Portia, az Igazság Istennője, üzenete:
Igazságtalan-e a világegyetem
2011.05.30.
Vajra Vajra Vajra Vajra Vajra!
Bejelentem, hogy az Igazság Istennőjeként minden korábbinál jobban érzékelhetően megnyilvánulva foglaltam el a tartózkodási helyemet a Földön. Úgy döntöttem, hogy eljött az ideje annak, hogy az Isteni igazság momentumát, a lángot, az élő lángot, az Isteni igazság átszűrődő lángját nyújtsam át a Földnek. Mert valójában az emberiségnek és az egyéni szellemi útkeresőknek az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembetalálkoznak az az igazságszolgáltatás rejtélye, annak meglelése, hogy mi az igazság és az igazságtalanság, valamint annak a mélyebb kérdésnek az átgondolása, hogy igazságtalan-e a világegyetem.
Az Igazság Istennője a pozíció, amelyet betöltök, és Portia a név, amelyen ismertek, ám én természetesen sokkal több vagyok annál, amit akkor képzeltek el, ha a nevemet vagy a pozíciómat halljátok. Mert valójában a legnagyobb kihívás a Földön, amelynek meglátásán segíteni próbálunk nektek a közléseink során ezen a közvetítőn keresztül már elég régóta az az a tény, hogy az emberiség érzékelése eltorzult képet alkot a valóságról. Ezáltal az emberek azt hiszik, hogy a korlátolt, a megszínezett, az elfogult érzékelésük azonos a valósággal.
Elmondható, hogy a szellemi út egy olyan folyamat, amely számos fordulóponttal rendelkezik. Egyike a legnagyobbaknak az, amikor arra a szintre juttok, hogy hajlandóakká váltok elmélkedni ezen a kérdésen: „A jelenlegi érzékelésem a valóságot mutatja-e? Túl kell-e lépnem a jelenlegi érzékelésemen annak érdekében, hogy a valóságot megismerhessem?”
Hogyan ismerhetitek meg a valóságot?
Mint ahogy már megpróbáltunk segíteni nektek abban, hogy meglássátok erre a kérdésre a választ, valójában a válasz az, hogy a jelenlegi érzékelésetek nem a valóságot mutatja nektek, és ezért nem is fogjátok soha megismerni a valóságot mindaddig, amíg azt gondoljátok, hogy csak a jelenlegi érzékeléseteken keresztül érzékelhettek. Mert valójában az érzékelésetek az, amelyen túl kell lépnetek ahhoz, hogy a valóságot megismerhessétek.
De hogyan ismerhetitek meg a valóságot? Nem ismerhetitek meg a külső elmén, az elkülönült, lineáris, elemző elmén keresztül, amely kizárólag úgy működik, hogy a vizsgálat tárgyát távoli, önmagától elkülönült dolognak látja. A külső elme csak távolból ismer mindent. Ahhoz, hogy valóban tudjatok, ahhoz eggyé kell azzal válnotok, amelyet meg akartok ismerni. Egy tárggyal azonban nem válhattok eggyé.
Csak úgy válhattok eggyé, ha feladjátok a külső elméteket, az elkülönült éneteket, és visszatértek a tiszta észleléshez. A tiszta észlelés állapotában eggyé válhattok azzal a tudatszinttel, amely a tárgy mögött van, vagy azzal a tudatszinttel, amely túllép a tárgyon. Így a gnózis segítségével juthattok el a megismerésig, nem pedig érzékeléssel, megértés által.
De hogyan ismerhetitek meg az Isteni Igazságot? Nos, csak gnózison keresztül, azáltal, ha nyitott kapuvá váltok, amelyen az Isteni Igazság lángja átszűrődik ebbe a világba. De mint láthatjátok, ahhoz, hogy nyitott kapuként szolgálhassatok a szellemi láng számára az szükséges, hogy teljesen kiürítsétek magatokból azt a külső érzékelést a lánggal kapcsolatban, amellyel megpróbáltok eggyé válni.
Mi az Isteni Igazság?
Vegyük szemügyre először az igazság koncepcióját, vagy inkább az Isteni Igazság koncepcióját. Az Isteni Igazságra gondolva a legtöbb embernek egy női alak jut eszébe lebegő ókori viseletben olyan mérleget tartva a kezében, amelynek az egyik serpenyője lejjebb áll a másiknál. A női alak szeme egy kendővel el van takarva, mintha vak lenne.
Nos, szeretteim, ez pontos megjelenítése-e az Isteni Igazságnak? Én, az Igazság Istennője valóban vak vagyok-e? Nem látok-e? Oh, valójában látok mindent, ami a Földön történik. Valójában az ego vágya az, hogy az Isteni Igazság vak legyen, hogy általa az ego elrejtőzhessen az Isteni Igazság elmeképének külső definíciója mögé.
Attól a pillanattól kezdve, amikor a negyedik szférában az első lény elbukott, onnantól kezdve az a vágy hajtja őket, hogy ők lehessenek azok, akik eldönthetik azt, hogy mi az Isteni Igazság és mi nem az. Éppen ezért az ő álmuk az, a bukott lények álma az, hogy az Igazság Istennője vak legyen.
Én azonban nem vagyok vak. Mindent látok, nincs olyasmi, amit ti, vagy bárki más el tud rejteni előlem. Tényleg azt gondoljátok-e, hogy bárki félre tud engem vezetni a Földön? Ó, igen szeretteim, sokan vannak testben olyanok, akik azt képzelik, hogy félrevezethetnek, akik azt hiszik, hogy Isten elől is elrejthetik mindazt, amit egymás elől elrejtenek. Ez az a tudatállapot, amely megszínezi az érzékeléseteket, mert azt gondoljátok, hogy Istenné váltatok, aki meghatározza a jót és rosszat, az igazat és az igaztalant.
Valószínűleg nem ébredtetek még rá, ez esetben itt az ideje, hogy megkérdőjelezzétek azt, hogy a Biblia Isten tévedhetetlen szavait tartalmazza-e? Mert elmondhatom nektek, hogy a Teremtéstörténetben az a rész, amelyben a kígyó megkísértette Évát annak érdekében, hogy egyen a tiltott gyümölcsből, nos, az a rész nem Isten szava. A bukott lények szavai. A bukott lények kíséreltek meg embert teremteni a saját képükre és hasonlatosságukra. Mert ha magatokra veszitek a bukott lények képét és hasonlatosságát, akkor ti szintén a dualizmus csapdájában ragadtok megismerve jót és rosszat, Istennek vélve magatokat, aki eldöntheti, hogy mi a jó és mi a rossz, mi az igaz és mi az igaztalan.
