésük, az írásaik valósak. Ha azt mondtátok volna nekik, amit én éppen a vallás és a spiritualitás közötti különbségről állítok, akkor ellenszegülve azt mondták volna, hogy számukra a belső megtapasztalásaik mutatták meg a hindu vallás valóságát. Ez igaz is.
Emberként sokféle alapvető pszicho-spirituális szükségletettel rendelkeztek, amelyek nem általánosan ismertek a nyugati kultúrában. Az egyik ilyen szükségletetek az, hogy valamilyen alapra kell helyezkednetek ahhoz, hogy emberként tudjatok működni az anyag világában. Ha nem rendelkeztek pszicho-spirituális alappal, akkor nem tudtok normálisan működni. Ekkor lehet, hogy kényszerzubbonyban végzitek, vagy oda juttok, hogy különböző vegyi-, vagy más anyagokkal, vagy más módszerrel próbáljátok meg tompítani a tudatotokat. Esetleg az anyagi javak megszerzésére irányuló végtelen versenybe vetitek bele magatokat, hogy elfedjétek a belső bizonytalanságotokat.
Minden embernek szüksége van valamilyen alapra, valamire, amit valóságként fogad el, vagy hisz el. Hogyan juttok el arra a pontra, hogy egy vallásos írást, vagy politikai ideológiát, vagy materialista filozófiát valósnak fogadjatok el? Hogyan lehetséges az, hogy néhányan azt állítják, hogy belső megtapasztalásuk eredményeként hiszik azt, hogy a Biblia Isten szó szerinti kinyilatkoztatása, míg mások szintén a belső tapasztalataikra hivatkozva állítják a vallás hamisságát, és azt, hogy a világ teljes mértékben materiális?
Ennek a talánynak, ami sok ember számára nem is talány, de még több ember számára elgondolkodásra késztető rejtély, a megoldása az, hogy a belső megtapasztalásaitok a jelenlegi tudatszinteteken alapulnak. Ezt magyarázom el a Dhammapada nyitó versében.
Az érzékelésetek és a mentális állapototok
A lényetek magasabb szintjein található az, amelyet én tudatállapotnak neveztem. Ezt a modern felemelkedett mesterek nevezéktanában önazonosság testnek nevezzük. Az önazonosság testetekben fogadjátok magatokba az életszemléleteteket, valamint önmagatoknak a világhoz és esetleg Istenhez viszonyított érzékelését.
A legtöbb ember azonban nincs ennek tudatában. Valójában a legtöbb spirituális tanítvány, de még legtöbben a felemelkedett mesterek tanítványai közül sincsenek tudatában ennek. Ahhoz, hogy ezt a tudatosságot elérhessétek, sok munkára van szükségetek az energia testetek, a csakráitok megtisztítása területén, valamint meditáció és odafigyelés szükséges ahhoz, hogy felfedjétek az önazonosságotokkal kapcsolatos mélyebb meggyőződéseiteket. Ez az a munka, amelyen az elkövetkező években dolgoznotok kell ahhoz, hogy teljesíteni tudjátok a felmerülő kihívásokat.
Az önazonosság szinten jelenlévő tudatállapototok az, ami megjeleníti azt, amit én a Dhammapada-ban érzékelésnek nevezek. Az érzékeléseteket a gondolataitok, a tudatos meggyőződéseitek, az érzéseitek jelentik, vagy még inkább az érzéseitek az érzékeléseteknek a következménye, az eredménye. A világba belekerülve, a világot érzékelve látjátok meg a világot. A világ-érzékeléseteket a magasabb tudatállapototok határozza meg, amely az önazonosság testetekben van jelen. Nem vagytok azonban tudatában annak, hogy a tudatállapototok megszínezi az érzékelésetek. Azt gondoljátok, hogy az érzékelésetek valós, mert nem vagytok tisztában azzal, hogy az érzékelésetek a tudatállapototokból adódik, az eredményezi az adott képet, vagy tudati képet. Azt hiszitek, hogy az érzékelésetek azt a világot mutatja meg nektek, amilyen az valójában.
(Megjegyzés: A felemelkedett mesterek azt tanítják, hogy a tudatnak négy szintje létezik, fentről lefelé ezek az önazonosság-, a mentális-, az érzelmi- és a fizikai szintek. Az önazonosság szintjén az érzékelés és a tudatállapot átszövi egymást, vagyis az alap tudatszintünknek megfelelően érzékeljük a világot. Például: érzékelhetjük annak az illúziónak alapján a világot, hogy mi elkülönült lények vagyunk. Az önazonosságunk
szintjén jelenlévő érzékelésünk hozza létre a mentális szintű tudatállapotunknak az alapját. A mentális szinten jelenlévő tudatállapotunk azonban nem képes felülírni, vagy megkérdőjelezni az önazonosságunk szintjén jelenlévő tudatállapotot, vagy érzékelést.)