Ez azonban az a tudatszint, amely az elkülönülésen és a dualitáson alapul, és ezért alapvetően különbözik az Isteni Igazságtól. Mert mi az Isteni Igazság? Nos, mindaddig nem érthetitek meg az Isteni Igazságot, ameddig nem értitek meg a szabad akaratot. Ezidáig a bukott lények mindent megtettek, amit csak tudtak, és az nem volt kevés, annak érdekében, hogy a Földön senki se értse a szabad akarat jelentését.
Alapvető fontosságú a szabad akarat ismerete
Ismétlem, természetesen valójában nem érthetitek meg a szabad akaratot távoli koncepcióként. Eggyé kell válnotok az Élet Folyamával, vele kell áramolnotok, akkor tudjátok meg azt, hogy a szabad akarat valóban szabad. Szabadon kifejezésre juttathatja mindazt, amit a Jelenlét kifejezésre akar juttatni a Földön, és amely mentes a bukott lények minden korlátjától, legyen az a tömegtudat, vagy a saját egótok.
Nem juttathatjátok kifejezésre a szabad akaratotokat mindaddig, amíg azt hiszitek, hogy valamilyen földi mércének kell megfelelnetek. Természetesen, amikor Isten az önészleléssel rendelkező lényeknek először adott szabad akaratot, akkor azt nem azzal a szándékkal tette, hogy nektek bármilyen földi mércének kellene megfelelnetek, annál is inkább, mivel akkor a Föld még nem is létezett.
Mivel pedig az első lények nem buktak el, ezért nem volt lény a bukott tudatszinten, hogy bármilyen mércét erőltetett volna a szabad akarattal rendelkező lényekre.
Mert nem látjátok-e, hogy csak a dualista elme képes meghatározni, megteremteni egy olyan mércét, amely megszabja azt, hogy mi a jó és mi a rossz, mi az igaz és mi nem az? Csak az elkülönült én képes ilyen mércét teremteni.
Ezt kíséreltük meg nektek elmagyarázni azóta, amióta Mária Anya közlése nyomán megjelent a csodás könyve a teljes életről, amelyben átadja nektek azt a koncepciót, hogy az éneteknek semmilyen földi mércének, vagy elmeképnek nem kell megfelelnie. Az éneteknek semmilyen földi, világi, formán alapuló mércének sem kell megfelelnie, hiszen ti tiszta tudat, észlelés vagytok. Nyitott kapunak lettetek szánva, semmi másnak.
Az utat járó okos tanítványként el kell jutnotok egy újabb fordulóponthoz, ahol ráébredhettek arra, hogy a szavak eredendően korlátokat jelentenek. Olvassátok el Maitreya könyvének bevezetőjét, ha nem vagytok még tisztában a szavak általi korlátokkal. Bármilyen szó ugyanis úgy tekerhető, alakítható, hogy azzal bármilyen vitát támogatni tudtok, amit csak akartok.
Vannak olyanok, szeretteim, akik szeretik a szavakat fegyverként használni az embertársaikkal szemben, egyfajta erőfitogtatásra használva mások meggyőzéséhez, vagy kényszerítéséhez. Láthatjátok ezt a történelem során, látható az is, hogy Jézus mennyire ellenezte mindezt, és látható az is, hogy a Buddha belement ebbe valamilyen mértékben úgy, hogy közben nem vált a részesévé. Láthatjátok, hogy mindig előjönnek olyankor, amikor az Élő Krisztus bármilyen formában megjelenik. Mindenhol megtalálhatjátok őket, bárhol, ahol az Élő Krisztus megjelenik.
Dönthettek tehát, hogy szavakon akartok-e lovagolni, vagy túlléptek azokon. Nyitott kapukká váltok-e, megtapasztalva a valóságot, amelynek megismerésére törekedtek, mint amilyen az Isteni Igazság is.
Igazságtalan-e a világegyetem? Hogyan lehetne az, amikor a forma világának végső törvénye a szabad akarat törvénye? Nem értitek-e, hogy a szabad akarat valóban szabad, ugyanakkor egyéni?
Ti a Teremtő egyéni kiterjesztései vagytok, nem elkülönült lényeknek lettetek megteremtve, hanem a Teremtő részeként. Amikor azonban egyéniesültetek, abban a pillanatban teljes mértékben szabad akaratot kaptatok annak érdekében, hogy bármit megtapasztalhassatok, amire vágytok. Így kerültetek a világba, amely lehetőséget ad nektek arra, hogy megadjon nektek minden tapasztalatot, amelyre vágytok, mivel az Anya-fény bármilyen formát képes magára ölteni annak érdekében, hogy a kívánt megtapasztalásotok teljesüljön. Ez az Isteni Igazságszolgáltatásnak a legegyszerűbb, legalapvetőbb formája.
Nincs döntés következmény nélkül
Szabadon létrehozhattok bármilyen mentális képet, amit csak akartok, és azt az Anya-fényre vetítve az Anya-fény olyan körülményeket tükröz vissza nektek a formák világában, amelyek annak a képnek a visszatükröződései, amelyet kivetítettetek. Az Isteni Igazságszolgáltatásnak ez a legalapvetőbb formája; ki mint vet, úgy arat.
Lehet-e ennél egyszerűbb? Közületek azonban azok, akik hajlandóak voltak tanulmányozni és alkalmazni a nem-dualista tanításokat, amelyeket már évek óta biztosítunk számotokra, nyitottak lehetnek annak a titoknak a megértésére, amelyet csak nagyon kevés ember értett meg. Nyitottak lehetnek annak a lényegének a megértésére, hogy a bukott lények, vagy inkább a bukott tudatszint hogyan vonta bele az önészleléssel rendelkező lényeket a véget nem érő harcba.
Értitek-e, hogy mit mondtam? Két különböző nézőponttal rendelkezhettek, szeretteim. Tekinthettek az életre a jelenlegi helyzeteteken belülről, a jelenlegi tudatszinteteknek, a jelenlegi észleléseteknek megfelelően, vagy felhasználva a képességeiteket visszatérhettek a tiszta észleléshez, és az egész képet látva láthatjátok az életet kívülről.