Az önazonosság szinten jelenlévő tudatállapototok befolyásolja azt, hogy hogyan látjátok a világot ezen a szinten. Ugyanakkor ez teremti meg az érzelmi szintetek tudatállapotát is. Nem kérdőjelezhetitek meg a mentális szinteteket, ha az érzelmeitekre összpontosítotok, és ugyanez igaz a fizikai szintetekre nézve is. A spirituális út az a folyamat, amelynek során kiszabadítjátok a tudatotok lényegét az alsóbb szintekről, és egyre nagyobb odafigyeléssel követitek nyomon azt, hogy mi megy végbe a tudatotokban. Elsőként azt veszitek észre, hogy az érzelmeitek hogyan alakítják ki a cselekedeteiteket, később azt, hogy az érzelmeitek hogyan érkeznek meg a gondolataitok irányából, majd pedig azt, hogy a gondolataitokat hogyan teremti meg az önazonosság érzetetek. Végül, megszabadíthatjátok magatokat az elkülönült énetektől, és tudatára ébredhettek annak, hogy forma nélküli spirituális lények vagytok.
Kérdőjelezzétek meg, és terjesszétek ki az érzékeléseteket
Ha magatokat az önazonosságotok szintjén elkülönült lényként látjátok, aki külön vált az Istenétől, a világtól, akkor fogékonnyá váltok azon vallásokra, amelyek megerősítik ezt az Isten és az ember közötti elkülönülés koncepcióját. Ilyen lehet a buddhizmus, a hinduizmus, az iszlám, a kereszténység, vagy bármely más vallás. Ennek eredményeként egy olyan személy, aki azt állítja, hogy spirituális, vagy misztikus belső megtapasztaláshoz jutott, a belső élményei számára azt mutatják, hogy az a vallás, amelyben hisz, az hiteles, annak az írásaik valósak. Teljes mértékben meg van győződve arról, hogy ez így is van.
A spirituális út egyik legnagyobb kihívása az, hogy eljussatok arra a pontra, ahol a tudatotok magasabb szintjein megértitek azt, hogy nem hihettek az érzékeléseteknek. Mindannyian, akik spirituális emberek vagytok, kezditek elsajátítani ezt a tudást, mivel tudjátok, hogy a fizikai érzékszerveitek nem megbízhatóak. Ezért nyíltatok meg annak az elképzelésnek az irányába, hogy van valami a fizikai világon túl, túl azon a világon, amelyet az érzékszerveitekkel érzékelni tudtok. Annak ellenére, hogy nem látjátok a spirituális világot, nyitottak vagytok annak befogadására, mivel olyan belső megtapasztalásokon mentetek keresztül, amelyek azt jelzik, hogy van valami az anyag valóságán túl, vagyis túl azon, amit a legtöbb ember normális, vagy emberi tudatnak nevez.
Látjátok-e, hogy miről beszélek? Sok olyan vallásos ember van, aki vég nélkül vitatkozik a hit, a meggyőződés értékén, ám a hit és meggyőződés nem meghatározó faktorai annak, amit az élettel kapcsolatban magatok számára elfogadtok. Az érzékelésetek a meghatározó tényező.
Azt gondolhatjátok, hogy egy bizonyos megtérési tapasztalathoz jutottatok, azért váltatok nyitottá egy adott vallásra, mint ahogyan ezt sokan a nyugati világban Jézusra rátalálva állítják. Azt gondolhatjátok, hogy ez a megtapasztalás tesz benneteket hívővé, de valójában a tapasztalat központi aspektusa az, hogy egy villanásnyi pillanatra a tudatotok képessé vált arra, hogy hozzákapcsolódjon valamihez, ami túlmutat a normális érzékeléseteken. Megtapasztaltátok a különbséget a normális érzékelésetek és valami magasabb között. Ez a „valami magasabb” valósabbnak tűnt, mint a normál tudatállapototok.
Ha nem értitek meg azt, hogy az érzékeléseteket még a magasabb tudatállapototok is meg tudja színezni, akkor azt gondolhatjátok, hogy a megélt tapasztalatotok tiszta tapasztalat volt, esetleg egy végső megtapasztalás. Nagyon sok olyan spirituális és vallásos ember van, de még a felemelkedett mesterek tanítványai közül is sokan vannak olyanok, akik a normál tudatállapoton túli valós megtapasztaláshoz jutottak. Ennek ellenére nem értik meg azt a mindennél fontosabb igazságot, hogy még egy valós megtapasztalás sem szükségszerűen azonos a végső megtapasztalással.
Túl a normális tudatállapoton
Egy valós tapasztalat lehet, hogy túlmutat a normál tudatállapototokon, de lehet, hogy nem. Csak az úton már egy bizonyos szintre emelkedve lesztek képesek arra, hogy megkérdőjelezzétek, és kiterjesszétek a tudatállapototokat.
Láthatjátok, hogy egy adott személyt hogyan befolyásolhat pl. egy karizmatikus prédikátor, vagy guru, akinek a hatására az megtér. A személy kibillenve anormál érzékelési szintjéből olyasmit tapasztal meg, amely valósabbnak tűnik, majd pedig elköveti azt a hibát, hogy azt gondolja, hogy mivel az adott megtapasztalás egy bizonyos külső kontextus eredménye, ezért annak valósnak kell lennie. Így az adott személy nyitottá válik arra, hogy mindent elfogadjon, amit az adott prédikátor, vagy guru mond, ahelyett, hogy a magasabb valóságról megszerzett tapasztalatát kiindulási pontként használná fel ahhoz, hogy egyre több ilyen tapasztalathoz jusson, egészen addig, amíg meg nem tapasztalja azt, hogy azok semmilyen földi hitrendszerhez sem kötődnek.
Mint korábban már említettem, az a spiritualitás, amely nem válik a bensőtökké, az vallássá lesz. Mi, felemelkedett mesterek, már jó ideje olyan tanításokat nyújtunk, amelyeket bizonyos nézőpontból spirituális tanításoknak nevezhetünk, mivel az a céljuk, hogy számotokra közvetlen, belső megtapasztalást nyújtson, hogy hozzákapcsoljon valamihez, ami túl mutat a normális tudatállapototokon. Ha az általunk nyújtott tanításokat és eszközöket azonban nem arra használjátok, hogy az érzékelésetek fölé emelkedjetek, és hozzákezdjetek a tudatállapototok megkérdőjelezéséhez, akkor valójában nem teszitek magatokévá, nem internalizáljátok a spirituális tanításokat. Ezért az adott spirituális tanítás számotokra fokozatosan külső vallássá alakul át, amelyet követni lehet. Lehet, hogy azért kezditek el követni, mert a normális érzékeléseteken túlról szereztetek valós tapasztalatot, viszont nem léptek tovább, és nem emelitek az érzékeléseteket folytonosan tovább az által, hogy megkérdőjeleznétek a mögöttes tudatállapototokat.
A felemelkedett mesterek a hierarchikus tanítóink, nem pedig idolok, akiket imádnunk kell
Szeretteim, nem látjátok-e, hogy mi, felemelkedett mesterek, a tanításainkat nem szándékozzuk főáramlatú, vagy egyeduralkodó vallássá alakítani? Ez teljes mértékben lehetséges volna l azt a tényt figyelembe véve, hogy az általam 2500 évvel ezelőtt nyújtott tanításból főáramlatú vallás lett, Jézus 2000 évvel ezelőtti tanítása pedig szintén főáramlatú vallássá alakult.
Óvakodjatok attól, ami abból jönne létre, ha a felemelkedett mesterek és a tanításaik valaha főáramlatúvá válnának. Óvakodjatok attól, mert ami egy adott tanítást főáramlatúvá tesz, az ellentéte annak, ami most perem tanítás, amely csak azoknak tetszik, akik hajlandóak megkérdőjelezni az érzékelésüket, vagy a tudatállapotukat.
Szeretteim, mi a felemelkedett mesterek vagyunk. Nekünk nincs szándékunkban uralkodni rajtatok. Nem vágyunk arra, hogy bármilyen módon közétek és az Istenetek közé álljunk. Nem akarjuk, hogy minket imádjatok a Teremtő előtt, Őt megelőzően. „Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.” Nem kívánunk Istenekké válni, akik az elképzeléseitekben a Teremtőt megelőzve állnának előttetek.
Ismerjük azonban a hierarchia valóságát, és azt, hogy ahhoz, hogy Istenhez eljussatok, keresztül kell haladnotok a hierarchián. Ez azt jelenti, hogy mi vagyunk a legközvetlenebb kapocs felettetek a hierarchián belül, ezért nem juthattok el Istenhez anélkül, hogy rajtunk keresztül ne haladnátok.
Vannak olyanok a Földön, akik azt állítják, hogy a felemelkedett mesterekre nincs szükség, vagy, hogy imposztorok volnánk, akik pontosan arra törekednek, hogy magukat az emberiség és Isten közé tegyék a magasba. Nem mi vagyunk azok, akik magukat az emberek és Isten közötti magasságba teszik, hanem Isten az, aki bennünket az emberek és Isten közé helyezett. Nem mintha mi az emberek és Isten közé állnánk. Ti azonban, emberi lényként a Földön megtestesülve, nem alakíthattok ki közvetlen kapcsolatot a Teremtővel anélkül, hogy a felemelkedett mesterek és a magasabb lények hierarchiáján keresztül ne haladnátok.
Képesek vagytok azonban arra, ahogy már mondtuk, hogy a Tudatos Én segítségével túllépjetek a jelenlegi érzékelési filtereteken, és arra is, hogy a tudatállapototokon túlra is eljussatok. Megtapasztalhatjátok magát a Teremtőt, de ez nem úgy történik meg, hogy közvetlenül hozzá juttok el, és semmi sincs közben. A hierarchia láncolatán keresztül jutva értek el oda. Lehet, hogy mindezt nem észlelitek. Vannak olyan emberek, akik valós tapasztalathoz jutottak a Teremtővel kapcsolatban, és akik nem voltak tudatában annak, hogy az általuk megtapasztaltakat a hierarchikus lények segítették, akik az emberiség és Isten közötti láncolatban vannak jelen. Ennek egyszerű oka van. Nekünk nincsen olyan vágyunk, hogy közétek és Isten közé álljunk. Ha képesek vagytok a tudatszinteteket felemelni, akkor mi átlátszóvá válunk, és ezért lehetséges, hogy nem vesztek észre bennünket. Ez teljességgel rendben van. Nem azért vagyunk itt, hogy bizonyítsunk.