Hadd lépjünk ki az elmedobozotokból, és lássuk a teljes képet! Mit mondtam a szabad akaratotokkal és az univerzum működésével kapcsolatban? Teljesen szabad akarattal rendelkeztek, de hogyan gyakoroljátok azt? Azáltal, hogy döntéseket hoztok. De mi számít döntéshozatalnak? Ha az úton végigsétálva egy útelágazáshoz értek, akkor egy döntéshelyzettel néztek szembe. Ezt az utat, vagy a másikat válasszam?
Ha azonban az út, egy ideiglenes elágazás után két teljesen egyforma alagúton keresztül folytatódik, amelyek végül ismét egyesülnek, abban az esetben van-e valódi döntési lehetőségetek akkor, ha a két út megtétele teljesen egyforma tapasztalatot ad, és pontosan ugyanoda vezet? Más szavakkal, ha a döntésetek semmilyen különbséggel nem jár, akkor következménnyel sem jár. Ez esetben azonban volt-e valós döntéshelyzet?
Ha azonban az utak eltérő irányba vezetnek, más és más nézőpontot, tapasztalatot nyújtanak, és különböző helyszínre vezetnek, akkor valóban mondhatjátok azt, hogy dönthettek a kettő között. De miért alakul ki döntéshelyzet? Azért, mert mások lesznek a következmények attól függően, hogy melyik utat választjátok. Ami tehát lehetővé teszi számotokra azt, hogy használjátok a szabad akaratotokat az az, hogy mások a következményei annak, ha ezt, vagy azt teszitek. Ha nem lennének következmények, akkor gyakorolhatnátok-e a szabad akaratotokat?
De hogyan hoztok létre következményeket? A döntéseitekkel bizonyos elmeképeket formáltok, amelyeket az Anya-Fényre vetítitek. A fény az elmeképeteknek megfelelő formát ölt. Így hozzátok létre a saját következményeiteket, szeretteim. Ez az igazság, amelyet a legtöbb ember nagyon nehezen akar megérteni.
Ennek a koncepciónak az elfogadása teljességgel lehetetlen az ego és az elkülönült én számára. Az ego ugyanis soha nem vállalja az általa megteremtett következmények iránti felelősséget. Nem is okolhatjátok az egót bizonyos értelemben ezért akkor, ha megértitek azt, hogy az ego hogyan jött létre. Nézzük meg tehát most ezt!
Hogyan fejlődnek a bolygói egységek?
Természetesen helyes az az állítás, hogy egyéni szabad akarattal rendelkeztek, és saját következményeiteket ti teremtitek meg. De ahogy a régi mondás tartja, senki sem sziget önmagában. Igazság szerint nem egyedülálló egyénként lettetek megteremtve, és a világba küldve, ahol egyedüli lényként csak egyedül hoznátok döntéseket. Nagyobb csoport lény megteremtésének részei vagytok, akiket az anyagi világ valamelyik bolygói rendszerébe küldtek. A szabad akaratotokat egy nagyobb egész keretén belül gyakoroljátok, ahol sok olyan egyéni lény van, akik szintén az egyéni akaratukat juttatják kifejezésre.
Ez a mechanizmus biztosítja a gyorsabb fejlődést, mert ha csak egyedül lennétek az elkülönült világotokban, akkor nagyon valószínű, hogy önmagatokat olyan tudatállapotba hoznátok, amelyben nagyon kényelmesen éreznétek magatokat, és amelyben határozatlan ideig képesek lennétek megmaradni. Ez azonban hogyan biztosítaná számotokra a megteremtésetek eredeti célját, vagyis azt, hogy az Isteni tudatszintig fejlődhessen az önészlelésetek? A Teremtő végtelen bölcsességében tisztán látszott, hogy a megteremtett sok egyéni lény, akik egy nagyobb egységként, egy bolygó lakosságaként kerülnek össze sokkal gyorsabb fejlődést érhetnek el egymást látva, vagy abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy bizonyos tudatszintre kerülnek, akkor egymással ütközve.
Ami a legtöbb az anyagi világegyetemben található bolygói egységen belül történt az az, hogy egy hosszú megtapasztalási időszak és konfliktusok után egy bizonyos fajta összefogás jött létre. Természetesen az anyagi világegyetemben sok millió bolygó rendelkezik intelligens élettel. A túlnyomó többségük már átment ezen a bevezető időszakon, amelyet a tudósok káosznak neveznek. Ez azonban valójában csak a szabad akarat megnyilvánulása, amely addig látható, ahogy azt a tudósaitok észlelték bizonyos gázok esetében, amint azok molekulái, az egyéni molekulák fokozatosan, vagy hirtelen rendezetté válnak.
Ez zajlott le a legtöbb bolygón, ahol a lények egy ideig ütköztek egymással, kihívást jelentettek egymásnak, konfliktusban kerültek egymással, majd pedig fokozatosan ráébredtek arra, hogy nagyobb örömet jelent együtt dolgozni egy magasabb egységben, egy magasabb elképzelésen. Ezért egységbe rendeződtek, amellyel a bolygói egységüket is felemelkedő spirálra állították.
Láthatjátok, hogy a teljes anyagi világegyetem felemelkedő spirálon van. Ha azonban a világegyetemre tekintetek, akkor látható, hogy még van néhány olyan bolygó, nem túl nagy számú az egészhez képest, amely nem került a Felemelkedés Spiráljára, vagy még nem lépte át azt a fázis-átmenetet, amely a legtöbb ember tudatszintjét egy magasabb elképzeléshez, egy magasabb egységhez rendezi. Ezért mit láthattok ezen a bolygón, ahol még káosz van, ahol még mindig konfliktus van az emberek között?
Hogyan vetíti ki az ego a felelősséget?
Nos, látható, hogy a konfliktus azoknak az elmeképeknek a terméke, amelyeket a bolygói egység lényei az elméjükben fenntartanak, és amelyet az Anya-Fényre vetítenek ki. Az Anya-Fény csak magára ölti azt a formát, amelyet rávetítenek, ezzel megteremtve egy olyan bolygót, amelynek a fizikai körülményei és a társadalma bizonyos állapotokat jelenít meg, amely az elmeképek megjelenítéséből adódik.