A felemelkedett mesterekre hangolódva
Azért vagyunk itt, hogy az emberiség tudatában legyen annak, hogy bennünket a természetes, Isten által megtervezett módon felhasználva, sokkal könnyebben juttathatjátok el magatokat olyan igaz spirituális tapasztalatokhoz, amelyek nem akasztják meg a fejlődéseteket, és nem tesznek benneteket vallások követőivé. Mi ehelyett azon igyekszünk, hogy belőletek olyan misztikusok váljanak, akik nem torpannak meg, akik soha nem elégednek meg az anyag világában semmivel, még az anyag világában nyújtott tanításainkkal sem, mivel azok is csak lépőkövekként szolgálnak a közvetlen tapasztalatszerzésekhez.
Mint ennek az üzenetnek a közvetítője számára tény, sok valós megtapasztalást szerzett a felemelkedett mesterek által. Visszatekintve azonban láthatja, hogy az első megtapasztalása bár valós élmény volt, de megszínezte azt az adott időre jellemző érzékelése és az akkori tudatállapota.
Ő azonban jelenleg is hajlandó beismerni azt, hogy most is megszínezett érzékeléssel és tudatállapottal rendelkezik. Mindaddig ugyanis, amíg testben vagytok jelen, valamilyen mértékű színezet fennmarad. Ez elkerülhetetlen. Ez rendben is van, mivel jelzi az embereknek azt, hogy mindannyian rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek velünk. Az a tény, hogy egy személy az általánosnál magasabb szintű kapcsolatot tudott kialakítani velünk, ne állítson meg másokat abban, hogy saját belső kapcsolatukat kialakítsák.
A vallás és a sátánizmus
Mi a vallás, szeretteim? Nos, a rideg valóság az, hogy a legtöbb főáramlatú vallás a Földön sátánizmus álruhában.
Hogyan állíthatok egy ilyen megdöbbentő dolgot? Ez nagyon egyszerű, ha megértjük azt, hogy mi a Sátán. Szeretteim, a nyugati kultúrában a Bibliára, a keresztény tanításokra és a Jelenések könyvére alapozva keletkezett a Luciferrel és Sátánnal kapcsolatos koncepció, bár az utóbbinak inkább a neve ismert.
Hadd próbáljak meg rövid betekintést adni a Lucifer és Sátán közötti különbségről. Ők képviselik valójában a teremtés legalapvetőbb elemei két aspektusának az eltorzítását, vagyis a jin és jangként jelzett két erővel való visszaélést, amelyet gyakran férfi és női erőnek, vagy Alfának és Omegának neveznek. Lucifer ferdítette el az Alfa, a férfi aspektust, míg Sátán a női, az Omega aspektust.
Ez az, amit képviselnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindezt csupán két adott lény tette, de a nyugati világban használt kulturális háttér felhasználásával azt mondhatjuk, hogy Sátán képviseli a teremtés női elemének elferdítését, Lucifer pedig a férfi erővel való visszaélést. Az ezzel a két elemmel való visszaélés eredménye az, hogy nem találjátok az egyensúlyt, a középső utat. Ha nem leltek rá a középső útra, akkor pedig nem tudtok valódi spirituális fejlődést elérni. Nem emelkedhettek fel a Földről. Nem léphettek be a magasabb valóságba, nevezzétek azt Nirvánának, Mennyországnak, vagy bármi másnak.
De miért mondom azt, hogy a legtöbb földi vallás álruhás sátánizmus? Azért, mert elferdítették a teremtés női aspektusát, a teremtés női erejét. Ez az a beavatás, amely alapvetően uralja majd a 2014-es és a rá következő éveket. Itt az ideje, hogy az emberiség megértse az anya bölcsességét, amelyet a keresztény, misztikus hagyomány Isteni Bölcsességnek nevez. Talán hallottatok már a Pistis Sophia elnevezésű írásról, amely erről a koncepcióról szól. Vannak azonban más források is, ezért kíséreljük meg annak értelmezését, hogy mit is jelent az Anya bölcsessége.
Az Atya és az Anya bölcsessége
Az Atya bölcsessége azt jelenti, hogy Isten teremtőtársai vagytok. Szabad akarattal rendelkeztek. A Föld számára kialakított körülmények paraméterein belül a Szabad Akarat Törvénye arra kötelez benneteket, hogy a szabad akaratotokat gyakorolva kísérletezzetek. Ennek a törvénynek azonban az is része, hogy learassátok azt, amit elvetettetek, vagyis a karmátokat. Megtapasztaljátok ugyanis mindazokat a körülményeket, amelyeket a szabad akaratotok felhasználásával a tudatotok teremtőtársi képességeit alkalmazva kivetítetek.