Látjátok már, hogy mit magyarázok nektek? Ti egyéniségként az elmétekben elmeképet hoztatok létre. Ezt az elmeképet vetítitek az Anya-Fényre, és az Anya-Fény egyszerűen csak visszavetíti azoknak a képeknek a következményeit, amelyet ti választotok a szabad akaratotok felhasználásával.
Természetesen most mondhatjátok azt, hogy: „De nem egyedül teremtettük ezt a helyzetet, amely a Földön létezik!” Nektek igazatok is van. Az emberiség együttesen teremtette meg a jelenlegi helyzetet, de ti miért vagytok a Földön? Nos azért, mert ugyanazt a tudatszintet vettétek magatokra, amit az emberek többsége ezen a bolygón.
Így láthatjátok, hogy ti is részesei vagytok a jelenlegi helyzet megteremtésének a Földön. Éppen ezért, amit a Földön láttok, az a szabad akarat gyakorlásának a következménye. Természetesen azonban ez akkor válik számotokra láthatóvá, ha kivetítitek önmagatokat a jelenlegi helyzetetekből, a jelenlegi elkülönült énetek érzékeléséből. Mert ez addig nem látható, amíg az elkülönült elméteken keresztül, az elkülönült éneteken keresztül szemlélitek az életet.
Ha a dolgokra belülről tekintetek, akkor azt fogjátok hinni, hogy az a helyzet, amelyet a Földön megtapasztaltok az nem a ti szabad akaratotok által meghozott döntések következménye, de még csak nem is az emberiség döntéseinek a következménye. Így annak a hazugságnak estek áldozatául, amelyet a bukott lények vetítenek ki, vagyis, hogy amit megtapasztaltok az olyasmi, amelyet külső erők erőltettek rátok, legyen az az égben lévő haragos, távoli Isten, vagy más emberek, vagy olyan megváltoztathatatlan természeti törvények, amelyeket a vétetlen teremt meg.
A bukott lények hogyan tartanak benneteket a dualista harc csapdájában?
Nem látjátok-e, hogy a fő gondolatrendszerek, legyenek azok a Földön fellelhető vallásos, tudományos vagy politikai gondolatrendszerek, mind a körülmények áldozataiként ábrázolnak benneteket, amelyek megváltoztatására nincs lehetőségetek? Mit tesz veletek ez az áldozati tudatszint? Nos, elhiteti veletek azt, hogy az egyetlen útja a körülményeitek megjavításának az, ha megváltoztatjátok a külső körülményeket, ha megváltoztatjátok a következményeket.
Így a bukott lények a legegyszerűbb mechanizmust alkalmazzák annak érdekében, hogy hozzákössenek benneteket a véget nem érő dualista küzdelemhez, amely nem más, mint az, hogy harcoljatok a következmények ellen. Nem látjátok-e, hogy miért nem képes mindez soha megnyugvást biztosítani?
Szeretteim, képzeljétek el, hogy egy moziban vagytok. Egy filmet néztek, amely a vásznon pereg, és úgy döntötök, hogy nem tetszik nektek ez a film. Mivel a film a vetítővásznon jelenik meg, ezért azt veszitek a fejetekbe, hogy a film megváltoztatásának egyetlen módja az, ha megváltoztatjátok a vetítővásznat. Ezért egy vödör fekete festékkel a vásznat feketére festitek, és tényleg, ennek következtében a film valamennyire megváltozott annak ellenére, hogy még mindig ugyanazok a képek vetülnek a vászonra. Nos, mennyire lehet megváltoztatni a filmet azáltal, ha megváltoztatjátok a vetítővásznat?
Nem a vetítővászontól távolabb van-e a film kiindulási pontja? A vásznon látott kép pedig nem következménye-e annak az oknak, amelyet máshol kell keresni? A moziban ez az ok a filmvetítőben lévő filmtekercs. Észlelitek-e a párhuzamot? Amit a Földön megtapasztaltok az valaminek a következménye. Az ok pedig a saját tudatszintetekben, valamint a kollektív tudatszintben található.
Ha azt gondoljátok, hogy a következményekkel kell harcolnotok, ahelyett, hogy az okot változtatnátok meg, akkor az életeteket nyilvánvalóan folytonos és feltehetően soha véget nem érő harccá változtatjátok. Bár a harcnak egy ponton vége szakad, mint ahogy azt a szabad akarat törvénye megköveteli, mivel bár szabad akarattal megtapasztalhattok mindent, amit meg akartok tapasztalni, de nincs jogotok ahhoz, hogy az a tapasztalat örökké fennálljon.
Így az egyszerű Isteni Igazságszolgáltatás alapján a szabad akarattal meghozott döntéseiteknek a következményeit is meg kell tapasztalnotok. Mert amikor egy bizonyos tudatszintre juttok, akkor odavonzzátok magatokat egy olyan bolygói egységhez, amelyen a lények többsége hasonló tudatszinttel rendelkezik. Éppen ezért nyilvánvalóan megkísértve harcra keltek másokkal, akiknek a tudatszintje a tiétekhez hasonló, harcolva így a következmények ellen, amelyeket azon a bolygón a kollektív tudatszint hoz létre.
Hogyan vonja magával a bolygókat az univerzum?
Nos, az Isteni Igazságszolgáltatásnak az is része, hogy egyetlen bolygói egység sem lehet sziget önmagában. Éppen ezért a bolygói egység lakossága nem tehet azt, amit akar anélkül, hogy ne kapcsolódna a teljes anyagi világegyetemhez. Ha az egész univerzum egy gyorsuló, emelkedő spirálon van, akkor az olyan bolygók lakossága, mint amilyen a Földbolygó szintén hozzákapcsolódik a spirálhoz. Ha azonban ellen akarnak állni a Felemelkedés Spiráljának, akkor egyre nagyobb és nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük. Ez pedig ismételten fokozza a küzdelmüket.
Most azt mondhatjátok, hogy a harcra belülről nézve úgy tűnik, hogy azt rátok erőltette a külső Isten, aki ráerőltet benneteket arra, hogy a Felemelkedés Spiráljához kapcsolódjatok. A dolgok azonban nem ilyen egyszerűen. A valóság ugyanis az, hogy ha a bolygói egység egy elkülönült egységként létezhetne, és ha annak az egységnek a lakossága tényleg a bolygót lefelé tartó spirálra tudná juttatni anélkül, hogy az egy nagyobb egységhez kapcsolódna, nos, akkor az a lefelé tartó spirál nagyon hamar arra a pontra gyorsulhatna, ahol az adott bolygói egység elpusztulna. Azok a lények pedig, akik a spirálért felelősek nem juthatnának máshova, mint a saját egyéniségük feloszlatásához, amelyet második halálnak is neveznek.
Ha a Föld nem kapcsolódna az egészhez, akkor a Föld már réges-régen elpusztította volna önmagát, és azok a lények pedig, akik ebbe a spirálba belevitték, vele pusztultak volna. Így már nem lehetne továbbra is szabad akaratuk, lehetőségük a választásra.
Így, mint láthatjátok, az önészleléssel rendelkező lények nem létezhetnek függetlenül, mivel a Teremtő saját Lényének a kifejeződései. A Teremtő természetesen azt szeretné, hogy a Lényének minden kiterjesztése a Felemelkedés Spirálján haladjon keresztül. A Teremtő rendkívül hosszú időt bocsátott rendelkezésetekre, és szabad akaratot adott nektek ahhoz, hogy eldöntsétek, hogy melyik úton juttok el a felemelkedési ponthoz. Van azonban egy háttér szabály, amely kimondja azt, hogy vagy felfelé haladtok, vagy lefelé, de nem maradhattok egyhelyben. Mert ez ugyanis ellentmondana a teremtés céljának. Ellene lenne annak a célnak, amely miatt azt választottátok, hogy a teremtés spiráljára kerüljetek, amely a formák világa.
Mert minden tudományos vagy vallási elképzelés ellenére a formák világa nem statikus. Nem áll egy helyben, de nem is ciklikus természetű, amely az egyik állapotból a másikba haladna, és végül a kiindulási állapotba kerülve kezdené az újabb ciklust a végtelenségig. A formák világa egy felfelé tartó spirál, amelynek tisztán kivehető iránya és célja van. Küzdhettek ez ellen, lehetőségetek van rá, de ekkor nem Isten ellen, vagy Isten terve ellen harcoltok. Az általatok megteremtett következmények ellen harcoltok, amelyet a bolygói egységeteken kollektívan hoztatok létre.
A Sátán meghatározása
Látjátok-e, hogy mi a Sátán legegyszerűbb definíciója? Az a tudatszint, amely azt okozza, hogy a következményekkel szálljatok harcba ahelyett, hogy a Krisztusi nézőpontot követve egyszerűen az okot változtatnátok meg ezzel nyilvánvalóan megváltoztatva a következményeket is.
Azok, akik abba a tudatszintbe kerültek, amelyben a következményekkel hadakoznak, azok nyilvánvalóan a bukott lények által megteremtett epikus gondolatmenetbe kerültek bele. E szerint valami hiba történt Isten tervében, az eredeti tervben. Mindez azonban csak akkor létezhet, ha abban hisztek, hogy van valamilyen mérce, amely szerint értékelni lehet azt, hogy minek kell megtörténnie, és minek nem, és ti vagytok azok, akik ezt a mércét felállítjátok, vagy azok, akikről azt gondoljátok, hogy képviselik a legfelsőbb hatalmat a Földön, akik meghatározhatják azt, hogy mi romlott el Isten tervében.
Ha egyszer elfogadjátok azt, hogy létezik egy ilyen mérce, akkor könnyen belekerülhettek az epikus küzdelembe most már azért harcolva, hogy kijavítsátok azt a hibát, amely a mérce szerint bekövetkezett. Ez pedig kétségtelenül ahhoz a következtetéshez vezet, hogy a hibát az okozta, hogy néhány ember úgy gyakorolta a szabad akaratát, amely veszélybe sodorta Isten tervét a világegyetemre vonatkozóan. Éppen ezért a ti feladatotok az, hogy megváltoztassátok ezeket az embereket, vagy közvetlen fizikai erő alkalmazásával, vagy meggyőzéssel, vagy manipulációval annak érdekében, hogy hozzáidomuljanak a mércétekhez, az elmeképetekhez arra vonatkozóan, hogy a Földnek milyennek kellene lennie.
Ez az a sátáni tudatszint, amelyet Péter megpróbált Jézusra kivetíteni abban a sorsdöntő helyzetben, amelyet az evangéliumok leírnak, és amikor Jézus Péterhez fordulva keményen a szemébe nézve ezt mondta: „Távozz tőlem Sátán!”
Mert Jézus eltökélten hitt Isten tervének átfogó kimenetében a világegyetemre vonatkozóan. Jézus önként vállalta az Élő Krisztus szerepét, a megtestesülést, annak érdekében, hogy azok az emberek, akik a dualista tudatszint csapdájába kerültek, azt tehessenek vele, amit akarnak, ezzel azt demonstrálva, hogy bármit is tesznek vele, azzal őt nem tudják megváltoztatni. Ő ugyanis önmagát nem a következmények rabjának tartva mindvégig hű maradva a valósághoz, ahhoz, hogy ti, mint egyéni lények nem a következményekkel vagytok azonosak. Ti ugyanis társteremtők vagytok, ami azt jelenti, hogy bennetek rejlik annak lehetősége, hogy ti legyetek az okok, akik megváltoztathatjátok a következményeket a Földön.
De valójában hogyan változtathatjátok meg a következményeket a Földön? Nem úgy, hogy a jelenlegi körülményekkel keltek harcba. Azzal változtathatjátok meg, ha felelősséget vállaltok önmagatokért azt mondva: „Egyéniségként létezem ebben a bolygói egységben. Nincs jogom arra, hogy mások szabad akaratát korlátozzam, de jogom van ahhoz, hogy ne hagyjam azt, hogy a választásuk korlátozza, vagy veszélyeztesse a szabad akaratomat. Éppen ezért jogom van ahhoz, hogy felelősséget vállaljak a saját tudatszintemért, hogy megváltoztassam azt, és hogy magasabb tudatszintet juttassak kifejezésre függetlenül attól, hogy az emberek többsége ezen a bolygón mit tesz. Így tehát fény lehetek a világ számára, olyan fény, amely egy magaslaton áll, amelyet nem lehet eltakarni. Ezért azok, akik arra hajlandóak láthatják a példámat, amely őket is ösztönözheti anélkül, hogy velük harcolnom kellene, vagy, hogy rájuk kellene erőltetnem az akaratomat, vagy, hogy győzködnöm kellene őket bármilyen módon. Én egyszerűen fény vagyok a világ számára. Nyitott kapuként szolgálok a fény számára, hogy átragyoghasson a lényemen, és nyitott kapu vagyok az Isteni Igazságszolgáltatás lángja számára is.” De nyitottak lehettek bármilyen láng számára is, amelyet magatokon szeretnétek átengedni.