Az Alfa aspektusnak megfelelően szabad akarattal rendelkező teremtőtársak vagytok, akiknek joguk van ahhoz, hogy a teremtőtársi képességeikkel kísérletezzenek abban a környezetben, amelyben megtestesültek. Az Omega aspektus, az Anya bölcsessége pedig azt jelenti, hogy minden döntésetek bizonyos időben és térben elhúzódó következményekkel jár. Ez azt jelenti, hogy ha egy bizonyos döntést hoztok, akkor azt nem tehetitek azonnal semmissé, mivel az általatok az anyagi világegyetem négy szintjébe kiküldött impulzus végigáramlik a szinteken, és utána tér vissza hozzátok. Visszatérve azonban nagyon korlátozhatja azt a képességeteket, hogy teljes mértékű szabad döntéseket hozhassatok a legújabb karmátok visszatértekor.
Az férfi és a nő oldal eltérítése
A Földön mind a férfi, mind a női oldal el lett térítve. Több más dolog mellett a férfi oldal eltérítése azt az illúziót eredményezi, hogy mindent megtehettek, amit csak akartok, semmi sem korlátozza a szabadságotokat. Ezt a nyugati világban úgy nyilvánult meg, hogy nagyon sok ember hagyja el a hagyományos vallását, vagyis a főáramlatú kereszténységet. Nem akarnak ugyanis semmilyen doktrínát, vagy szabályt, amely korlátozná azt, hogy hogyan éljék az életüket. Ez valójában a spirituális útnak egy szükségszerű állomása, mivel, ha egy lélek elfogad egy olyan külső vallást, amely azt állítja, hogy azt követve a mennybe juttok, akkor végig kell mennetek az adott tudatszintet érintő a tudatszint elleni lázadó időszakon is, mielőtt egy magasabb szintre emelkedhettek.
Ennek ellenére ez a szabadságotokat érintő minden megkötés elleni lázadás, amely az atyai oldal eltorzítása, természetesen nyitottá tesz benneteket az anyai oldal eltorzítására is, amelynek eredményeként egyszerűen nem tudatosul bennetek a karmikus ciklusok visszatérése. Így a dolgok megtörténtekor az emberek nem értik annak okát, ezért neheztelni kezdenek. Sokan Istenre, mások az Anyára haragszanak; ennek eredménye az Atya és az Anya iránti gyűlöletet.
Az említett forgatókönyv következményeként az emberek abba a helyzetbe kerülnek, hogy azt tapasztalják meg, hogy a döntéseiket az anyagi világ, az Anya világa korlátozza. Mivel adott az, hogy az emberek a helyzetük megértésére irányuló vágyakkal és szükségletekkel rendelkeznek, így a sátáni tudattal eltérített főáramlatú vallások két dolgot állítanak.
Az anyagi világ körülményeit alapul véve következtethettek, vagy állításokat fogalmazhattok meg azzal kapcsolatban, hogy milyen a spirituális valóság. Ennek a tudatszintnek pontosan az az eredménye, amit sok vallásos írásban láthattok, mint pl. az Ótestamentumban is, ahol az emberek a tudati képeiket, az emberi tudat jellegzetességeit vetítik ki Istenre, megteremtve ezzel maguknak azt a haragos és ítélkező égi Istent, aki az ellenségeikre lesújt, aki azonban jogosnak tartja azt, ha ők maguk sújtanak le az ellenségre, nőkre, férfiakra, gyerekekre.
Az Anya egyik elferdítésének alapján a Szellem megismerhető, definiálható az anyag világában található körülmények által. Az Anya másik elferdítésének megfelelően a Szellem vagy nem képes önmagát kifejezésre juttatni ebben a világban, vagy ha meg is teszi, akkor alkalmazkodnia kell az itt fennálló körülményekhez. A nyugati hagyományoknak megfelelően ezt láthatjuk Péter vágyában, amikor megkísérli azt sugallni, hogy Jézus alkalmazkodjon az ő mentális elképzeléseihez, arra vonatkozóan, hogy mi történjen, vagy mi ne történjen a testben jelenlévő Krisztussal. Mi volt erre Jézus reakciója? „Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.”
A Krisztus segít a transzcendenciában
Jézus az egyetemes Krisztusi tudatszint képviselője volt, azé a tudatszinté, amelyet a Szellem küldött, hogy hozzásegítsen benneteket az azon a tudatszinten való túllépésen, amely a karmikus ciklusotokat megteremtette. Ez a ti megmentőtök, mert csak ezen az egyetlen úton juthattok túl azon a tudatszinten, amely a jelenlegi helyzeteteket megteremtette. Ez az emberiség egyetlen útja ahhoz, hogy túlléphessetek azon a tudatszinten, amelynek eredményeként közösen a Földön jelenlévő körülményeket létrehoztátok.