Ez nem jelenti azt, hogy a fény behatol, és egy bizonyos tanítássá válik, amely megkérdőjelezi a többi tanítást. Mert, mint ahogy már mondtam, minden, ami szavakon keresztül jut kifejezésre korlátokat hordoz magában. A Felemelkedettek Seregének korszakokon keresztüli egész tanítása nem hordoz értéket önmagában, mert amint kiragadott tanítássá válik, amely csak szavak formájában van jelen, akkor nem más, mint az összes többi tanítás, csak egy azok közül, a szavaival pedig vég nélkül vitázhatnak, akik azt akarják.
Csak akkor képvisel értéket, ha az emberek a tanítás mögé látnak, és azt csak eszközként használják fel ahhoz, hogy a Felemelkedettek Seregének tudatszintjére hangolják magukat, hogy azután nyitott kapukká válhassanak.
Hogyan ismerhetitek meg az Isteni Igazságszolgáltatást?
Hogyan ismerhető meg az Isteni Igazságszolgáltatás? Nem a szavak által megformált külső tanításokon keresztül. Nem fogtok mindaddig engem megismerni, ameddig egy olyan tárgynak láttok, amelyet távolról tanulmányozhattok. Csak akkor ismerhettek meg engem, ha túlléptek az elmeképeiteken, ha tiszta észleléssé, tudattá váltok, ha azzá a nyitott kapuvá váltok, amelyen keresztül az a Lény, amely ÉN VAGYOK, az a tudatáramlás, amely ÉN VAGYOK, keresztüláramlik, és kifejezésre juttatja önmagát a Földön.
Ekkor ismertek meg engem, ekkor ismeritek meg az Igazság Istennőjét. Én azonban állandóan áramló folyam vagyok, és az LESZEK, AKI LESZEK minden pillanatban. Minden helyzetben valami mást juttatok kifejezésre, mivel a célom az, hogy ne valamiféle végső igazság jusson kifejezésre. A célom minden olyan helyzetben, amikor beléphetek ebbe a világba az, hogy megkérdőjelezzem az emberek tudatszintjét, hogy magasabbra törjenek, hogy túllépjenek a jelenlegi tudatszintjükön, a jelenlegi elmedobozukon.
Így az én kifejeződésem a jelenlegi elmedobozotokhoz alkalmazkodik oly módon, hogy lehetőséget ad nektek az azon való túllépésre, hogy megtehessétek a következő lépést. Nem valamilyen végső lépésre gondolva, mivel arra még nem vagytok felkészülve, még messze van tőletek. Így juttatja kifejezésre önmagát az Élő Krisztus a Földön.
Amint valaki nyitott kapuvá válik, akkor az a hatalmasabb tudatszint, amely a Felemelkedettek Serege, kifejezésre juttatja önmagát a helyzetnek megfelelően, törekedve arra, hogy minden életet felemeljen, és semmilyen életet el ne nyomjon. Nem látjátok-e, hogy hány olyan ember van jelen, akik mások elnyomására törekszik? Először megpróbálnak másokat kontroll alatt tartani, később, ha néhányukat már nem képesek kontroll alatt tartani, akkor megpróbálják elnyomni, elpusztítani, vagy megbüntetni őket. Mindezt azért teszik, mert a bukott lények azt a hamis képet vetítik ki az Isteni Igazságszolgáltatásról, amely azt mondja ki, hogy a „szabad” akaratotokat csak bizonyos kereteken belül gyakorolhatjátok.
Nos, ha lenne ilyen keret, akkor a szabad akaratotok nem volna valóban szabad, igaz? Azt vetítik ki, hogy Isten bizonyos keretek közé korlátozta a szabad akarat kifejezését, és ha azt teszitek, ami ennek a mércének megfelelően helytelen, akkor megérdemlitek a büntetéseteket. Ezért a Földön az igazság koncepciója megbonthatatlanul a büntetés koncepciójával kapcsolódik össze.
Istennek azonban nem áll szándékában senkit sem megbüntetni. Istennek nincs szüksége arra, hogy bárkit is megbüntessen, hiszen Isten szabad akaratot adott, és létrehozta az Anya-fényt annak érdekében, hogy az visszatükrözze nektek a döntéseitek következményeit. Így tehát ki büntet kit, szeretteim?
Ti, ti büntetitek magatokat!
Ki bünteti az emberiséget? Az emberiség kollektíven bünteti önmagát azokon a döntéseken keresztül, amelyeket meghoz.
Mindaddig, amíg egy kritikus számú tömeg nem ébred rá ennek valóságára, és nem határozza el azt, hogy abbahagyja a következményekkel vívott harcot, helyette pedig az okot változtatja meg, amely az emberiség saját tudatszintje, nos, addig az emberiség nem jut el arra az együttműködési pontra, ahol egyesülhetnének egy magasabb eszme érdekében. Ehelyett a jelenlegi állapotukban maradnak, amelyben folytatják az egymás elleni harcot. Természetesen mivel azonban adott az a körülmény, hogy a teljes világegyetem rajtuk kívül halad előre, ezért a harc fokozódik mindaddig, amíg az emberek azt nem mondják, hogy: „Elég, elegünk van ebből, kell, hogy legyen egy jobb megoldás.”
Az emberi konfliktusok oka
Természetesen nagyon sokan eljutottak már eddig a pontig. Mi pedig optimisták vagyunk, és ahogy a bolygó tovább mozdul az elkövetkező években, évtizedekben, úgy jutunk egyre közelebb ehhez a fordulóponthoz. Természetesen lehetséges, hogy még számos nagyon komoly konfrontáció történik meg mindezek előtt.
Nagyon sok olyan ember van ezen a bolygón, aki a sátáni tudatszinttől teljes mértékben vakká válva azt gondolja, hogy harcolnia kell a saját döntéseinek következményeivel, ahelyett, hogy a tudatszintjüket változtatnák meg, amely a döntéseikhez vezet.
Azt gondolják, hogy másokkal kell harcolniuk, és arra kell törekedniük, hogy megváltoztassák mások tudatszintjét, ahelyett, hogy a sajátjukat változtatnák meg. Nem látjátok-e, hogy ez a mechanizmus az oka az emberi konfliktusoknak? Azt gondoljátok, hogy mások gondolkodását kell megváltoztatnotok, ahelyett, hogy a sajátotokat változtatnátok meg. Pontosan ez az oka szeretteim, az összes konfliktusnak, és az úgynevezett igazságtalanságoknak ezen a bolygón.
Nem látjátok-e azt, hogy a szabad akarat valódi törvénye kimondja azt, hogy nincsen jogotok mások gondolkozásának megváltoztatására? Mert amikor mégis ezt teszitek, akkor megsértitek mások szabad akaratát, amelyet megéreznek akkor is, ha még nem is hallottak a Szabad Akarat Törvényéről. Éppen ezért, ha nem tudják elkerülni azt, hogy a szabad akaratukat megsértsétek, akkor azt igazságtalanságnak érzékelik. Természetesen mindezt a bukott lények alakították úgy ki, hogy az embereket az egymás elleni végtelen harcban tartsák, akik arra törekednek, hogy egymás akaratát megváltoztassák, megsértve ezzel egymás szabad akaratát, és ennek következtében igazságtalanság érzetet teremtve maguknak. Ez ismétlődik újra és újra.
Mikor következhet be változás? Csak akkor, ha a spirituális emberek ráébrednek arra, hogy nem azért vagytok itt, hogy bárki gondolkozásmódját megváltoztassátok. Azért vagytok itt, hogy a saját tudatszinteteket változtassátok meg, hogy fények lehessetek a magaslaton, amely fényt nem lehet elfedni. Hadd ragyogjon a fényetek mások előtt úgy, hogy észlelhessék azt, hogy az a fény nem belőletek árad, annak egy hatalmasabb tárházból kell érkeznie. Nem ti hozzátok azt létre, ti csak nyitott kapuként szolgáltok neki.
Óh, szeretteim, a Krisztusi lénynek ez az igazi célja!
A Krisztusi lénynek nem volt, és soha nem is lesz az a célja, hogy másokkal hadakozzon, másokat büntessen, elnyomjon, vagy másokról véleményt alkosson a saját mércéje alapján, hogy megítélje őket, vagy, hogy bármilyen módon megpróbálja megváltoztatni a gondolkodásukat.
Ha meg akarjátok tapasztalni a személyes szabadság legmagasabb formáját a Földön, akkor fel kell adnotok azt az elképzeléseteket, hogy azért vagytok itt, hogy bárkit megváltoztassatok. Ez képviseli az elképzelhetetlen szabadságot, szeretteim!
Lehetőséget adok nektek arra, hogy megmeneküljetek a harctól
Nem látjátok-e, hogy engem, Portiát, a Lehetőségek Istennőjének is neveznek?
Mi a ti legnagyobb lehetőségetek? Az, ha megszabadultok attól a vágyatoktól, hogy másokat megváltoztassatok. Mert amikor arra vágytok, hogy másokat megváltoztassatok, akkor a figyelmetek hova irányul? Rajtatok kívülre. De mit mondott Jézus, hogy Isten országa hol lakozik? Nem azt mondta-e, hogy Isten országa bennetek van?
Tehát mindaddig, ameddig a figyelmetek kifelé irányul, mások megváltoztatására, addig hogyan találhatjátok meg Isten országát önmagatokban? Éppen ezért a mások megváltoztatására irányuló vágyatok feladása számotokra a legnagyobb lehetősége annak, hogy magatokba mélyedve ráébredjetek arra az egyszerű tényre, hogy egyéni szabad akarattal rendelkeztek, amelynek a végső jelentése az, hogy teljes szabadságot élveztek a saját tudatállapototok megválasztásában. A tudatállapototok ugyanis rajtatok kívül nem múlik semmin!
Igen, a Földön éltek, ahol nagyon sok minden kerül összeütközésbe veletek, és sérti meg a szabad akaratotokat. Ennek ellenére rendelkeztek azzal a lehetőséggel, hogy keresztülmenve ezeken visszanyerjétek a belső békéteket. De mindaddig nem nyerhetitek el az elmétek békéjét, amíg a figyelmeteket kifelé irányítjátok, amíg másokat akartok megváltoztatni.
Csak akkor nyeritek el a békéteket, ha a figyelmeteket befelé irányítjátok, és magatok megváltoztatására, a saját tudatállapototok megváltoztatására törekedtek. Ekkor nyílik meg számotokra annak lehetősége, hogy a Krisztusságot megnyilváníthassátok. Ha pedig nyitott kapuvá váltok a fény számára, akkor tudtok másoknak is lehetőséget adni arra, hogy látva azt eldönthessék, hogy befogadják-e, vagy visszautasítják a fényeteket. Ezt azonban ne oly módon tegyétek, hogy köztük járva rábeszéléssel próbálkoztok, megkísérlitek megvilágosítani, rájuk erőltetni mindazt, amit ti láttok, és szerintetek nekik is látniuk kellene.
Ezzel ugyanis nem adjátok meg nekik azt a lehetőséget, hogy megmeneküljenek a küzdelemtől, hiszen magatokat és őket is csak még jobban belevonjátok abba. Legyetek a fény, legyetek nyitott kapuk, és adjatok esélyt az embereknek a választásra, így lesz lehetőségetek a világban élni anélkül, hogy a világ rátok hatást gyakorolna, miközben valójában a rajtatok keresztüláramló Jelenlét boldogságának és örömének nyitott kapuivá válva békesség költözik belétek. Teljesnek érezve ezáltal magatokat megtapasztalhatjátok, és kifejezésre juttathatjátok a Jelenléteteknek rajtatok keresztül áramló Isteni minőségét. Ez a legmagasabb lehetőségetek!