A Krisztus, vagy a spirituális valóság bármely igaz képviselője azért érkezik meg hozzátok, hogy segítsen eljutnotok az érzékeléseteken túlra, és esetleg még az anyagi világ körülményein is túlra. Mit sugall a Sátán az emberek fülébe suttogva azzal kapcsolatban, hogy mit tegyenek? Azt, hogy Krisztus képviselőjét vegyék rá arra, hogy megfeleljen az érzékelésüknek. De hogyan segíthet a Krisztus nektek abban, hogy túllépjetek az érzékeléseteken, ha azt állítjátok, hogy a Krisztusnak kell a ti érzékelésetekhez alkalmazkodnia, mert ellenkező esetben nem hallgattok rá?
Hogyan ferdítette el Lucifer az Atyai aspektust?
Ez az a 22-es csapdája, amelyet igen sok ember megteremtett magának. Ez ugyanis nemcsak az Anyára, hanem az Atyára is vonatkozó, a szabad akarathoz kapcsolódó luciferi elferdítésből adódik, tagadva azt, hogy szabad akarattal rendelkeztek, de még inkább tagadva azt, hogy még azon döntéseitek után is rendelkeztek szabad akarattal, amelyeket a múltban hoztatok meg.
Mit próbáltunk már évek óta nektek elmagyarázni? Nem hozhattok olyan döntést, amelyet ne lehetne más döntésekkel semmissé tenni. Ez az, amit Lucifer tagadott, vagy amelynek tagadására megpróbálta az embereket rávenni. Azt próbálta az emberekkel elhitetni, hogy bizonyos döntések meghozatala után nem lehetséges a jóvátétel. Ez ad alapot az eredendő bűn koncepciójára.
Ismételten felhívom a figyelmet az árnyalt részletekre. Igaz, hogy az emberi tudatszinten maradva nem tudtok felülemelkedni az emberi tudat által meghozott döntéseiteken. Korábbi életeitek során bizonyos önazonosságot fogadtatok el magatok számára. Ez vált a magasabb tudatállapototokká (önazonosság szinten). Ez határozza meg az életetek érzékelését.
Az életetek érzékelése nem csupán annyi, amennyit az érzékszerveitek benyomásai alapján elérhettek. Az érzékelésnek szintén van egy alfa aspektusa, egy aktív oldala, amikor kifelé vetítetek, de amely kivetítés azon múlik, hogy mit fogadtatok el magatok számára.
Láthattok számos olyan helyzetet, amelyben az emberiség kollektívan sokféle korlátozó tényezőt teremtett meg magának. Most vegyünk egy olyan embert, aki érzékeli a jelenlegi földi körülményeit. Az érzékelésének megfelelően ez a személy impulzusokat bocsájt ki az anyagi világegyetem négy szintjére, vagyis a kozmikus tükörre. Ez teremti meg a karmáját.
A karma visszatérésekor az adott személynek kezelnie kell azt, de ő természetesen szeretne ettől megmenekülni. Nem menekülhettek azonban meg tőle ugyanazon az érzékelési szinten és tudatszinten maradva, amelyen korábban a karmátokat létrehoztátok. Törekedhettek arra, hogy kompenzáljátok, vagy elkerüljétek a karmátokat, az azonban egy újabb karmikus impulzust eredményez. Így egyszer csak egy lefelé tartó spirálon találjátok magatokat, amely oda vezet, hogy kezditek úgy érezni magatokat, hogy fuldokoltok a Szamszara Tengerében, és valóban ez a helyzet. A saját visszatérő karmikus ciklusotok áramlatában és az emberiség által közösen megteremtett karma visszatérő ciklusában fuldokoltok.
Valós tény, hogy ebből önmagatok erejéből nem menekülhettek ki. Ehhez a Krisztusra, egy magasabb tudatszintre van szükségetek. Ahhoz azonban, hogy a Krisztus megérkezhessen hozzátok, előbb meg kell kérdőjeleznetek az érzékeléseteket, a tudatállapototokat, és meg kell tőlük válnotok ahhoz, hogy magatokba tudjátok fogadni a Krisztust, mint magasabb érzékelést, magasabb valóságot.
Az Alfa és Omega kombinációjának elferdítése, valamint az Isteni Atya és az Isteni Anya elferdítésének eredményeként nagyon sok ember oly mértékben ragaszkodik a jelenlegi érzékeléséhez és tudatállapotához, hogy azt hiszik, hogy a jelenlegi érzékelésük valósabb, mint az, amit a Krisztus képviselője nekik ajánl. Ezért a Krisztus képviselőjének ezt mondják: „Nem vagy hiteles. Hamis tanító, hamis guru vagy. Hamis tanításokat képviselsz.” Szeretteim, milyen sokszor láttuk már az embereket így viselkedni.
Nincs végső megtapasztalás
Sokan belső szinten már készen állnak arra, hogy befogadják a felemelkedett mesterek tanításait, de tudatosan még nem jutottak el arra a pontra, hogy megkérdőjelezzék a jelenlegi érzékelésüket, vagy a valóságról alkotott elképzelésüket.
Szeretteim, mindaddig, amíg megtestesülésben vagytok jelen, addig azzal a lehetőséggel rendelkeztek, hogy egy magasabb, tisztább misztikus megtapasztaláshoz eljussatok. Nincs azonban végső megtapasztalásra lehetőségetek a Földön. Találhattok bármennyi olyan gurut a világban, aki azt állítja, hogy valamilyen végső tudatállapotra jutott, végső hatalom birtokosává vált. Találhattok számos olyan embert, aki arra vágyik, hogy hihessen ezeknek az állításoknak, azt gondolva, hogy ha követi az adott tökéletes gurut, akkor számára az üdvözülés garantált.
Ismétlem, olyan szükségszerű állapot ez, amelynek eredményeként az emberek a Nehéz Ütések Iskolájába kerülnek, ahol számos nagyon nehéz ütést kapnak a hamis gurukban való csalódásuk eredményeként egészen addig, amíg nyitottakká nem válnak arra a valóságra, amelyet mi tanítunk, vagyis arra, hogy befelé kell fordulnotok, és folytatnotok kell az önmagatokba tekintést annak érdekében, hogy egyre magasabb és magasabb megtapasztalásokhoz jussatok. Ez az a mélyebb valóság, amit mi, felemelkedett mesterek, tanítunk, és amit már nagyon régóta teszünk, de amit még soha ilyen világosan, közvetlenül nem tanítottunk, mint most.
Ezért, akik nyitottak ezekre a tanításokra, tűnődjenek el azon, hogy egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy ezt magukba fogadják, hogy internalizálják a tanításainkat. Így egyikei lehettek az élenjáróknak, azoknak, akik utat vágnak a kollektív tudat dzsungelében. Ez teszi majd egyre könnyebbé másoknak azt, hogy kövessék az utat, egészen addig, amíg el nem érik a hegyet, amelyen ott találják az ülő Buddhát, amely ÉN VAGYOK, és a többi felemelkedett mestert, mint Buddhát, akik már szintén elérték a Buddhikus tudatszintet.
Lássatok túl az érzékeléseteken!
Szeretteim, sok olyan tanítást adunk nektek, amelyek egyértelműnek tűnnek, amelyek azonban számos szintet rejtenek magukban. Ezek több szinten, legalább 144 szinten érthetőek azok számára, akik megtestesülésben vannak.
Az érzékelés volt, jelenleg is az, és a jövőben is az lesz a legnagyobb kihívás a spirituális úton. Az érzékelés némi valóság érzettel a spirituális tanítványok legnagyobb félrevezetője. Mint már mondtam, az emberiség alapvető szükséglete az, hogy valamiről el tudja hinni azt, hogy valós, mert különben az emberiség nem életképes. Ha nem hiszitek el, hogy a Föld valós, vagy, hogy a Nap holnap is felkel, akkor hogyan maradhatnátok működőképesek a napi tevékenységeitek során?
Ennek ellenére a spirituális utatok magasabb szintjére érve alap szükségletetekké válik az, hogy megkérdőjelezzétek az érzékeléseteket. Nem arra vágyunk, hogy szkeptikussá tegyünk benneteket, olyanná, aki mindent megkérdőjelez, és semmiről sem hiszi el azt, hogy valós. Nem szándékozunk benneteket agnosztikussá sem tenni, aki azt állítja, hogy az ember sohasem tudhatja, hogy mi valós. A távolból valóban nem tudhatjátok, hogy mi valós, de megtapasztalhattok valamit, ami azonban valós.
Nem arra vágyunk, hogy intellektuálisan kérdőjelezzétek meg az érzékeléseteket. Arra vágyunk, hogy egy olyan kettős folyamatban vegyetek részt, amelynek során a tanításainkat, az invokációinkat, a fohászainkat arra használjátok, hogy megfigyeljétek, és tudatában legyetek az érzékeléseteknek, miközben az eszközeinket használva arra törekedtek, hogy a magasabb tudatszinttel kapcsolatos, esetleg a számotokra lehetséges tiszta érzékelést is elérve közvetlen, belső megtapasztaláshoz jussatok. Ezt megtapasztalva mindig tudni fogjátok azt, hogy mi valós. Csak arra kérünk benneteket, hogy legyetek óvatosak, és ne gondoljátok azt, hogy elértétek a végső, vagy a számotokra lehetséges legmagasabb szintű tapasztalatot. Mindaddig, amíg megtestesülésben vagytok, addig ilyesmi számotokra nem létezik. Emellett arra is kérünk benneteket, hogy nagyon alapos figyelmet fordítsatok arra, hogy különváljon bennetek a belső megtapasztalásaitok valósága bármilyen külső kontextustól, beleértve a fizikai testeteket, a külső személyiségeteket, amit nagyon sok ember a lelkének nevez, vagy egy adott vallásos ideológiát, de még a felemelkedett mesterek külső tanításait is. Minden szavakban kifejezésre juttatott külső tanítás csak egy bizonyos megközelítés, egyfajta valóságábrázolás lehet, amely azonban nem azonos magával a valósággal!