Mi azonban ennek ellenére tudjuk azt, hogy nem egyszerű ennek megnyerni azokat az embereket, akik már életek sora óta a harc tudatszintjének sűrűjében öltöttek testet. Tudják ezt nagyon jól közülünk is mindazok, akiknek szintén voltak megtestesülés tapasztalataik. Sok felemelkedett mester töltött el ugyanis életeket a harc tudatszintjén azt vélve, hogy egy végső győzelemért kell küzdeniük a többi emberrel, mint ahogy az számos mester életútjának tanulmányozása során látható. Ennek ellenére hogyan váltak felemelkedett mesterekké? Úgy, hogy eljutottak annak felismeréséhez, hogy nem nyerhetik meg a végső csatát, mivel a küzdelem soha nem ér véget mindaddig, amíg nem emelkednek a fölé a tudatszint fölé, amely a harcot megteremtette.
Mi pedig ahhoz, hogy lehetőséget adjunk nektek a felülemelkedésre, ehhez nyújtjuk át segítségül a legutóbbi négy fohászunkat. Most, az Anya Évének feléhez közeledve, lehetőséget adunk nektek arra, hogy az év további részén átnavigálhassátok magatokat anélkül, hogy a harcba bele kellene vonnotok magatokat. Mert mint ahogy azt feltehetően látható, az emberiség többsége egyre jobban és jobban belemerül a harcba az Anya Évének második felében.
Így tekintsétek ezeket a fohászokat a legmagasabb szintű lehetőségnek az Anya Évében lévő beavatások teljesítéséhez, és járuljatok hozzá az emberiség megsegítéséhez azzal, hogy átadjátok nekik ezeket, felülemelkedve azon a tudatszinten, amelyen felül kell emelkednetek ebben az évben. Az a reményünk, hogy ezzel a szemmel tekintetek majd rájuk, felhasználva ezeket a nagyon gondosan összeállított fohászokat arra, hogy engedjétek, hogy a bennük lévő nagyon részlet gazdag állítások megváltoztathassák a tudatszinteteket.
Mert valójában egy dolog egy könyv, vagy üzenet elolvasása, és egy másik a tanításoknak fohászok formájában való kifejezése, amelyeket nem az intellektuális elmétekkel olvastok; az a tudatotok egy mélyebb szintjére hatolva sokkal nagyobb átformáló hatással rendelkezik, mint az, amit csak elolvastok.
Ismétlem, nem világosodtok meg azáltal, ha azt gondoljátok, hogy a megvilágosodás egy tárgy, amelyet távolról tanulmányozhattok. Csak akkor világosodhattok meg, ha először tiszta észleléssé válva nyitott kapukká lesztek, és a megvilágosodás tudatszintjének áramlata keresztüláramolhat rajtatok. A megvilágosodás ugyanis nem egy statikus állapot annak ellenére, hogy nagyon sok szellemi tanítás azt így ábrázolja. Valójában az egy élő áramló Életfolyam, amely szüntelenül változik túllépve önmagán, mivel folytonosan minden pillanatban többé válik annál, mint amilyen az azt megelőző pillanatban volt.
Ez az élet! Az élet folytonos túllépés önmagunkon, a halál pedig az egy helyben állás. Ezért azt mondom, ami már korábban is elhangzott: Válasszátok az Életet! Ha ugyanis nem az életet választjátok az Anya Évében, akkor sokkal nehezebb lesz ennek megtevése a Szent Szellem Évében és az azt követő években.
Okosan válasszatok, és használjátok fel ezeket a fohászokat arra, hogy segítsék a tudatotok átformálódását egészen addig, amikor már nem a külső elmétekkel hoztok döntéseket, mert ahhoz a mélyebb választáshoz kapcsolódtok, amely miatt a testet öltés mellett döntöttetek.
Azt a döntést pedig nem az alsó elmétekkel hoztátok meg, hanem az Élet Folyamával együtt-áramolva. Együtt-áramolva azzal a döntéssel, amelyet a felsőbb lényetek már meghozott, és azokkal a formai világban lévő testvéreitekkel együtt, akik már szintén csatlakoztak az Élet Folyamához.
Nos, a közlésem teljes. Használjátok fel szándékaitok szerint! Én ugyanis teljes szabadságot biztosítok számotokra. Ezzel azt is a tudomásotokra hozom, hogy ezzel a közléssel és a négy fohásszal teljes lehetőséget adok nektek ahhoz, hogy megszabaduljatok a harc tudatszintjétől, a Sátán tudatszintjétől. Így eljuthattok arra a pontra, amikor még azt sem kell majd mondanotok, hogy: „Távozz tőlem, Sátán!” Mert a Sátán már nem jelen előttetek.
Előttetek ugyanis a saját ÉN VAGYOK Jelenlétetek lesz, valamint a Felemelkedettek Serege és a lények hierarchiája, amely elvezet egészen a forrásotokhoz, a Teremtőhöz, magához.
Ugrás a lap tetejére
Újdonságok:
Az INV24 Mihály Arkangyal védjél meg invokáció lefordításra került. Mivel igen jelentős spirituális védelmet képvisel, ezért minden spirituális érdeklődésű olvasónak nagy segítségére lehet. Az invokációkat a mesterek ajánlása alapján 9 egymást követő napon érdemes elmondani a hatékonyság érdekében.
2021-09-14 10:28:35
A 2021-es évre vonatkozó Gautama Buddha, Mária Anya és St. Germain üzenet lefordításra került.
2021-04-08 13:20:31
A jelenlegi nemzetközi közegészségügyi helyzetre való tekintettel Kim Michaels az Astrea Elohimhoz szóló egyik invokációját átalakította úgy, hogy azt most felhasználhatjuk a koronavírus elleni spirituális védelemre. WINV38 Invokáció Astreához a koronavírus felemésztése érdekében Aki teheti, kapcsolódjon be egy kezdeményezésbe, amely Észtországból indult ki a mai napon, és úgy szól, hogy mondjuk közösen a fenti invokációt reggel, vagy este 8 órakor, vagy mindkét időben. Isten áldjon mindenkit és a Földet!
2021-03-31 23:40:05
Gautama Buddha 2020-as újévi üzenete lefordításra került.
2020-03-10 21:07:59
Az 1.04 Hívás a Nagy Isteni Vezetőhöz novéna lefordításra került, amely a Teremtői tervünk megismerésében nyújt segítséget.
2020-01-24 18:01:53