Minden tanítást befolyásol az adott kulturális környezet
A szavak, a természetüknél fogva, ahhoz a kultúrához kötődnek, amelyben használják őket. Az adott kultúra néha nagyon finom, néha meglehetősen félreérthető jelentést ad nekik. Ha ezeket nem értitek, akkor lehet, hogy egy bizonyos tanításhoz, bizonyos verbális kifejezésmódhoz kötitek magatokat.
Amit én ezen a közvetítőn keresztül átadok az valós tanítás, de adhatnék hasonló tanítást hasonló koncepciókról teljesen más módon, teljesen más kulturális összefüggésben. Nem tehetném ezt azonban meg ezen a közvetítőn keresztül, aki egy adott kulturális környezetben nőtt fel, és ezért egy adott szóhasználathoz szokott. Ha lenne egy olyan közvetítőm, aki egy teljesen más kulturális környezetben nőtt fel, akkor ugyanezt a tanítást más módon adhatnám át, amely talán igen furcsának, vagy esetleg hamisnak tűnhetne közületek azok számára, akik a nyugati kultúrában nőttek fel. Ennek ellenére az is teljes mértékben elfogadható és mélyreható tanítás lenne a másik kultúra lényei számára.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy le kellene becsülnötök annak az adott tanításnak jelentőségét, amely hozzásegítet benneteket az érzékelésetek kitágításához, legyen az ez, vagy egy másik tanítás. Nem azt akarom mondani, hogy vonjátok kétségbe az összes tanítás érvényességét, hanem azt mondom, hogy egyetlen tanítást se tekintsetek önmagában végső tanításnak, olyannak, amelyet kőbe vésett képként imádhattok, amelyet a közvetlen, belső megtapasztalások elé helyeztek, tehát nem egy magasabb valóságábrázolásra van szükség, hanem egy leírásokon, szavakon túli dolog elérésére, amely maga a tiszta észlelés.
A legmagasabb igazság forma nélküli. A forma nélküli a formák világán túl található. A Buddha természet az, amely bár minden forma forrása, mégsem korlátozható semmilyen forma által. Valójában, ha magatokévá tennétek ezt a tanítást, amelyet ez alatt a viszonylag rövid idő alatt adtam, akkor azzá válhatnátok, amit sokan megvilágosult embernek neveznek, bár azt is láthatnátok, hogy értelmetlen dolog bármilyen megnevezést magatokra akasztani.
A 2014-es év gondolatformája
Az a gondolatforma, amelyet a 2014-es évre adok a következő: a Föld középpontjában egy Buddha alak ül, amely nem az általánosan ismert Buddha megformálás, mivel nem sima a felszíne. Ez a Buddha nagyon sok csiszolt oldallal rendelkező gyémántból áll.
Ennek a háromdimenziós Buddhának minden oldala a fényt egy a Föld felszínén lévő nemzetre sugározza. A 2014-es évben ez a Buddha aranysárga fényt sugároz minden országra, amely a második sugárnak, a bölcsességnek a sugara. Minden országhoz a Buddha egyedi oldala van hozzárendelve, amely az adott országra jellemző tudatszinthez, és a rá váró beavatásokhoz illeszkedik, azokhoz, amelyeken az országnak túl kell jutnia a jelenlegi év során és azon túl.
Ha teljesíteni szeretnétek a személyes beavatásotokat ,valamint az országotokra váró beavatásokat is, akkor töltsetek el egy kis időt azzal, hogy a Föld központjában lévő sok csiszolt oldallal rendelkező gyémánt Buddhán meditáltok. Az a Buddha ugyanis ÉN VAGYOK, én tartom fenn az egyensúlyt a Föld számára, mivel ÉN VAGYOK a Világ Ura. Gautama VAGYOK!
Újdonságok:
Az INV24 Mihály Arkangyal védjél meg invokáció lefordításra került. Mivel igen jelentős spirituális védelmet képvisel, ezért minden spirituális érdeklődésű olvasónak nagy segítségére lehet. Az invokációkat a mesterek ajánlása alapján 9 egymást követő napon érdemes elmondani a hatékonyság érdekében.
2021-09-14 10:28:35
A 2021-es évre vonatkozó Gautama Buddha, Mária Anya és St. Germain üzenet lefordításra került.
2021-04-08 13:20:31
A jelenlegi nemzetközi közegészségügyi helyzetre való tekintettel Kim Michaels az Astrea Elohimhoz szóló egyik invokációját átalakította úgy, hogy azt most felhasználhatjuk a koronavírus elleni spirituális védelemre. WINV38 Invokáció Astreához a koronavírus felemésztése érdekében Aki teheti, kapcsolódjon be egy kezdeményezésbe, amely Észtországból indult ki a mai napon, és úgy szól, hogy mondjuk közösen a fenti invokációt reggel, vagy este 8 órakor, vagy mindkét időben. Isten áldjon mindenkit és a Földet!
2021-03-31 23:40:05
Gautama Buddha 2020-as újévi üzenete lefordításra került.
2020-03-10 21:07:59
Az 1.04 Hívás a Nagy Isteni Vezetőhöz novéna lefordításra került, amely a Teremtői tervünk megismerésében nyújt segítséget.
2020-01-24 18:01:53